A virtuálisból visszatérnek a való világba az uniós és a tagállami vezetők a héten: öt hónapnyi kényszerszünet és videó-konferenciázás után ismét uniós csúcs lesz Brüsszelben.
Ez a csúcs azonban más lesz, mint a többi: az önfeledt váll-lapogatás, ölelkezés és puszilkodás előreláthatólag elmarad.
A többség maximum könyökkel "fog majd kezet" vagy szimplán meghajol, és megtartja az egy-két méter távolságot – ha másért nem, hát a példamutatás miatt.
Miről megy a vita?
A hivatalos napirend szerint a csúcs résztvevői megpróbálják majd közelebb hozni a meglehetősen szerteágazó álláspontokat az EU 2021 és 2027 közötti büdzséjével (Multiannual Financial Framework, MFF), valamint a vírusválság okozta gazdasági károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alappal kapcsolatban.
Minderről Angela Merkel német kancellár már nyáron szeretne megegyezni.
Nyilvánvalóvá vált, hogy online nem lehet alkut kötni. Ahhoz, hogy közös nevezőt találjunk, szükség van a csúcs keretében kétoldalú tárgyalásokra, megbeszélésekre a tanácsadók között. Szükség van személyes találkozóra
- mondta egy uniós diplomata a Guardiannek.
Ami az MFF-t illeti, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurós költségvetést szeretne
az EU hosszú távú céljainak teljesítése érdekében. Ez nagyrészt a februári javaslaton alapszik, amely a tagállamok közötti, két éves vitát tükrözi vissza.
Az Európai Bizottság 1100 milliárd eurós költségvetést irányoz elő, emellett létrehozná az említett helyreállítási alapot. Utóbbi eszköz a 2021-2024 közötti időszakra szólna.
Az MFF elfogadásához a Tanácson belül egyhangú egyetértés szükséges, és azt még az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia.
Az EP Michel javaslatánál jóval nagyobb büdzsét szeretne, és adott esetben kész azt megvétózni.
Legnagyobb, néppárti képviselőcsoportja a Tanácsnak és a Bizottságnak írt nyílt levelében pedig négy feltételt támasztott az MFF és a helyreállítási alap elfogadása fejében – ezek között szerepel például a hagyományos politikák támogatása.
Gigantikus hitel
Ami a 750 milliárd eurós alapot illeti, az hivatalos közlések szerint „a pénzügyi piacokon előteremtett forrásokkal fogja növelni az uniós költségvetés kapacitását”.
Tehát az Európai Bizottság hitelt vesz fel, aminek visszafizetése a jövőbeli uniós költségvetéseken keresztül történhet 2028 és 2058 között – ennek formájáról a Bizottság és a tagállamok egyeztetnek majd.
A Financial Times (FT) szerint Brüsszel még soha nem vett fel ekkora nagyságrendű hitelt. A visszafizetés jelentősen megterhelné a 2028 utáni uniós büdzséket, ezért a tagállamoknak növelniük kellene a befizetéseket.
A helyreállítási program pénzeszközeit három területen lehet majd felhasználni: tagállami beruházások és reformok támogatása, magánberuházások ösztönzése, valamint az egészségügy, a kutatás-fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás támogatása.
A tagállami beruházásokra és reformokra 655 milliárd euró jutna, ebből 405 milliárd euró lenne vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd euró pedig hitel.
Azt még nem tudni, hogy Magyarország mekkora szeletet kap majd a tortából, de az Európai Bizottság helyi képviselete szerint
legalább 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és mintegy 7 milliárd euró hitelre lehet jogosult.
Pénz a rosszfiúknak
Ehhez a magyar kormánynak olyan reformprogramokat kell kidolgoznia és meggyőznie a Bizottságot azok ésszerűségéről, amelyek egybeesnek az EU célkitűzéseivel, valamint növelik a gazdaság versenyképességét.
A Guardian szerint a helyreállítási alap nagy nyertese Magyarország és Lengyelország lehet.
Ugyanakkor mindkét állam összerúgta a port az EU-val: Magyarországgal szemben 2018-ban az Európai Parlament, Lengyelországgal szemben 2017-ben az Európai Bizottság kezdeményezte a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt. (Igaz, gyakorlatilag egyik eljárás sem haladt előre, csupán meghallgatások voltak.)
Brüsszel eközben olyan mechanizmus megalkotását fontolgatja, amely jogállami kritériumokhoz kötné az uniós pénzek kifizetését.
A német elnökség a tanácsülések akár mindegyikén napirendre veszi a jogállamiság helyzetének kérdését, ha arra egy tagállam esetében szükség van
- jelentette ki múlt héten Michael Roth, az EU soros elnökségét betöltő Németország külügyminisztériumának EU-ügyekért felelős államminisztere, hozzátéve, hogy minden országot azonos módon ítélnének meg.
Ugyanakkor maga is elismerte, hogy kevés az esély a javaslat gyors elfogadására.
Orbán feltételei
Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken, a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjúban fenntartásait fejezte ki a hitellel kapcsolatban, amiből a 750 milliárdos alapot finanszíroznák.
Ugyanakkor hajlandó eltekinteni a vétótól, ha teljesül két feltétele: kvázi szabadon használhatják fel a pénzt és nem lesznek politikai kritériumok.
Ne korlátozzuk egymást annak eldöntésében, hogy hogyan használjuk fel ezt a pénzt, mert nyilvánvalóan egészen másképpen kell a gazdaságot újraindítani Franciaországban, és másképp kell lendületet adni a gazdaságnak, mondjuk, Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban. Tehát legyen ez a pénzelosztás igazságos, és legyen ezen kívül rugalmas, és egy dolgot mindenképpen kerüljünk ki, hogy belekeverjük a politikát
- mondta a magyar kormányfő.
Tegnap pedig az Országgyűlés határozatban szabott feltételeket a kormánynak a helyreállítási terv támogatásához. Az egyik kritérium, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek, a gazdagabb tagállamok pedig ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok.
További feltétel, hogy a forrásokat ne lehessen "politikai és ideológiai feltételekhez" kötni, politikai pártokat és "politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket" pedig ne lehessen uniós forrásból támogatni. (Utóbbi kitételt az EU aligha fogadja majd el.)
Az Országgyűlés kikötötte azt is, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásokat a hitelfelvétel (a helyreállítási alap) elfogadása előtt le kell zárni. (Kérdés, hogy ez mennyire reális elvárás egy csaknem két éve húzódó ügyben.)
Bár az FT szerint a helyreállítási alap kezdeti fogadtatása igen vegyes volt, elfogadásához pedig minden uniós tagállam beleegyezésére szükség van, nem reménytelen a helyzet.
A tervet ugyanis egybekötötték a jövő januárban életbe lépő MFF-fel, ami nagy mozgásteret biztosít az alkudozásoknak az elkövetkező tárgyalásokon – azaz eseménydús hónapok elé nézünk.
A kereskedelmi megállapodás jövője a kérdés. 
