Az Európai Bizottság csökkenteni kívánja a Magyarországnak járó uniós pénzeket az ország "rendszerszintű korrupciós problémái" miatt, írja a Politico.
Az általában jól értesült brüsszeli lap szerint Johannes Hahn költségvetési biztos a Biztosok Kollégiumának írt levelében úgy fogalmazott:
a magyar hatóságok rendszerszinten képtelenek vagy nem akarnak megelőzni olyan döntéseket, amelyek sértik a hatályos törvényeket a közbeszerzéseket és az összeférhetetlenséget tekintve, azaz nem tudják vagy nem akarják megfelelően kezelni a korrupció kockázatát.
A rendszerszintű korrupció - különösen a közbeszerzéseknél - azt jelenti, hogy veszélyben forognak az uniós közpénzek Magyarország esetében, áll a levélben, amely egyébként itt is elérhető.
Hahn szerint az alapok 70 százalékát fagyasztanák be a kohéziós források három programjánál. Daniel Freund Zöld-párti európai parlamenti (EP) képviselő becslése szerint ez a hétéves uniós büdzséből Magyarországnak járó pénzek mintegy húsz százalékát érintené.
A német EP-képviselő úgy véli: helyes, hogy a Bizottság végre be akarja fagyasztani a Magyarországnak járó pénzeket, de több milliárd euró uniós pénz továbbra is ki van téve "Orbán Viktor miniszterelnök rendszere" korrupciójának.
Korábban szintén Hahn levelére hivatkozva Jávor Benedek EP-képviselő azt állította, hogy a Bizottság által javasolt szankciók Magyarországgal szemben "széles körben ellehetetlenítenék az uniós forrásokhoz való hozzáférést", a fő kritika pedig "a teljes közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működése."
A Der Spiegel ugyanakkor úgy tudja, hogy a testület hagneme most visszafogottabb a korábbinál, Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke pedig szeretne megegyezésre jutni Orbán Viktorral.
Magyarországgal szemben április végén indította meg a Bizottság az újabb uniós források befagyasztásával fenyegető jogállamisági eljárást. A kormány augusztus végi válaszlevelében rekordmértékű szigort és átláthatóságot ígért az uniós pénzek felhasználásában és a közbeszerzéseken annak érdekében, hogy Brüsszel megnyissa az elzárt uniós pénzcsapokat, valamint ne fagyasszon be újabb pénzeket. A Bizottság a levélre egy hónapon belül ad választ – a kormány már ősszel megállapodást szeretne.
A jogállamisági eljárásról és a vitáról itt írtunk részletesen:
Korábbi interjúnkat a témában Balázs Péter volt uniós biztossal és külügyminiszterrel pedig itt olvashatják:
Az indiai jegybank kamatcsökkentésről döntött 
