Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos július 20-i keltezésű, a Biztosi Kollégiumnak küldött levelét Jávor Benedek, a Párbeszéd uniós tanácsadója tette közzé Facebook-oldalán.
A politikus hosszú bejegyzésben elemzi, mi derül ki a levélből, de az összkép igencsak sötét, ha az a kérdés, hogy a közeljövőben hozzáférhet-e hazánk az uniós forrásokhoz.
" A kritikák sokkal szélesebb körűek, mint amiről tudni lehet, és nem orvosolják őket az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott kormányzati javaslatok egy független korrupcióellenes hatóság felállításáról vagy egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozásáról. A javasolt szankciók pedig széles körben ellehetetlenítenék az uniós forrásokhoz való hozzáférést"
- fogalmaz Jávor, aki a levél alapján úgy véli, "a fő kritika a teljes közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működése, és nem csupán a jogszabályok elégtelenségének szintjén (ami gyorsan orvosolható kormányzati szándék esetén), hanem a gyakorlatban tapasztalható irányított közbeszerzések mindent átfogó volta is szúrja a Bizottság szemét."
A Bizottság e mellett elégedetlen a nyomozati és vádemelési tevékenységgel, illetve a mezőgazdasági földek árverésének gyakorlatát is kifogásolja.
A levélből az is kiderül, hogy a magyar kormány nem is igazán igyekezett meggyőző válaszokat adni a kritikákra, e helyett azzal védekezett, hogy az előző, 2014-2020-as ciklus pénzeinek felhasználásából nem szabadna a Bizottságnak a következő ciklusra vonatkozó következtetéseket levonni.
"Naná, eddig ugyan mindent elloptunk, de kikérjük magunknak a feltételezést, hogy ezután is lopni fogunk. Igazi fideszes tempó"
- írja Jávor Benedek.
"A magyar kormány azzal érvel, hogy nincs szükség meggyőző garanciák adására a jogállamisági eljárásban, mivel a Helyreállítási Tervről szóló tárgyalások keretében kielégítő válaszokat adnak a felvetett problémákra. Ügyes kísérlet, csakhogy Johannes Hahn gyorsan lecsapja a labdát: ha a magyar kormány garanciákat kínál a Helyreállítási Tervben, az elismerése a felvetett problémák meglétének, amelyekre azonban a Helyreállítási Tervben – bár pozitív lépésnek tekinthetők - nem kielégítőek a kapott garanciák" - folytatja a politikus, és ennek alapján kijelenti, hogy olyan rendszerszintű gondok vannak,
"amelyeket a kormány által kínált, eddig megismert javaslatok nem képesek megfelelően orvosolni. A korrupcióellenes hatóság vagy a munkacsoport egyes akadályokat ugyan elháríthat, a közbeszerzési rendszert azonban nem teszi önmagában rendbe. Ehhez sokkal többre van szükség a kormánytól, és ha nem áll elő ilyesmivel, továbbra sem háríthatja el a szankciók veszélyét. Az idő pedig egyre fogy."
A levélből az is kiderül, hogy a kilátásba helyezett szankciók nagyon kemények.
"A dokumentum a teljes Kohéziós politika forrásaira (az operatív programok jó részére, így a KEHOP+, IKOP+, TOP+ forrásaira) de ezen túl minden olyan forrásra is, amire a közalapítványok jogosultak pályázni, javasolja egy 70%-os korrekció kiszabását. Ez csak az említett operatív programokban nagyjából 5000 milliárd forint 70%-át, azaz 3500 milliárd forint korrekciót jelent, de ráadásul a dokumentum szerint mivel a programokról még nem született megállapodás, egyszerűen ne is hagyja azokat jóvá a Bizottság a problémák orvoslásáig. Azaz egyszerűen nem fognak rendelkezésre állni ezek a pénzek amíg a rendszerszintű problémák meg nem oldódnak. "
Márpedig Jávor tudomása szerint "a Helyreállítási Tervről szóló egyeztetések egyelőre ráadásul szünetelnek, mert az a Bizottság álláspontja, hogy amíg a jogállamisági eljárásban nem születik megnyugtató megoldás, addig nem hagyhatja jóvá a helyreállítási pénzek kifizetését sem."
A levél egyébként itt olvasható teljes terjedelmében, angol nyelven.
A befektetési szolgáltatóknak az idén is hatalmas profitot termelnek az ügyfelek, de ez elmaradhat a tavalyi csúcstól, aminek az egyik oka, hogy egy nagy piaci szereplő beolvadt ír anyacégébe. 
