A hazánkban jelen lévő német autóipari cégek anyavállalatai is megszenvedik a koronavírus-válságot: az ottani autóipar csaknem ötven éve nem látott mélypontra zuhanhat idén a kereslet brutális mértékű csökkenése miatt.
1974 óta nem látott mélypont
Januártól május végéig mindössze 1,2 millió autó gördült le a gyártószalagokról Németországban, ami 44 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest – pedig a termelés korlátozása vagy leállítása csak március második felében kezdődött.
Bár a járványhelyzet azóta javult, és a németeknél is fokozatosan feloldják a gazdaságot sújtó korlátozásokat, a kereslet – például Európában és Dél-Amerikában – továbbra is gyenge.
Emiatt a németországi gyártás idén 26 százalékkal 3,4 millió autóra csökkenhet, ami a legalacsonyabb érték lenne 1974 óta, mondta el Ferdinand Dudenhöffer iparági szakértő a Die Zeitnek.
Becsléseink szerint a válság mintegy 100 ezer munkahelybe kerül majd a németországi autóiparban és a beszállítóknál
– fűzte hozzá.
Szerinte a Merkel-kormány konjunktúracsomagja – a kabinet mintegy 130 milliárd eurós pakkot állított össze a válság enyhítésére – az autóiparnak alig ad impulzust, mivel csupán a speciális piacot jelentő elektromos járművek vásárlását támogatja. (Ennek keretében megduplázzák az állami támogatást a listaáron maximum 40 ezer euróba kerülő e-autók esetében – a szerk.)
A legnagyobb németországi szakszervezet, az IG Metall szerint különösen az autóipari beszállítók körében lehetnek további csődök. Felmérésük alapján 270 üzem van „nagy és akut” veszélyben, ami összesen 80 ezer alkalmazottat érinthet.
Jörg Hofmann, a szakszervezet elnöke ugyan elismeri, hogy a konjunktúracsomag számos jó és fontos elemet tartalmaz, de úgy véli, hogy annak kifutása után további segítségre lenne szükség.
Ekkora világgazdasági krízist még soha nem éltünk át
- figyelmeztetett.
Iparági becslések szerint minden, forgalom (és gyártás) nélküli munkanap 360 millió euró veszteséget jelentett a német autóiparnak, a VW-csoportot (ide tartozik az Audi), a Daimlert (Mercedes-Benz) és a BMW-t figyelembe véve. Számos költség ugyanis akkor is fennmarad, ha a gyárak állnak, és nincs bevétel.
Érthető tehát, hogy a cégek a járvány enyhülésével párhuzamosan próbálnak visszaállni a megszokott működésre.
Audi: elolvadt a nyereség
Az Audi központi, ingolstadti gyára például június elején már csaknem a válság előtti szinten pörgött: az üzem „termelése” napi 1700 autóra nőtt, azaz megközelítette a normálisnak számító 2000-es értéket. Egyúttal csökkent a korábban részmunkaidőre "visszavett" munkavállalók száma.
Utóbbi foglalkoztatási formát, amit az állam is támogat az elbocsátások elkerülése érdekében, ugyanakkor 9 ezer dolgozó esetében meghosszabbították július végéig.
A továbbiakról még nincs döntés. Ingolstadtban egyébként 44 ezren dolgoznak.
A részmunkaidőt a cég a nehéz gazdasági keretfeltételekkel, a járvány kihatásaival és a kereslet ezzel összefüggő visszaesésével indokolja. Egy belső használatra szánt közleményben ugyanakkor azzal biztatják a dolgozókat, hogy jól alakulnak a dolgok, a vállalat ismét lendületbe jön.
Az Audi tavaly 55,7 milliárd euró árbevétel mellett 5,22 milliárd euró adózás előtti nyereséget ért el, ami csaknem húsz százalékos növekedés 2018-hoz képest.
Az idei első negyedév már rosszabbul sikerült: az árbevétel 13,8-ról 12,5 milliárd, az operatív eredmény 1,1 milliárdról 15 millió euróra csökkent – pedig márciusban még csak a járvány elején jártunk.
A cég már áprilisban tudatta, hogy a 2020-ra kitűzött célokat nem tudja teljesíteni. Idén az árbevétel és az eredmény is érezhetően elmarad majd az egy évvel korábbitól a prognózisok szerint.
Daimler: 15 ezres leépítés?
Érzékenyen érinti a vírusválság a Daimlert is: a stuttgarti konszern nyeresége 617 millió euróra zuhant január és március között, ami 78 százalékos csökkenés 2019 első negyedévéhez képest.
A vállalat szintén törölte korábbi előrejelzését, és ma már az eladások, valamint a nyereség csökkenését prognosztizálja az év egészére. Pontos értéket azonban a vírus alig belátható következményeire hivatkozva nem közölt.
A cég szerint döntő jelentőségű, hogy
a hatóságok mikorra tudják megfékezni a járványt globális szinten, meddig korlátozzák a gazdasági életet, és milyen válságkezelési módszert alkalmaznak azt követően.
Bár Európában és a Távol-Keleten már sikerült visszaszorítani a vírus első hullámát, Dél-Amerika és az Egyesült Államok még nincs túl a nehezén.
A Daimler egyébként április közepétől kezdte újraindítani gyárait, június elejétől pedig már az összes egysége felszálló ágban van. Legnagyobb piacán, a járvány kiindulási országának számító Kínában ismét növekszik a kereslet.
A vállalat július 23-án hozza majd nyilvánosságra második negyedéves eredményeit.
A kiszivárgott hírek szerint 10-15 ezer munkahelyet szüntetne meg és ezáltal 1,4 milliárd eurót spórolna 2022-ig. (Igaz, a konszern már a krízis előtt is jelentős leépítéseket helyezett kilátásba.)
A Daimler üzemi tanácsa szintén leépítésektől tart a gyártásban a vírusválság miatt.
Bosch: a második mínuszos év lehet 1945 óta
Az autóipari óriásokhoz hasonlóan a Bosch is nehéz évre számít idén. Az autóipari és technológiai beszállító mintegy száz üzemében korlátozta a gyártást világszerte a járvány elején, Németországban például dolgozói több mint felének csökkentette munkaidejét.
A vezetés április végén közölte, hogy a nagy bizonytalanság miatt nem tud előrejelzést adni az aktuális üzleti évre.
Nagyon nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy legalább kiegyensúlyozott eredményt érjünk el
- mondta Stefan Asenkerschbaumer pénzügyi igazgató. (Daniel Koriothtal, a Bosch Csoport Magyarországért és az Adria régióért felelős vezetőjével lapcsoportunk tagja, a Piac és Profit készített interjút – a szerk.)
A cég a befektetéseknél „a legnagyobb visszafogottsággal” fog eljárni, és csökkenteni fogja a költségeket. A Handelsblatt szerint fennáll a veszély, hogy
a csoport – a 2008-as pénzügyi válság óta először, 1945 óta pedig másodszor – veszteséges lesz az idei évben. A vezetés egyúttal több ezer fős leépítést fontolgat.
Egy másik jelentős autóipari beszállító, a magyarországi érdekeltségekkel szintén rendelkező ZF Csoport 12-15 ezer fős elbocsátásra készül a járvány következményei miatt. A vállalat árbevétele negyedével, nyolcmilliárd euróval csökkenhet az idei évben.
A cégvezetés szerint a mostani lehet a legnagyobb gazdasági válság a ’30-as évek óta, ami alól a ZF sem tudja kivonni magát – azaz nem tudják elkerülni a leépítéseket.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
