Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Öt hónap szünet után pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az uniós és tagállami vezetők Brüsszelben. A tét az uniós büdzsé és a hozzá kapcsolt gigantikus mentőalap, aminek egyik nyertese Magyarország lehet. Orbán Viktor a többi közt azt szeretné, ha az alap pénzét kvázi szabadon lehetne felhasználni, és nem lennének politikai kritériumok. A pénzt azonban nem ingyen adják, és az EU-nak biztosan lesz egy-két feltétele.

A virtuálisból visszatérnek a való világba az uniós és a tagállami vezetők a héten: öt hónapnyi kényszerszünet és videó-konferenciázás után ismét uniós csúcs lesz Brüsszelben.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök a 2019. decemberi EU-csúcson Brüsszelben. (Fotó: Európai Tanács)Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök a 2019. decemberi EU-csúcson Brüsszelben. (Fotó: Európai Tanács)

Ez a csúcs azonban más lesz, mint a többi: az önfeledt váll-lapogatás, ölelkezés és puszilkodás előreláthatólag elmarad.

A többség maximum könyökkel "fog majd kezet" vagy szimplán meghajol, és megtartja az egy-két méter távolságot – ha másért nem, hát a példamutatás miatt.

Miről megy a vita?

A hivatalos napirend szerint a csúcs résztvevői megpróbálják majd közelebb hozni a meglehetősen szerteágazó álláspontokat az EU 2021 és 2027 közötti büdzséjével (Multiannual Financial Framework, MFF), valamint a vírusválság okozta gazdasági károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alappal kapcsolatban.

Minderről Angela Merkel német kancellár már nyáron szeretne megegyezni.

Nyilvánvalóvá vált, hogy online nem lehet alkut kötni. Ahhoz, hogy közös nevezőt találjunk, szükség van a csúcs keretében kétoldalú tárgyalásokra, megbeszélésekre a tanácsadók között. Szükség van személyes találkozóra

- mondta egy uniós diplomata a Guardiannek.

Ami az MFF-t illeti, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurós költségvetést szeretne

az EU hosszú távú céljainak teljesítése érdekében. Ez nagyrészt a februári javaslaton alapszik, amely a tagállamok közötti, két éves vitát tükrözi vissza.

Az Európai Bizottság 1100 milliárd eurós költségvetést irányoz elő, emellett létrehozná az említett helyreállítási alapot. Utóbbi eszköz a 2021-2024 közötti időszakra szólna.

Az MFF elfogadásához a Tanácson belül egyhangú egyetértés szükséges, és azt még az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia.

Az EP Michel javaslatánál jóval nagyobb büdzsét szeretne, és adott esetben kész azt megvétózni.

Legnagyobb, néppárti képviselőcsoportja a Tanácsnak és a Bizottságnak írt nyílt levelében pedig négy feltételt támasztott az MFF és a helyreállítási alap elfogadása fejében – ezek között szerepel például a hagyományos politikák támogatása.

Gigantikus hitel 

Ami a 750 milliárd eurós alapot illeti, az hivatalos közlések szerint „a pénzügyi piacokon előteremtett forrásokkal fogja növelni az uniós költségvetés kapacitását”.

Tehát az Európai Bizottság hitelt vesz fel, aminek visszafizetése a jövőbeli uniós költségvetéseken keresztül történhet 2028 és 2058 között – ennek formájáról a Bizottság és a tagállamok egyeztetnek majd.

A Financial Times (FT) szerint Brüsszel még soha nem vett fel ekkora nagyságrendű hitelt. A visszafizetés jelentősen megterhelné a 2028 utáni uniós büdzséket, ezért a tagállamoknak növelniük kellene a befizetéseket.

A helyreállítási program pénzeszközeit három területen lehet majd felhasználni: tagállami beruházások és reformok támogatása, magánberuházások ösztönzése, valamint az egészségügy, a kutatás-fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás támogatása.

A tagállami beruházásokra és reformokra 655 milliárd euró jutna, ebből 405 milliárd euró lenne vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd euró pedig hitel.

Azt még nem tudni, hogy Magyarország mekkora szeletet kap majd a tortából, de az Európai Bizottság helyi képviselete szerint

legalább 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és mintegy 7 milliárd euró hitelre lehet jogosult.

Pénz a rosszfiúknak

Ehhez a magyar kormánynak olyan reformprogramokat kell kidolgoznia és meggyőznie a Bizottságot azok ésszerűségéről, amelyek egybeesnek az EU célkitűzéseivel, valamint növelik a gazdaság versenyképességét.

A Guardian szerint a helyreállítási alap nagy nyertese Magyarország és Lengyelország lehet.

Ugyanakkor mindkét állam összerúgta a port az EU-val: Magyarországgal szemben 2018-ban az Európai Parlament, Lengyelországgal szemben 2017-ben az Európai Bizottság kezdeményezte a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt. (Igaz, gyakorlatilag egyik eljárás sem haladt előre, csupán meghallgatások voltak.)

Brüsszel eközben olyan mechanizmus megalkotását fontolgatja, amely jogállami kritériumokhoz kötné az uniós pénzek kifizetését.

A német elnökség a tanácsülések akár mindegyikén napirendre veszi a jogállamiság helyzetének kérdését, ha arra egy tagállam esetében szükség van

- jelentette ki múlt héten Michael Roth, az EU soros elnökségét betöltő Németország külügyminisztériumának EU-ügyekért felelős államminisztere, hozzátéve, hogy minden országot azonos módon ítélnének meg.

Ugyanakkor maga is elismerte, hogy kevés az esély a javaslat gyors elfogadására.

Orbán feltételei

Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken, a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjúban fenntartásait fejezte ki a hitellel kapcsolatban, amiből a 750 milliárdos alapot finanszíroznák.

Ugyanakkor hajlandó eltekinteni a vétótól, ha teljesül két feltétele: kvázi szabadon használhatják fel a pénzt és nem lesznek politikai kritériumok.

Ne korlátozzuk egymást annak eldöntésében, hogy hogyan használjuk fel ezt a pénzt, mert nyilvánvalóan egészen másképpen kell a gazdaságot újraindítani Franciaországban, és másképp kell lendületet adni a gazdaságnak, mondjuk, Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban. Tehát legyen ez a pénzelosztás igazságos, és legyen ezen kívül rugalmas, és egy dolgot mindenképpen kerüljünk ki, hogy belekeverjük a politikát

- mondta a magyar kormányfő.

Tegnap pedig az Országgyűlés határozatban szabott feltételeket a kormánynak a helyreállítási terv támogatásához. Az egyik kritérium, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek, a gazdagabb tagállamok pedig ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok.

További feltétel, hogy a forrásokat ne lehessen "politikai és ideológiai feltételekhez" kötni, politikai pártokat és "politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket" pedig ne lehessen uniós forrásból támogatni. (Utóbbi kitételt az EU aligha fogadja majd el.)

Az Országgyűlés kikötötte azt is, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásokat a hitelfelvétel (a helyreállítási alap) elfogadása előtt le kell zárni. (Kérdés, hogy ez mennyire reális elvárás egy csaknem két éve húzódó ügyben.)

Bár az FT szerint a helyreállítási alap kezdeti fogadtatása igen vegyes volt, elfogadásához pedig minden uniós tagállam beleegyezésére szükség van, nem reménytelen a helyzet.

A tervet ugyanis egybekötötték a jövő januárban életbe lépő MFF-fel, ami nagy mozgásteret biztosít az alkudozásoknak az elkövetkező tárgyalásokon – azaz eseménydús hónapok elé nézünk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Már százmilliónál is több korona-fertőzött van a világon
MTI | 2021. január 27. 07:15
55,3 millióan felgyógyultak a betegségből, több mint kétmillióan viszont belehaltak.
Makro / Külgazdaság A magyar dolgozók több mint harmada attól fél, hogy kirúgják
MTI | 2021. január 27. 06:49
Szerintük közepes vagy nagy a valószínűsége annak, hogy elveszítik az állásukat. 11 százalék pedig "jelentős mértékben" tart az állása elvesztésétől, mutatta ki egy nemzetközi felmérés.
Makro / Külgazdaság Belehúz az állampapír-vásárlásokba az MNB
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 16:16
Meglepetésekkel ugyan nem szolgált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, hiszen sem a 0,6 százalékos jegybanki alapkamat, sem az egyéb monetáris kondíciók nem változtak, azért apró újdonságot így is hozott a mai ülés: a jegybank pénzt csoportosíthat át további állampapír-vásárlásokra, s készen áll 10 évesnél rövidebb lejáratú papírok vételére is.
Makro / Külgazdaság Az ázsiai kistigris feszült egyensúlyozása az USA és Kína között
Káncz Csaba | 2021. január 26. 15:34
A 96 milliós Vietnám geopolitikai környezete rendkívül feszült.  Az USA, India és Japán már szoros katonai kapcsolatokat épített ki az országgal – Kína ellenében.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Optimista lett az IMF, de látja a kockázatokat is
MTI | 2021. január 26. 14:39
Az év második felében lendületbe jöhet a világgazdasági növekedés, köszönhetően a gazdaságösztönző költségvetési és jegybanki monetáris intézkedéseknek, illetve a tömeges oltások megkezdésének a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, World Economic Outlook (WEO) felülvizsgált prognózisa szerint.
Makro / Külgazdaság Ezúttal nem húzott váratlant az MNB
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 14:00
Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén nem nyúlt a 0,6 százalékos alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.
Makro / Külgazdaság Okoznak-e meglepetést Matolcsy Györgyék?
Csabai Károly | 2021. január 26. 13:34
Minden afelé mutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a 2021-es első, ma esedékes kamatdöntő ülésén nem változtat a 0,6 százalékos irányadó rátáján – pont úgy, ahogyan karácsony előtt. Ettől függetlenül persze az mindig benne van a levegőben, hogy a jegybank húz egy meglepőt, ahogyan azt tette a múltban már többször is.
Makro / Külgazdaság Magasabb a pedagógusok oltási hajlandósága, mint az átlag polgáré
Kormos Olga | 2021. január 26. 13:04
Magasabb a pedagógusok körében az oltakozási hajlandóság, mint az átlag állampolgárok körében – többek között ez derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Szabályozott, részleges újranyitást javasol Kunetz Zsombor
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 09:47
Eddig tizenkét vendéglátóhely jelezte, hogy ha törik, ha szakad, február 1-jén kinyitnak. A részleges újranyitásról Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző is úgy vélekedik: az érintett szakmák képviselői erejük és anyagi forrásaik végén járnak, enélkül a lépés nélkül kő kövön nem marad.
Makro / Külgazdaság Mit gondol az új amerikai elnök Trump felelősségre vonásáról? Elárulta
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 08:26
Joe Biden finoman egyetértését fejezte ki elődje felelősségre vonásával kapcsolatban.
Friss
hírlevél