Rekordmértékben, a vártnál erősebben csökkent az ipar teljesítménye Németországban áprilisban, mivel az új koronavírus által okozott járvány a termelés felfüggesztésére vagy visszafogására kényszerítette a vállalatokat.
A német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölte, hogy a szezonális, naptári és árhatással kiigazított előzetes adatok szerint áprilisban 17,9 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző hónaphoz képest. Elemzők 15,5 százalékos visszaesésre számítottak a márciusi 8,9 százalékos csökkenés után.
Éves összevetésben ár- és naptári hatással kiigazítva 25,3 százalékkal esett vissza az ipari termelés áprilisban, ami az adatok közlésének kezdete, 1991 januárja óta a legrosszabb érték. Márciusban 11,3 százalékos zuhanást mértek.
Az energiatermelést és az építőipart nem számítva márciushoz képest 22,1 százalékkal csökkent az ipari termelés a legnagyobb európai gazdaságban. A termelési eszközök gyártása 35,3 százalékkal, a félkész termékek előállítása 13,8 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése pedig 8,7 százalékkal csökkent. Az energiatermelés 7,2 százalékkal, az építőipari termelés pedig 4,1 százalékkal csökkent havi összehasonlításban. A legmeredekebb, 74,6 százalékos csökkenést az autógyártás szenvedte el áprilisban.
Carsten Brzeski, az ING Ausztriáért és Németországért felelős közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy bár májusban és júniusban - a járvány terjedését korlátozó szigorú intézkedések lazításával párhuzamosan - erőteljesen megugorhat a gazdaság, így az ipar teljesítménye is, a kilátások nem túl rózsásak. Nem tűnik valószínűnek, hogy azonnali felpattanás vár a német iparra, mivel a pénzügyi világválsággal ellentétben ezúttal nincs jele a külső kereslet erősödésének.
A német ipart több éve komoly ellenszelek hátráltatják, kezdve az autóipar károsanyag-kibocsátási botrányaitól az új autók üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékeinek megállapítására szolgáló új, szigorúbb nemzetközi szabvány (WLTP) bevezetésével kapcsolatos gondokon, a legnagyobb folyó alacsony vízszintjén, a kereskedelmi feszültségeken keresztül a strukturális kihívásokig.
A szövetségi kormány előrejelzése szerint Németország hazai összterméke 6,3 százalékkal csökkenhet az idén, ez a legnagyobb visszaesés a második világháború utáni német történelemben. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és a legnagyobb európai gazdaság 2022 elejére elérheti a járvány előtti szintet.
Nem a magyar miniszterelnök dugja be a botot a küllők közé az orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználásának kérdésében. 
