Ez egy magával ragadó ország, a város gyönyörű. Elég kinéznem az ablakon, hogy tudjam: nem találhattam volna jobb helyet a világon
- így méltatta Csehországot és Prágát egy 2009-es interjúban Johannes Haindl, aki anno három évig volt Németország prágai nagykövete.
A német diplomata július harmadika óta a magyarországi képviseletet vezeti, és most sem lehet oka panaszra. Budapestnek szintén megvan a maga szépsége, a Várban található Német Nagykövetség ablakaiból pedig kétségkívül remek kilátás nyílik a budai hegyekre.
Nehéz misszió
Ez persze korántsem jelenti azt, hogy hátradőlhet székében, hiszen borítékolható, hogy számos csatát kell majd megvívnia a magyar kormánnyal – természetesen a színfalak mögött, a diplomácia finomra hangolt fegyvereivel.
Bár a német kormány jóindulatúan áll Magyarországhoz és a mindenkori magyar kormányhoz, valamint nem győzi hangsúlyozni, hogy már csak a szoros történelmi és gazdasági kapocs miatt is fontos partnerként tekint rá, az elmúlt években az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Merkel- és az Orbán-kormány között komoly súrlódások vannak – gondoljunk csak a jogállamiság vagy a migráció kérdésére.
A migrációval kapcsolatban Magyarország és Németország látásmódja nagyon különbözik
– jelentette ki például a német kancellár két évvel ezelőtt Orbán Viktorral közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján, amely végül kormányfői szinten szokatlanul heves szócsatába torkollott.
Tekintve, hogy egy nagykövet mindig kormánya álláspontját képviseli, a hasonló konfliktushelyzeteket Johannes Haindl sem kerülheti majd el.
Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a budapesti történések híre továbbra is el fog jutni a berlini Werderscher Marktra, a Német Külügyminisztérium épületébe, amelynek futurisztikus üvegfalai mögött snájdig diplomaták hada értékeli egy kávé mellett a legújabb politikai fejleményeket.
A nyugdíjba vonult budapesti nagykövet, Volkmar Wenzel rejtjeles búcsúvideója is azt jelzi, hogy Berlin nagyon is figyel Magyarországra.
Ugyanakkor abban sincs okunk kételkedni, hogy az új nagykövet keresni fogja a párbeszédet a magyar kormánnyal.
Diplomáciai forrásaink szerint Áder János államfővel már lehetősége nyílt egy „alapos beszélgetésre”, amikor július harmadikán átadta neki nagyköveti megbízólevelét a Sándor-palotában. Egy héttel később pedig a honvédelmi miniszternek, Benkő Tibornak is bemutatkozott.
Úgy tudjuk, már napirenden vannak találkozók a magyar kormány más minisztereivel és államtitkáraival, valamint a német kisebbség képviselőivel is. Ezek egy része kétoldalú egyeztetés lehet, más részére konferenciák vagy vitafórumok keretében kerülhet sor.
Ismeri a dörgést
De ki az új nagykövet, mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Johannes Haindl, akit egy német lap igazi müncheninek titulált, a bajor városban született és végezte jogi tanulmányait. Négy évig televíziós újságíróként dolgozott, majd pályát váltott: 1987-ben elszegődött a Német Külügyminisztériumhoz, amelyet azóta is szolgál. Nős, három gyermeke van.
Az elmúlt több mint 30 évben dolgozott a többi közt a belgrádi nagykövetség kulturális és a washingtoni nagykövetség politikai osztályán, valamint a külügyminisztérium Délkelet-Európai Referatúra vezetőjeként, volt washingtoni követ és első helyettes, valamint Németország képviselője az EU Politikai és Biztonsági Bizottságában; 2009 és 2011 között Csehországban, 2015 és 2019 között pedig Ausztriában irányította a német diplomáciai képviseletet.
Berlin tehát egy, a térségünket jól ismerő, jelentős és szerteágazó tapasztalattal rendelkező diplomatát küldött Budapestre.
Ezt úgy is lehet érteni, hogy a jövőben még az eddigieknél is jobban rajta tartja szemét a magyarországi történéseken. (A nagyköveti posztokról a német kormány dönt a Német Külügyminisztérium javaslatára, a német államfő egyetértésével. A külügyminisztérium a fogadó országot is megkérdezi, hogy megfelelő-e számára a jelölt.)
Piszkos anyagiak
A fokozott figyelem gazdasági érdek is, hiszen a német-magyar gazdaság ezer szállal kötődik egymáshoz.
A magyarországi német vállalatokkal jól jár Németország, hiszen azok százmilliárdokat utalnak haza osztalékként, valamint jól jár Magyarország és az Orbán-kormány is, amely
nem kis részben ezeknek a cégeknek köszönheti a magyar gazdaság lendületét, ráadásul még politikai legitimációként is használhatja őket.
Ilyen szempontból, legalábbis egyelőre, nincs mitől tartania a magyar kabinetnek, hiszen a német cégek nem gondolják újra befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt.
Még attól sem kell félnie, hogy Angela Merkel egy dühös pillanatában tárcsázza a Daimler- vagy az Audi-vezért, mivel – hívták fel a figyelmet forrásaink korábban – Németország nem így működik.
Ott, ellentétben hazánkkal, szigorúan elválasztják a politikát az üzlettől. (Lobbitevékenység persze zajlik, csak máshogy, más szinten.)
Ugyanakkor a német kormány érzékeny a demokratikus jogokra és alapértékekre, amelyek megőrzését uniós elnökségének egyik fő célkitűzésévé tette.
És nyilván vannak eszközei arra, hogy betartásukra ösztönözzön egyes országokat, ha úgy véli, hogy azok átlépnek egy bizonyos határt.
Összességében korántsem mindegy tehát, miként látja a Merkel-kormány Magyarországot – ez a kétoldalú gazdasági kapcsolatokon túl az EU-források szempontjából sem mellékes.
Brüsszelben ugyanis már arról folyik a vita, hogy jogállami kritériumokhoz kössék-e az uniós pénzek kifizetését.
Kérdés persze, hogy a szép ideákat mikor és mennyiben írja majd felül a reálpolitika.
Apró üzenetek
Az új nagykövet mindenesetre bizakodó.
A németeket és a magyarokat történelmileg, gazdaságilag és politikailag is számos szoros szál köti össze. A jelenben közös, európai jövőnk a tét. Ezekben a nehéz időkben az a legfontosabb, hogy Európában, az Európai Unió közös értékei és érdekei fundamentumán erősítsük a szolidaritást és az összetartást. Ennek érdekében lépünk fel az elkövetkező EU-elnökségünk alatt is. A német-magyar kapcsolatokat pedig a ’baráti együttműködésről és európai partnerségről szóló szerződés’ alapján fejlesztjük tovább a jövőben
– írja beköszönőjében.
Az uniós elnökség kezdete alkalmából készült videóban pedig magyarul is szól a nézőkhöz (úgy tudjuk, korábban sokáig foglalkozott a nyelvünkkel):
Örülök, hogy itt lehetek Magyarországon. A magyar nyelvvel küzdök, de nagyon jól érzem magam ebben a gyönyörű országban.
Ugyanakkor, miközben a német programot ismerteti, finoman üzen is:
A közös menekültügyi és migrációs politikában is olyan előrehaladásra van szükségünk, amely megfelel a méltányos tehermegosztás és a szolidaritás elveinek.
Angela Merkel pedig arra hívja fel a figyelmet a videóban, hogy a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság az EU alappillérei. A felvételt végül Johannes Haindl zárja:
Ezek mind nagyon ambiciózus célok, de az előttünk álló kihívások ambiciózus fellépést igényelnek. És szolidaritást. Magyarország fontos partner számunkra
- mondja, ismét magyarra váltva.
Majd a Nagykövetség előtt kiszáll az autóból, kezében az uniós zászlóval.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
