Oldjátok meg végre a jogállamisági problémákat vagy további uniós pénzeket fogtok veszíteni! – lényegében ezt üzente az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amikor áprilisban megindította az úgynevezett jogállamisági (vagy más néven kondicionalitási) eljárást Magyarország ellen. Ezzel hazánk lett az első olyan uniós ország, amely ellen Brüsszel bevetette az Európai Bíróság által idén februárban jóváhagyott új mechanizmust.
Az eljárás lényege, hogy az uniós források megvonásával vagy csökkentésével lehet büntetni a jogállami normákat megsértő tagállamokat.
Erre konkrétan akkor kerülhet sor, ha az adott állam oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Ezt az eljárást – szemben például a hetes cikk szerint eljárással, amely már 2018 őszén megindult Magyarország ellen, de azóta sem zárult le – nem lehet hosszú évekig elhúzni, hanem mintegy 9 hónap alatt el lehet jutni a szankciókig.
Brüsszeli üzenet
Jelzésértékű, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 5-én, tehát két nappal a magyar kormányt megerősítő parlamenti választások után jelentette be az eljárás megindítását az Európai Parlamentben, amely már régóta presszionálta Brüsszelt erre a lépésre. (Ennek az előkészítése egyébként már tavaly novemberben megindult, amikor a Bizottság levélben kért tájékoztatást Magyarországtól az általuk észlelt jogállamisági problémákkal kapcsolatban – a szerk.) Április 27-én pedig hivatalosan is megindította a brüsszeli testület az eljárást Magyarország ellen.
A levélváltás a héten újabb fordulóhoz ért: Varga Judit hétfőn éjfélkor (tehát a válaszadási határidő lejártakor) Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kormány elküldte válaszlevelét a Bizottságnak a kondicionalitási eljárásban.
Az igazságügyi miniszter szerint a választ "intenzív egyeztetés" előzte meg: egy hónap alatt 10 videókonferenciát és számos megbeszélést tartottak a Bizottsággal, és több mint száz intézkedési tervezetet egyeztettek. Hozzátette: a kormány „átfogó intézkedéscsomagot tett le” az asztalra, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja.
Ezzel összhangban Gulyás Gergely a keddi Kormányinfón azt mondta: a prioritás most ennek az eljárásnak a lezárása.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint minden kérdésnél elfogadták a brüsszeli javaslatot vagy közös megegyezésre jutottak a Bizottsággal.
De pontosan mit vár el Brüsszel a magyar kormánytól az uniós pénzekért cserébe, és milyen fejlemények várhatók a következő hónapokban?
Bizottsági források már áprilisban világossá tették: Magyarország azért került célkeresztbe, mert "komoly aggodalmak" vannak Brüsszelben az uniós források magyarországi elköltésével, ezen belül egyebek mellett a közbeszerzések elosztásával, valamint az uniós pénzek ellenőrzésével és auditálásával kapcsolatban.
Magyarul: Brüsszel főleg a korrupció elleni hatékony fellépést és a kvázi kormányközeli gazdasági szereplőkre kiírt közbeszerzések arányának visszaszorítását várja el a magyar kormánytól az uniós pénzekkel összefüggésben.
Enged a kormány
Ezeket az aggodalmakat kívánja orvosolni a kormány azzal, hogy – mint Gulyás Gergely fogalmazott – „minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb” rendszert hoz létre az uniós pénzek felhasználására és a közbeszerzések ellenőrzésére. Szerinte ennek köszönhetően nem csak a jogállamisági eljárás, hanem a hétéves (2021-2027 közötti) uniós költségvetés, valamint a több mint egy éve visszatartott Helyreállítási Alap forrásai ügyében is aláírhatóvá válik a megállapodás.
Újságírói kérdésre hozzátette: ennek érdekében több mint tíz törvénymódosítást nyújtottak, illetve nyújtanak be az Országgyűlésnek az év végéig.
Ami a konkrétumokat illeti, Gulyás Gergely korábbi közlése szerint a kormány négy fontos területen változtat a Bizottság kérésének megfelelően.
15 százalék alá viszik az egyszereplős közbeszerzések arányát, a korrupciós büntetőügyekben lesz lehetőség bírósági jogorvoslatra az ügyészség döntésével szemben (egyes szakértők szerint ez valójában "kamu") , a kormány által kezdeményezett jogalkotásnál nagyobb teret adnak a társadalmi konzultációnak és csökkentik a gyors jogalkotási lehetőségek arányát (a kata érdemi konzultáció nélküli kinyírásával ugyanakkor ennek pont az ellenkezőjét tették), az uniós források jelentős részét pedig az energiafüggetlenség növelésére fordítják.
De elég lesz-e ez ahhoz, hogy megnyíljanak az eddig elzárt uniós pénzcsapok, valamint megszűnjön a jogállamisági eljárás?
„Az a kérdés, hogy a Bizottság által korábban leírt igényeket teljes mélységében kezeli-e a magyar javaslat. A korrupciós kockázat kezelése és a bírósági felülvizsgálat lehetősége voltak eddig a forró témák, az elmúlt időszakban épp az volt a konstruktív, hogy a sajtóban való üzengetés alábbhagyott” - mondta lapunknak Feledy Botond külpolitikai szakértő.
A várható fejleményekkel kapcsolatban hozzátette: a Bizottság 30 napon belül megvizsgálja a választ, arról pedig az uniós biztosok kollégiuma dönt majd, hogy lezáródjon vagy folytatódjon az eljárás.
Többfrontos játszma
Ahogy arra Gulyás Gergely is utalt, Budapest és Brüsszel között három tárgyalássorozat folyik párhuzamosan.
Az egyik a jogállamsági eljárást érinti, a másik „a többéves pénzügyi kerettervről szóló partnerségi együttműködéshez kapcsolódik, amely lehetővé teszi az operatív programok finanszírozását”, a harmadik pedig az újjáépítési (vagy más néven az említett helyreállítási) alapra vonatkozik, mondta Navracsics Tibor a Manindernek adott interjúban.
„Abban bízom, hogy a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban adott válaszlevelünk (a kormány júniusban is küldött egy válaszlevelet) és az újjáépítési alapról szóló tárgyalásaink pozitívan hatnak majd egymásra, vagyis látják, hogy valóban meg akarunk állapodni” - fogalmazott a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter.
Reményei szerint a megállapodásokat ősszel alá tudják már írni, és így az operatív programok finanszírozására már év vége előtt megérkezhetnek az első részletek. Gulyás Gergely szintén optimistának mutatkozott a Kormányinfón ezzel kapcsolatban.
Nem biztos persze, hogy Brüsszel egyszerre ad majd zöld jelzést mindhárom vonalon.
„Lehet, hogy előbb lesz megállapodás az RRF (helyreállítási alap) kapcsán, és a kondicionalitási eljárás formálisan csak később záródik le”, véli Feledy Botond.
Összegezve: a kormány több területen is komoly engedményeket tett Brüsszelnek annak érdekében, hogy hozzájusson minden, az országnak járó uniós forráshoz, és így enyhítse az elszabadult infláció és a brutális energiaárak negatív gazdasági hatásait. Ha a Bizottság is úgy akarja, akkor ősszel valóban megnyílhatnak az uniós pénzcsapok.
A labda tehát most Brüsszel térfelén pattog.
Kérdés persze az is, hogy kapcsol-e majd a Bizottság kimondva-kimondatlanul újabb (a jogállamiságot, a demokratikus normákat vagy éppen az Oroszország elleni szankciókat) érintő politikai feltételeket a megállapodásokhoz.
Kérdéseinket elküldtük a Bizottságnak is, amint választ kapunk, közöljük.
Sok a lemondás. 
