|
| Mosolyszünet: Orbán Viktor és Judith Sargentini az EP-vitán. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Megszavazta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a Sargentini-jelentést, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének.
Simán elfogadták
A jelentés elfogadásához a 750 EP-képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 376 szavazatra volt szükség. Ennél azonban jóval többen, 448-an voksoltak igennel. 197-en nemet mondtak, 48-an tartózkodtak.
|
| Forrás: EP |
Mivel a legtöbb, szám szerint 218 képviselője az Európai Néppárt (EPP) frakciójának van – ide tartozik a Fidesz is –, és egyértelmű volt, hogy a baloldali és liberális képviselők túlnyomó többsége igennel, a radikális jobboldal pedig nemmel voksol, a szavazást nagyrészt a néppártiak döntötték el. Utóbbiak többsége elfogadta a jelentést.
Néppárt: frusztráltak vagyunk Orbán Viktor miatt
Sajtóhírek már a szavazás előtt arról szóltak, hogy az EPP-frakció többsége szembefordult a magyar miniszterelnökkel a tegnap esti ülésükön. „Nagyon frusztráltak vagyunk Orbán miatt” - mondta előzetesen Sabine Verheyen, a német Kereszténydemokrata Unió EP-képviselője a Spiegelnek. Sebastian Kurz osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt vezetője szintén előre közölte, hogy képviselőik igennel voksolnak majd.
Megszavazta a jelentést Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője is, mivel nem lát kompromisszumkészséget Orbán Viktor kormányfő részéről a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezeteket érintő új törvények ügyében. A néppárti képviselők egyébként saját belátásuk szerint dönthettek a szavazatukról.
A Liga nemmel szavazott
Az olasz bevándorlás-ellenes Liga (korábban Északi Liga) viszont azt közölte, hogy képviselői elutasítják a dokumentumot. A Liga a Nemzetek és Szabadság Európája nevű radikális jobboldali frakcióhoz tartozik a francia Nemzeti Gyűléssel (korábban Nemzeti Front) és az osztrák Szabadságpárttal együtt.
Utóbbi párt vezére, Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár a napokban felkínálta Orbán Viktornak, hogy csatlakozzon az EP-frakciójukhoz.
Mit mond a Sargentini-jelentés?
A holland zöldpárti képviselő által készített jelentés azt állítja, hogy Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének.
Judith Sargentini konkrétan az alábbi területeken lát komoly problémákat:
- az alkotmányos és a választási rendszer működése
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
- a korrupció és az összeférhetetlenség
- a magánélet védelme és az adatvédelem
- a véleménynyilvánítás szabadsága
- a tudományos élet szabadsága
- a vallásszabadság
- az egyesülési szabadság
- az egyenlő bánásmódhoz való jog
- a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
- a gazdasági és szociális jogok.
A jelentés minden pontnál részletesen kifejti, hogy pontosan mit és miért tart aggályosnak.
Mit mond a magyar kormány?
Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi EP-vitában nem tért ki a dokumentum konkrét állításaira. Annyit mondott, hogy a jelentés 37 ténybeli tévedést tartalmaz, ezeket elküldték a képviselőknek.
A magyar kormányfő hosszasan beszélt viszont arról, hogy a jelentés „sérti Magyarországot és a magyar nép becsületét”, „kettős mércét alkalmaz” és „nem tiszteli a magyar népet”, amelyet „ ki akarnak rekeszteni az európai döntésekből”. Egyúttal visszautasította, hogy az EP „bevándorlás- és migránspárti erői fenyegessék, zsarolják, és hazug vádak alapján rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket.”
És akkor mi lesz most?
Az EP most azt mondta ki, hogy indokolt (az EU atomfegyvereként emlegetett) hetes cikk szerinti eljárás megindítása hazánkkal szemben. Ennek végeredménye elvileg az is lehet, hogy megvonják a szavazati jogot Magyarországtól az Európai Tanácsban.
A gyakorlatban azonban erre minimális az esély. Ehhez ugyanis előbb arra lenne szükség, hogy az Európai Tanács is állapítsa meg (négyötödös többséggel) az uniós értékek sérülésének tényét, majd az eljárás végén még egyszer, immár egyhangúan kellene megállapítania ugyanezt. Mivel nyilvánvaló, hogy például Lengyelország nemmel szavazna, Magyarország szavazati joga nincs veszélyben.
Eddig egyébként még nem volt példa arra, hogy az EP bármely tagország ellen kezdeményezze a hetes cikk szerint eljárás megindítását. Lengyelország ellen ugyan a múlt év vége óta folyik ilyen eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.
UPDATE:
A Financial Times szerint a néppárti EP-képviselők közül 115-en szavaztak igennel, 57-en pedig nemmel a jelentésre, 28-an tartózkodtak. Kétszer annyian vannak tehát azok, akik szembefordultak a magyar kormányfővel.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
