Több pozitív jel érkezett az utóbbi időben a német gazdaságból, igaz a kibocsátás volumene még mindig messze elmarad a járvány előtti szinttől. Ezek közül a szerdán publikált bizalmi index különösen érdekes, hiszen a valaha regisztrált legnagyobb mértékben javult júniusban az előző havihoz képest a müncheni ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti mutatója. A felmérésbe bevont vállalkozások a korábbinál jobbnak ítélték meg aktuális üzleti környezetüket és jelentős mértékben javult jövőbeni kilátásaikról alkotott véleményük is. A hangulatindex szerint a feldolgozóiparban jelentős mértékben javult a vállalatok kilátásaikról alkotott javuló megítélésének köszönhetően. Emellett a szolgáltatószektorban és a kereskedelemben is nagyot javultak a kilátások.
A szakértők szerint mindez azt jelzi, hogy a német gazdaság gerincét adó középvállalatok előtt új perspektíva nyílt. Ugyanakkor ennek lehet olyan üzenete is, hogy a megrendelőiknek számító óriáscégek is egyre több megbízást adnak nekik, és azt jelezheti, hogy az ő beszállítóikként működő kisvállalkozások helyzete is javulhat a közeljövőben.
A vállalatok adaptívan kezelték a helyzetet
Természetesen vannak továbbra is olyan szektorok, amelyek komoly kihívásokkal küzdenek, ám a középvállalatok adaptivitása megnyugtató. Ha pedig ezek a vállalatok fel tudnak pörögni, akkor a teljes német gazdaság is erőteljes visszapattanást mutathat be. A Financial Timesnak a német gazdaságról szóló szerdai cikkében példaként említik meg a müncheni székhelyű Bauer Groupot, amely ipari kompresszorokat gyárt. A társaság korábban erős kitettséggel rendelkezett az autóiparban, hiszen a megrendeléseik nagyobb hányada érkezett ebből a szektorból. A járvány hatására viszont diverzifikálni és fejleszteni kezdtek. Igyekeztek olyan ügyfélkör felé nyitni, amelyet válságállóbbnak gondoltak. Ennek keretében komoly megrendeléseket kaptak az egészségügyből és kutatóintézetektől a csúcstechnológiájú hélium-visszanyerő rendszerükre. Ezen kívül az energetikában érintett ügyfeleik számára jelentős mennyiségben fognak biogáz előállítását segítő kompresszorokat szállítani. Utóbbi új fejlesztés, ahogy az a légszűrő is, amely eltávolítja a vírusokat, baktériumokat és penészgombákat a lélegeztető készülékekből.
A brit lap írása szerint a vállalat olyan sikeresen szervezte újjá a tevékenységét és a piacait, hogy ma már kifejezetten optimisták. A Bauer Group vezetői szerint most ismét abban bíznak, hogy siker a 2020-as terveiket megvalósítani. Ez pedig azért lenne hatalmas siker, mert ha ezt képesek lesznek elérni, az azt jelzi, hogy az idei évben a körülmények ellenére is növelni tudják a árbevételüket.
Érdemes azt is hozzátenni, hogy a német gazdaság esetében a várt visszaesés mértéke is az egyik legkisebb. A jegybank azzal számol, hogy 6 százalékkal esik vissza idén a GDP, míg Olaszországban közel 10, az Egyesült Királyságban pedig 14 százalékos zuhanással számolnak. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy a német gazdaság a prognózis szerint a jövő évben jórészt le is dolgozza majd az idei recessziót.
A német lokomotív húzza majd Európát?
Peter Altmaier, a német gazdasági miniszter egyébként Berlin óvatos optimizmusát hangoztatja: egyértelmű pozitív tendenciát látunk az emberek és a vállalatok vezetőinek hangulatában. A német vállalatok komoly beruházásokat terveztek az év későbbi szakaszában, miközben a kormány 130 milliárd eurós fiskális ösztönzője az elkövetkező hetekben lép életbe, ami szerinte fel fogja pörgetni az üzleti szférát. Szerinte Németország lesz a „gazdasági mozdony”, amely kihúzza Európát a koronavírus-válságból.
A gyors gazdasági visszakapaszkodás hátterében ugyanakkor ott áll az a tény is, hogy Németország kiválóan kezelte a járvány. Az országban a megbetegedések száma is viszonylag alacsony volt (főleg Olaszországgal vagy Spanyolországgal összevetve. Az pedig különösen örvendetes, hogy a halálesetek száma 9 ezer alatt maradt. Ez nem csak a nagyobb lélekszámú európai országok mutatójától marad el, de például Belgiumban is magasabb volt az áldozatok száma. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a német egészségügy nem csak kiválóan vizsgázott, de még csak túlterhelt sem lett, így más országoktól is vettek át ápolásra betegeket. Mondhatni ezekután az sem meglepő, hogy a járványgörbét minden más nagy európai országnál előbb tudták elnyújtani.
Plusz pont Merkelnek?
A német kormány a szakértők és a lakosság szerint nem csak az egészségügyi kérdésekben vizsgázott jelesre, de a gazdaság terén is jó döntéseket hoztak. A járvány korai szakaszában elindítottak egy 1300 milliárd eurós programot, amely kvázi védőpajzsot vont a német cégek köré, megakadályozva egyrészt a vállalati csődöket. Ennek a programnak köszönhető az is, hogy a munkahelymegőrzési támogatások és a világszerte emlegetett Kurzarbeit rendszer révén a munkanélküliek száma sem ugrott az egekbe, ahogy arra például az Egyesült Államokban példát láttunk. A járvány utáni időszak kedvező kiinduló helyzetében bevezetett – fent már említett – gazdasági programnak köszönhetően pedig reális az esély arra, hogy a helyreállítást felgyorsítsák.
A járvány ugyan az autóipart térdre kényszerítette, ám más iparágakat a szakértők szerint nem érintett ennyire súlyosan. Olaszországban és Spanyolországban is sokkal erősebb korlátozások voltak, számos olyan vállalatnak a működését függesztették fel a járványhelyzetben, amelyek nem alapvető cikkeket állítottak elő. Ráadásul a Berlin által hozott védőintézkedések időben is rövidebbek voltak, így a gazdaság eleve kisebb sérülésekkel megúszta a járványt, mint például Olaszország, Spanyolország vagy éppen Franciaország. Clemens Fuest, a müncheni Ifo közgazdasági intézet vezetője azt is a pozitívumok közé sorolja, hogy a német építőipar szinte zavartalanul működött a járvány alatt is,
Magyarország akkor hátra is dőlhet?
A fentiek alapján akár azt is feltételezhetnénk, hogy a német gazdaság rövid időn belül felpörög, ami lendületbe hozza a magyart is. Így sem az Orbán Viktor vezette kabinetnek, sem a magyar lakosságnak nem kell immár tartani a koronavírus-járvány gazdasági következményeitől. A helyzet azonban sajnos nem ilyen egyszerű. Például azért, mert a nálunk érdekelt legnagyobb német vállalatok éppen az autógyártásban érintettek, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság. A piac ugyan elkezdett a gödör aljáról felfele kapaszkodni, az viszont nem egyértelmű, hogy mikor éri el a termelés a járvány előtti szintet. A piaci kilátások miatt az sem egyértelmű, hogy a korábban beharangozott nagyberuházások csupán néhány hónapot csúsznak, vagy ennél sokkal nagyobb problémák várhatók.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a járvány a járműipari cégek mellett a turizmusban érdekelt vállalkozásokat is lenullázták, itt pedig talán még kevésbé lehet előre jelezni azt, miként alakulnak majd a jövőbeni folyamatok.
Mindezek mellett azt is érdemes megemlíteni, hogy a német gazdaság kapcsán is sok kétkedő hangot hallani. Rövid távon ugyan tényleg biztató az, ahogyan az ottani helyzet alakul, ám Németország hosszútávú kilátásai már közel sem ennyire egyértelműek. Egyes közgazdászok szerint Berlinnek és a helyi cégeknek is át kellene gondolni a korábbi stratégiáját, az ország ugyanis erősen exportorientált, és ez potenciális csapda. A koronavírus utáni világ ugyanis könnyen lehet, hogy kevésbé lesz nyitott, sokkal több akadály lehet majd a nemzetközi kereskedelem előtt. Németország, ami a szabad kereskedelemre, a nemzetközi ellátási láncokra és a multilaterális intézményekre építette a gazdaságát a mostani, globalizáció elleni hullámokban nehezebben fog előrejutni.
"A német növekedés 2010 és 2019 között nagyrészt a külkereskedelemnek volt köszönhető, ám ez az elkövetkező években nem biztos, hogy folytatódik" - mondta a Financial Timesnak Gabriel Felbermayr, a Kieli Világgazdasági Intézet vezetője. "Az országok kereskedelmi akadályokat állítanak fel, arra ösztönzik a vállalatokat, hogy költöztessék haza a termelés. Kína és az Egyesült Államok egyre élesebb határokat húz, és az átjárás egyre nehezebb lesz a mindkét nagy országban érdekelt német vállalatok számára. Ez pedig igazán fájdalmasan érintheti Németországot."
Kína felemelkedése és a német autók és gépek iránti kielégíthetetlen kereslete volt az elmúlt évtized gazdasági fellendülés egyik legnagyobb hajtóereje. Ez nem mellesleg az egyik a leghosszabb konjunktúra volt a második világháború utáni történelemben. Kína gazdasága azonban az első negyedévben egyértelműen megtorpant, és kérdéses, hogy 2020-ban mekkora növekedésre lesz képes” – mondta Gabriel Felbermayr. Bármi is történik, az nem lesz olyan kedvező a német gazdaság számára, mint amit 2010-től, a globális pénzügyi válságot követően láttunk.
Mi lesz az autóiparral?
A német és a magyar gazdaság számára is kulcskérdés, hogy miként alakul a járműipar helyzete a következő években. Itt azonban korántsem beszélhetünk megnyugtató folyamatokról. A járvány rámutatott, hogy a digitalizáció, illetve annak különböző formái, így például a sokat emlegetett ipar 4.0 immár nem csak egy távoli légvár, amit egyszer szeretnénk elérni, hanem valós igény, amelynek akár rövidtávon is meg kell felelni. Emellett az éghajlatváltozás és a zöldpolitika is olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek mellett már nem mehet el egy európai kormány sem, és azok lesznek sikeresek, amely a cinikus kibúvók helyett megpróbálnak a folyamatok élére állni. Csakhogy mindez megkérdőjelezi a belső égésű autók jövőjét, ami jelenleg az autóipar elsőszámú terméke. A szektor pedig nem csak a német, de immár a magyar gazdaságban is kulcsfontosságú pillér. Németországban 800 ezer ember dolgozik az iparágban, míg Magyarországon a beszállítókat is figyelembe véve közel 200 ezer embernek ad munkát a szektor.
A mobilitást várhatóan a digitális technológiák nem fogják kiváltani, hiába lett például a járvány alatti időszak nagy nyertese a Zoom. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy a mostani gyártási technológiáról váltani kell, amely rövid távon mind Berlin, mind Budapest számára fejfájást okozhat. Ráadásul míg a németeknek gazdasági és politikai helyzetükből adódóan sokkal több lehetőségük van aktív válságkezelésre, addig a magyar gazdaság számára vélhetőleg az adaptív képességek fogják a fejlődési pályát kijelölni.
