Alapjogok, összetartás, klímavédelem, digitalizáció, felelősség-vállalás a világban – ezek a témák a legfontosabbak a mostani időszakban, jelentette ki Angela Merkel ma az Európai Parlament (EP) ülésén Brüsszelben.
Korszakos próbatétel
A német kancellár, akinek saját bevallása szerint ez volt az első külföldi útja a koronavírus-járvány kitörése óta, annak alkalmából szólalt fel, hogy Németország július elsején átvette az EU Tanácsának fél évig tartó soros elnökségét Horvátországtól.
Merkel a német program főbb pontjainak ismertetése mellett részletesen beszélt a járvány okozta válsághelyzetről is.
Ez az EU történetének legnagyobb próbatétele
-fogalmazott. Hozzátette, hogy a válság több mint százezer halálos áldozatot követelt Európában, súlyosan megrengette a gazdaságot, és több millió embert tett munkanélkülivé.
A járvány megállítása érdekében (számos országban, így Németországban is) a legalapvetőbb jogokat kellett ideiglenesen korlátozni, ami „nagyon nagy ár” volt, mondta a kancellár.
Végtelenül nehezemre esett meghoznom ezt a döntést
- ismerte el.
Szerinte ugyanakkor erre csak indokolt esetben kerülhet sor, és a válsághelyzetek soha nem szolgálhatnak ürügyként az alapvető értékek felfüggesztésére. Az EU-nak tartania kell magát az alapvető jogokhoz, és össze kell fognia, hogy megerősödve tudjon kikerülni a válságból.
Már nyáron megegyezne
Az 500 milliárd eurós újjáépítési alapról, amelyre Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tett javaslatot még május közepén, azt mondta: gyorsan, még a nyár folyamán meg kellene róla egyezni.
Kitért arra is, hogy a járványt nem lehet uszítással, hazugságokkal, hamis információkkal legyőzni, és fel fognak lépni a "tényeket tagadó populizmus" ellen.
A Brexittel kapcsolatban utalt arra, hogy a tárgyalások a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról nem haladnak gyorsan, ezért fel kell készülni arra az esetre, ha esetleg nem születik megállapodás év végéig.
Beszéde végén Merkel, aki zenerajongónak nevezte magát, emlékeztetett arra, hogy idén decemberben lenne 250 éves Ludwig van Beethoven zeneszerző, akinek 9. szimfóniáját - pontosabban annak egyik részletét, az Örömódát - az EU saját himnuszaként használja.
Mint mondta, ez a zenemű újra és újra megtölti a lelkét; minden meghallgatásnál felfedez benne valami újat, ami megérinti. Szerinte ehhez hasonlóan lehet mindig újat felfedezni Európában.
Kívánom, hogy ennek a zenének az üzenete, a testvériség és az egyetértés ideája vezessen minket.
Motor és moderátor
Ezzel párhuzamosan a német uniós elnökségi program az „Együtt. Európát ismét erőssé kell tenni” címet kapta.
Célunk az EU számára: szolidáris és zárt befelé, cselekvőképes és szuverén kifelé
- hangsúlyozza a 28 oldalas dokumentum, amelyet június végén hoztak nyilvánosságra.
Németország, tekintettel a koronavírus-járványra, a gazdasági és szociális újjáépítésre helyezi a hangsúlyt, illetve egyúttal a jövő szempontjából stratégiailag fontos témákban - klímaváltozás, menekülés és migráció, jogállamiság, digitalizáció - akarja az EU-t még jobban megerősíteni.
A soros elnökség joga és feladata egyrészt, hogy megtervezze és vezesse a Tanács különböző formációinak (kivéve a Külügyek Tanácsa), valamint az előkészítő testületeknek az üléseit, valamint formális és informális találkozókat szervezzen Brüsszelben és Németországban.
Másrészt a soros elnökség képviseli a Tanácsot más uniós szervekkel, mindenekelőtt az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel szemben, és feladata, hogy formális és informális tárgyalásokon, valamint üléseken segítse a megegyezést az uniós jogszabály-javaslatokról.
Eközben szorosan együtt kell működnie Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Josep Borrellel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével.
A koronavírus-járvány néhány uniós országot súlyosabban érintett a többieknél, de a gazdasági és szociális következmények egész Európát érintik. Emiatt csak együtt tudunk kilábalni a válságból. Németország motor és moderátor akar lenni az uniós elnökségben
-emelte ki mindezzel egybehangzóan Heiko Maas német külügyminiszter.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 742,26 pontos, 0,54 százalékos csökkenéssel, 135 643,99 ponton zárt kedden. 
