<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
Az EU-költségvetés nettó befizetői közül négyen kivívták maguknak a „fukar” becenevet azzal, hogy kitartanak a GNI-arányosan mindössze 1 százalékos uniós büdzsé mellett. A nagy költségvetési vitában a másik végletet a „kohézió barátai” képviselik, akik a brit kilépés után is a jelenlegi szinten (a GNI 1,16 százaléka) szeretnék tartani a felzárkóztatási és a közös agrárpolitikai kiadásokat. A két „szélsőség” között 200 milliárd euró a különbség. Bemutatjuk a kormányok álláspontját és a lehetséges koalíciókat a hétvégi nagy pszichodráma előtt.
Korai öröm: Antonio Costa portugál és Andrej Babis cseh kormányfő a Kohézió Barátai csoport talákozóján a portugáliai Bejában. EPA/NUNO VEIGA

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke múlt pénteken tette közzé várva-várt javaslatát a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, amelyről a tagállamok vezetőinek kellene megállapodniuk a csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozón.

A bűvös szám az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,074 százaléka, pénzben kifejezve 1095 milliárd euró 2021 és 2027 között. A kormányfők fejében mozgó számok között azonban olyan nagy eltérések vannak, hogy a kör négyszögesítésére tesz kísérletet az, aki megpróbálja közös nevezőre hozni az álláspontokat.

A finn javaslat közelében

Előre borítékolható, hogy a korábbi belga miniszterelnök által ajánlott fő összeg néhányaknak nagyon kevés lesz, míg másoknak túl sok.

Végül is az ajánlat – ami valószínűleg a hétvégi brüsszeli tárgyalási maratonon változni fog – érdemben nem különbözik a tagállamok által egyöntetűen elutasított tavaly decemberi finn javaslattól, ami a GNI 1,07 százalékát célozta meg. A két szám között kevesebb, mint 8 milliárd euró a különbség, éves szinten alig több, mint 1 milliárd euró.

Ehhez képest a költségvetés nettó befizetőinek és nettó kedvezményezettjeinek álláspontja olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Három északi tagállam és Ausztria a vita kezdete óta köti az ebet a karóhoz, hogy a brit kilépés miatt kisebbé váló EU-nak kisebb költségvetés is dukál.

Nem akarnak többet fizetni a fukar négyek

Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia a Michel-féle javaslat másnapján a Financial Times-ba írt cikkel tudatta a világgal, hogy foggal-körömmel kitartanak a GNI 1 százaléka mellett. A „fukar négyek” (így gúnyolják őket szűkmarkúságuk miatt) hajthatatlansága megfigyelők szerint elsősorban a belpolitikai háttérrel magyarázható.

A svéd és a dán kormány kisebbségben kénytelen kormányozni és a hollandnak is csak szűk többsége van a parlamentben, így részükről politikai öngyilkossággal érne fel egy, a befizetésüket meredeken megnövelő büdzsé elfogadása.

A négyek azzal érvelnek, hogy már a GNI 1 százaléka mellett is számottevően növekedne a hozzájárulásuk, ráadásul az asztalon levő javaslat még azt a költségvetési visszatérítést is kivezetné, amit annak idején a híres-hírhedt brit visszatérítés ellentételezésére kaptak.

Ennek dacára uniós diplomaták szerint ahogy a szürkének is vannak árnyalatai, úgy a fukarok sem teljesen egyformák. A legdogmatikusabbnak a svéd és a dán álláspont tűnik, míg a hollandoknak és az osztrákoknak mintha nagyobb lenne a mozgásterük, akkor is, ha ezt a nagy pszichodráma előtt érthetően titkolni igyekeznek.

A másik véglet azoknak az álláspontja, akik reálértéken szinten tartanák az EU27-ek kiadásait a 2014 és 2020-as időszakhoz képest. Ez a briteket figyelmen kívül hagyva a GNI 1,16 százalékát jelentené, és érthetően elsősorban a költségvetés nettó kedvezményezettjei (elsősorban a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok, de a déliek is) sorakoznak fel mögötte. A két álláspont között azonban nem elhanyagolható, 200 milliárd euró a különbség.

Létezik még egy ennél is nagyobb étvágyú szereplő, az Európai Parlament, amely a GNI 1,3 százalékával érné csak be. Legalábbis azzal fenyeget, hogy ha ennél kevesebb lesz a végeredmény, akkor elutasíthatja a kormányok közötti alkut (az EP nem módosíthatja a hosszú távú költségvetésről - MFF - szóló megállapodást, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt).

Veszélyben a kohéziós- és az agrárpolitika

A négy fukar nem csak a pénzeket vágná meg, de a költségvetés modernizálásának jelszava alatt elsősorban éppen az olyan hagyományos kiadási tételeken spórolna, mint a kohéziós politika és a közös agrárpolitika.

A fukarokhoz legközelebb a német álláspont áll, amely a főösszeget illetően valahogy így írható le: 1,0X. Azaz, ebbe akár az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékos javaslata is beleférhet. Berlin ugyanakkor mindenképpen kordában szeretné tartani befizetéseinek a növekedését a közösbe, amelyek 2024-re akár a 47 milliárd eurót is elérhetik.

A németek tehát készek több pénzt betenni, de nem mindegy mennyit és nem mindegy, mire költenék a pénzt. Ezért ők is ragaszkodnak a költségvetési visszatérítéshez, mint szerzett joghoz, amit viszont egy másik nettó befizető, Franciaország mindenáron szeretne eltörölni. Cserébe a németek az agrárkiadásokat vágnák vissza, ami ugyanakkor a franciák számára lenne húsbavágó.

A két főváros állítólag emiatt jól egymás torkának is esett, bár rossz nyelvek szerint mindkettő erőteljesen vezette Charles Michel kezét, amikor az múlt pénteken véglegesítette és letette az asztalra a kompromisszumos javaslatát.

Franciaország és Írország az a két nettó befizető, akikkel a közös agrárpolitika védelmében a magyar kormány is jó boltot köthet. Ez akkor is igaz, ha Emmanuel Macron elődeinél kevésbé vehemensen védi a KAP-ot (közös agrárpolitikát). Márpedig a mezőgazdaságra fordított büdzsé nagy nyomás alá került: már a vita kiindulópontjául szolgáló európai bizottsági javaslat is 12 százalékos vágást irányzott elő a 2014 és 2020-as időszakhoz képest.

A szegényebb tagállamok számára ugyancsak létfontosságú kohéziós politikánál 10 százalékos volt az elvonás, jóllehet Magyarország és néhány más tagállam esetében a keret akár 24 százalékkal is szűkülhet egyik időszakról a másikra.

Riválisok lehetnek a Kohézió Barátai

A legnépesebb tábort a nagy uniós számháborúban a Kohézió barátai alkotják, egy 16-18 országból álló csoport, amely a legutóbb csatlakozott országok mellett a délieket, az olaszokat, a portugálokat és a görögöket (és esetenként a spanyolokat) is magába foglalja. Ők a felzárkóztatási források szinten tartásában érdekeltek, ha úgy tetszik, ez bennük a közös nevező.

Hiába vannak sokan, az ő lobbierejüket ugyanakkor gyengíti az, hogy egy, a jelenleginél kisebb kohéziós tortán kell majd osztozniuk. Konkrétan, a Bizottság javaslata a kisebb felzárkóztatási büdzsén belül is jelentős súlypontáthelyezést hajtott végre a forrásokban Keletről Délre, arra hivatkozva, hogy a tíz évvel ezelőtti gazdasági és pénzügyi válság miatt ezekben az országokban zuhant a GDP.

Eközben a közép- és kelet-európaiak látványosan felzárkóztak, igaz, még mindig elmaradnak az uniós átlagtól. Mivel a kohéziós pénzes borítékban nem várható látványos javulás, ezért végső soron a kohézió keleti és déli barátai részben riválisként fordulnak a tárgyalások célegyenesébe.

Aligha meglepetés, hogy a magyar kormány legszorosabb szövetségesei hasonló helyzetüknél és érdekeiknél fogva ezúttal is a V4-ek lesznek, bár Csehország valószínűleg már uniós átlag feletti fejlettségi szinttel ér majd a következő, 2027-ben záruló hétéves időszak végére.

Többet fizetünk, kevesebbet kapunk

Gyévai Zoltán, Brüsszel

Figyelembe véve a realitásokat és a kusza erőviszonyokat, EU-diplomaták szerint nehéz elképzelni, hogy a végeredmény érdemben eltérhet az asztalon levő aktuális javaslattól. Ez ugyan 8 milliárd euróval magasabb összeg, mint a korábbi finn soros elnökség ajánlata, de még így is 48 milliárddal elmarad az Európai Bizottság 2018 májusában előterjesztett eredeti számaitól, amelyek nem váltottak ki nagy tetszést a keleti végeken.

Összességében mindenkinek többet kell majd befizetnie és kevesebbet fog kapni, mint eddig. A nettó befizetők hozzájárulása arányosan jobban nő majd, a nettó kedvezményezetteknek kifizetett támogatások pedig arányosan nagyobb mértékben zsugorodnak.

Az új prioritásokra (klímavédelem, kutatás és innováció, Erasmus, migráció, határvédelem, védelmi politika) több pénz lesz, a hagyományos politikákra pedig az eddiginél kevesebb.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kína tajvani hadgyakorlatai kémkedési lehetőséget kínáltak az USA számára
Tiszóczi Roland | 2022. augusztus 15. 18:29
Kína nagyszabású Tajvan körüli hadgyakorlatai példátlan katonai és politikai figyelmeztetést jelentenek, hogy külső beavatkozás érheti a szigetet, de az Egyesült Államok és szövetségesei számára is nagy lehetőséget nyitottak a hírszerzésre.
Makro / Külgazdaság Újabb csapás a fogyasztóknak: új illetéket építenek be a földgázárba Németországban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 17:17
Az illeték egy átlagos fogyasztású családnak évi 480 eurós többletterhet jelent.
Makro / Külgazdaság A nukleáris hatalom az államcsőd szélén botorkál
Káncz Csaba | 2022. augusztus 15. 15:29
A Világbank idei jelentése szerint Pakisztánban a törlesztőképességet meghatározó külső adósság/export arány elérte a 390 százalékot, ami csődközeli helyzetet jelez. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy az ország egy olyan típusú gazdasági és társadalmi összeomlás felé araszol-e, mint Srí Lanka? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Irán szerint Rushdie a felelős azért, hogy majdnem megölték
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 14:49
Határozottan tagadta Teherán érintettségét a Salman Rushdie író elleni támadásban az iráni külügyi szóvivő hétfőn, magát a szerzőt téve felelőssé az atrocitásért.
Makro / Külgazdaság Egy kis európai államban már elkezdték kikapcsolni az áramot
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 13:51
Koszovóban időszakosan kikapcsolják az áramot az energiaválság miatt.
Makro / Külgazdaság Palkovics László törökök hadieszközök hazai gyártásáról tárgyalt
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 12:51
Hadiipari együttműködésről tárgyalt Palkovics László technológiai és ipari miniszter Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel Ankarában - mondta a tárcavezető telefonon az MTI-nek a tárgyalások szünetében hétfőn.
Makro / Külgazdaság Csalódást keltő számok az építőiparból
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 12:12
Az ellátási problémák és a gyorsan növekvő költségek mind hátráltató tényezők a Magyar Bankholding elemzői szerint.
Makro / Külgazdaság Sokaknak fog szerdán drágulni a tankolás
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 11:19
Mind a benzin, mind pedig a gázolaj ára emelkedni fog a hét közepén.
Makro / Külgazdaság Betarthatatlan ígéretet tett az indiai miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 10:27
Narendra Modi indiai miniszterelnök az ígérte hétfőn, országa függetlenségének 75. évfordulóján, hogy a következő 25 évben fejletté teszi a szegénység sújtotta Indiát.
Makro / Külgazdaság Behúzta a kéziféket a magyar építőipar
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 09:01
Egy év alatt 8,1, az előző hónaphoz képest 5,2 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG