Boris Johnson brit kormányfő és az uniós vezetők múlt heti virtuális csúcsértekezlete után nőtt az esélye annak, hogy több hónapos patthelyzetet követően mégis kompromisszum születik az EU és a szigetország közötti jövőbeni kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról folyó tárgyalásokon.
Kompromisszumos terv Londonban
A Financial Times-nak diplomaták megerősítették, hogy hangulatváltozás történt múlt héten; a tárgyalófelek maguk is „új szakasz"-ról és nagyobb megegyezési hajlandóságról beszélnek. A tárgyalások új, „intenzív” szakasza jövő hét elején kezdődik majd.
A brit üzleti lap úgy tudja, hogy Johnson és miniszterei ezen a héten új tervet dolgoznak ki a patthelyzet feloldására. Ebben azonosítják azokat a területeket, amelyeken belemehetnek bizonyos kompromisszumokba.
Fenntartanák például a jogot arra, hogy eltérjenek egyes uniós előírásoktól – például állami támogatás szabályozása, munkajog, környezetvédelem –, ugyanakkor ebben az esetben az EU-nak joga lenne vámot kivetnie egyes brit termékekre.
Az EU szintén jelezte, hogy kész „továbblépni” egyes kulcskérdésekben, ugyanakkor továbbra sem hajlandó „feláldozni elveit”. Brüsszel október végéig szeretne megegyezésre jutni – ez a végső határidő ahhoz, hogy az egyezményt ratifikálni lehessen az EU-ban az átmeneti időszak végéig, idén december 31-ig.
Az Egyesült Királyság – a tavaly őszi kilépési megállapodásnak köszönhetően – idén január 31-én megszüntette uniós tagságát, de az év végéig a közös piac része marad – addig egy úgynevezett átmeneti időszak van érvényben.
Ha nem sikerül megegyezni, akkor 2021-től vámhatár keletkezne az EU és a szigetország között, valamint kvóták lépnének érvénybe, ami alighanem súlyos károkat okozna számos brit cégnek (valamint a velük kereskedő uniós vállalatoknak).
A britek is látják, hogy elég nagy katasztrófa lenne a megállapodás elmaradása (...) A helyi kereskedelmi kamarák könyörögnek a brit kormánynak, hogy kérje a határidő meghosszabbítását
– fogalmazott egy, az ügyre rálátó brüsszeli tisztviselő egy közelmúltbeli online háttérbeszélgetésen, amelyen lapunk is részt vett.
A brit kormányfő ugyanakkor kizárja a határidő meghosszabbítását, azaz legkésőbb október végéig mindenképp egyezséget kellene kötni.
Min megy a vita?
A fő vitapontok közé tartozik az uniós halászok hozzáférése a brit vizekhez, az egyenlőtlen piaci verseny megakadályozására vonatkozó jogi szabályozás, valamint a szabadkereskedelmi megállapodás jellege – Brüsszel mindent lefedő egyezséget szeretne, a britek szektoronkénti egyezséget.
Brüsszeli forrásunk szerint „nulla az esélye” annak, hogy a britek belemennek az egységes megállapodásba.
Egy 60 milliós piac áll szemben egy 450 millióssal. A kisebbnek kell alkalmazkodnia
– érzékeltette ugyanakkor az eltérő tárgyalási pozíciókat.
A halászattal kapcsolatban kijelentette:
Kérdés, hogy miként férnek hozzá egymás vizeihez a brit és az uniós halászok. A britek fennhatósága 200 mérföldig tart. Ha úgy döntenek, hogy az uniós halászok ott nem halászhatnak, az sokuk létét fenyegeti. Az EU az eddigi kvóták fenntartását szeretné, a britek maguk osztanák ki azokat a halrajok mennyisége és elhelyezkedése alapján.
A tisztviselő szerint a halászatról június végéig meg kell állapodni ahhoz, hogy a kereskedelmi megállapodást meg lehessen kötni.
Kérdésünkre, hogy alapvetően mi az egyezség akadálya, azt mondta:
Nagy-Britannia demonstrálni szeretné, hogy független állam, és ezt méltányolnia kell az EU-nak, de eközben magáévá kellene tennie az európai szabályokat. Úgy kellene kielégíteni a britek önállósági vágyát, hogy közben ne menjenek tönkre az európai piacra exportáló brit vállalkozások.
Szerinte a Brexit "egy politikai dolog", de az EU részéről is van "némi ideológia". A kemény (megállapodás nélküli) Brexit ugyanakkor nem lehet érdeke senkinek, a kereskedelemben érdekelt feleknek biztosan nem.
Alighanem ezt tartja szem előtt a brit kormány azzal, hogy új, kompromisszumos tervet dolgoz ki a nézetkülönbségek áthidalására.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
