Egymillió munkahelyet buktak a németek a vírusválságon

A német gazdaság már túljutott a mélyponton, de egymillió munkahely elvesztésébe és a bruttó hazai termék 6,8 százalékos csökkenésébe kerülhet az országnak a koronavírus-járvány a kieli IfW gazdaságkutató intézet legfrissebb, nyári prognózisa szerint.

Napnyugta a Frankfurter Allee-n Berlinben 2020. április 7-én. EPA/CLEMENS BILAN

Stefan Kooths, az IfW konjunktúrakutatási vezetője szerint Németország már túljutott a válság mélypontján, ami a visszaesés szokatlan meredeksége miatt komoly, a talpraállás ütemét lelassító sérüléseket okozott a gazdasági szereplők körében.

A második negyedévben ugyanis 12 százalékos volt a GDP-csökkenés, a szövetségi köztársaság fennállása óta valaha tapasztalt legnagyobb mértékű - mondta.

Megindulhat a fellendülés

Az év második felében viszont már megindulhat a gazdasági aktivitás fellendülése az IfW prognózisa szerint, részben a kormány konjunktúracsomagjának köszönhetően, ami azonban nem fogja tudni teljes mértékben elhárítani a krízis tényleges okát.

A német gazdaság számára ugyanis elsősorban a globális beruházási aktivitás gyengülése és az exportkereslet visszaesése jelenti a legnagyobb problémát.

Az IfW összességében az idén 6,8 százalékos GDP-csökkenésre számít ami 2021-ben 6,3 százalékos növekedésbe vált át. Májusban kiadott köztes prognózisában az intézet még 7,1 százalékos csökkenést jelzett az idei évre és 7,2 százalékos növekedést jövőre.

A világgazdasági aktivitás a koronavírus-járvány miatt az idei első fél évben 10 százalékkal csökkent és áprilisban jutott túl a mélyponton az IfW becslése szerint.

Az intézet mostani előrejelzésében már kevésbé borúsan ítéli meg a fejlett gazdaságok idei kilátásait mint azt májusi prognózisában tette. A világgazdasági termelés eszerint az idén 3,8 százalékkal csökken 4 százalék helyett, jövőre viszont 6,2 százalékos növekedéssel tér magához a májusban jelzett 6,5 százalék helyett.

Esik a fogyasztás, de nőttek a megtakarítások 

A német kormány konjunktúracsomagja az IfW szerint nem igazán szentel nagy figyelmet a lakossági fogyasztás csökkenésének, ami egyébként a gazdasági növekedés fontos tartópilléreként szolgál. A lakossági fogyasztás az első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent, a német újraegyesítés óta a legnagyobb mértékben. A második negyedévben pedig még ennél is nagyobb, 13 százalékos csökkenéssel lehet számolni.

Az elhalasztott fogyasztással az év első felében 80 milliárd euró elkölthető jövedelmet takarított meg a lakosság, az egész évben pedig 130 milliárd euró is lehet a fogyasztás helyett megtakarításokra fordított összeg. A lakossági megtakarítási arány a 2019-es 10,9 százalék után az idei második negyedévben 23 százalék fölé, minden idők legmagasabb szintjére emelkedett, az éves átlag pedig 17,3 százalék lehet.

Ez a megtakarítás fogyasztásként fog megjelenni mihelyt azt a körülmények lehetővé teszik

- mondta Kooths.

A fogyasztást nem kell erőltetni, megjelenik az magától is.

Komoly gond az export zuhanása

A lakosság fogyasztással ellentétben az exportkereslet elmaradása még huzamosabb ideig súlyos terhet ró a német gazdaságra, mivel a tőkejavakkal túlsúlyos német exportot közvetlenül érinti hátrányosan globális beruházási aktivitás visszaesése.

Az export az idén 12,5 százalékkal csökken 2021-ben pedig 8,7 százalékkal emelkedik, de ezzel együtt is a jövő év végére még jóval elmarad a krízis előtti szinttől.

A német folyó fizetés mérleg többlete 7 százalékról az idén és jövőre is 5 százalék alá csökken.

A beruházási aktivitás belföldön sem valami rózsás. A termelőberuházások az idén 22 százalékkal csökkennek, jövőre viszont 14 százalékkal emelkednek. A krízis az építőipart érintette a legkevésbé, az építőipari beruházások az idén 0,8 százalékkal emelkednek, jövőre pedig 2,6 százalékkal.

A fogyasztói árak az idén szerény 0,6 százalékkal emelkednek, 2021-ben pedig 2,7 százalékkal.

A munkaerőpiacon a részmunkaidős foglalkoztatással sem lehet teljesen kívédeni a termeléskiesés következményeit, a foglalkoztatottak száma átmenetileg 44,3 millió alá csökkenhet, a munkanélküliségi ráta pedig a 2019-es 5 százalékról 2021-re 6,1 százalékra emelkedhet.

Az IfW prognózisában azzal a feltételezéssel élt, hogy a koronavírus-járványt 2021 elejére gyógyászati szempontból teljes mértékben sikerült ellenőrzés alá vonni és már semmilyen számottevő gazdasági következménnyel járó járványvédelmi korlátozó intézkedés meghozatalára nem lesz szükség.