Üdvözöljük a jogállamisági mechanizmus aktiválását Magyarországgal szemben, ebben teljes mértékben támogatjuk az Európai Bizottságot. A jogállamiság európai házunk alapja. Magyarországnak határozottan és gyorsan meg kell szüntetnie a fennálló hiányosságokat
- írta Anna Lührmann Twitter-üzenetében. A Zöld-párti politikus Európa-ügyi államtitkár a szociáldemokrata-liberális-zöld Scholz-kormányban, amely tavaly decemberben alakult meg.
Megindult az eljárás
Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság ma hivatalosan is megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. Magyarország azért került célkeresztbe, mert "komoly aggodalmak" vannak Brüsszelben az uniós források magyarországi elköltésével, ezen belül többek között a közbeszerzések elosztásával, valamint az uniós pénzek ellenőrzésével és auditálásával kapcsolatban, idézett a Politico egy bizottsági forrást.
Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja Twitter-üzenetében azt írta: értesítő levelet küldenek ma Magyarországnak a mechanizmus elindításáról:
Olyan problémákat azonosítottunk, amelyek megsérthetik a jogállamiságot Magyarországon, és hatással lehetnek az Európai Unió költségvetésére
- fogalmazott az uniós biztos. Magyarországnak válaszolnia kell az aggályokra, és intézkedéseket kell javasolnia a helyzet orvoslására, tette hozzá.
Mi a lényege?
A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor a Bizottság visszatarthatja az uniós pénzek kifizetését.
Erre konkrétan akkor kerülhet sor, ha oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Tehát a mechanizmust nem lehet minden jogállamisági probléma esetén megindítani.
Az eljárás megkezdése még nem jelenti automatikusan a pénzek befagyasztását.
Az eljárás ugyanis egy hosszú hónapokig tartó procedúra, amiben a Bizottság és a tagállami kormány tárgyal egymással. Ha nincs megegyezés, akkor az Európai Tanács (tehát a tagállami vezetők) elé kerül az ügy, amely minősített többséggel határoz a kérdésben.
Mivel a Tanács elé ősznél előbb valószínűleg nem tud eljutni ez a folyamat, ennél korábban nem lehet szankciót kiszabni.
Egy uniós forrást - az uniós Helyreállítási Alap forrásait - már tavaly nyár óta visszatartja Brüsszel Magyarország (és Lengyelország) esetében. Ez a forrás esetünkben átszámítva csaknem 2700 milliárd forintot jelent - ennyi pénzhez nem jut hozzá hazánk.
További részletek a mechanizmusról és a Helyreállítási Alapról ebben a cikkünkben találhatók:
Az uniós pénzcsapok elzárásának kérdésével külön videóban is foglalkoztunk:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,13 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
