Gyévai Zoltán - Brüsszel cikkei

Belgium a szomszédos Hollandiával együtt az elmúlt napokban a koronavírus-járvány európai epicentrumában találta magát, napi 260-300 fős halálozási számmal. A kórházi ápolásra szorulók folyamatosan csökkenő számából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a járvány elérte a tetőpontot. Erősödik a nyomás a korlátozások lazítására, miközben szakemberek a járvány második hullámától tartanak.

Az uniós GDP körülbelül 4 százalékának megfelelő átfogó intézkedéscsomagról állapodtak meg csütörtök este a tagállamok pénzügyminiszterei védőhálót kínálva az európai munkavállalóknak, az üzleti vállalkozásoknak és a koronavírus-járvány által leginkább sújtott tagállamoknak. A két héten belül létrehozandó járvány elleni krízisalapból az eurózóna tagállamai éves GDP-jük 2 százalékáig igényelhetnek majd hitelt, amit egyetlen megkötésként a COVID-19 megfékezésére fordított egészségügyi kiadásaikra használhatnak majd fel. Brüsszelből jelentjük.

Legalább két hónapig még a négy fal között kell maradniuk a belgáknak az ottani egészségügyi miniszter szerint. A kórházak felkészültsége ugyanúgy kérdéses, mint itthon.

Minden féléves soros EU-elnökség azzal indul az útjára, hogy a programját nagyjából fele-fele arányban az előre tervezhető és az előre nem látható események alakítják majd. A története során első rotációs elnökségét adó Horvátország esetében ez a tétel hamar megdőlt, hiszen februárban két olyan esemény is történt, ami teljesen a feje tetejére állítja az eredeti forgatókönyvet. 

Az EU-ba irányuló nem létfontosságú beutazások ideglenes korlátozására terjesztett elő javaslatot hétfőn az Európai Bizottság, amiről keddi videokonferenciájukon hozhatnak döntést a tagállamok vezetői. Az áruk unión belüli szabad áramlásának szavatolása érdekében zöld folyosókat nyithatnak az országhatárokon.

Úgy tűnik, hogy az Európai Uniót a 26 tagállamát érintő amerikai beutazási tilalomnál is jobban zavarja az, hogy Donald Trump előzetes értesítés és konzultációk nélkül hozta meg a döntést. Az EU malmai lassabban őrölnek, de a helyzet átgondolása után nem kizárható, hogy lesznek valamilyen válaszlépések. Brüsszelből jelentjük.

Az uniós klímaambíciókhoz, a digitális átállás követelményeihez és a globális versenyképesség megőrzéséhez hozzáigazított európai iparstratégiát hirdetett kedden az Európai Bizottság, amely többek között a tiszta hidrogénben rejlő lehetőségekre, a külföldi befektetők piactorzító versenyelőnyének kiegyenlítésére és a zöld közbeszerzésre fókuszál, miközben sokadszorra is megpróbálja eltakarítani az útból a kkv-k fejlődésének útjában álló akadályokat.

A koronavírus-járvány a Brüsszelben székelő nemzetközi intézmények működésén is napról-napra jobban érezteti hatását. Az Európai Parlament egy napra rövidítette le plenáris ülését, a NATO-ban is hírt adtak az első megbetegedésről, és a városban egyre-másra mondják le a rendezvényeket.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka egyértelműen az Európai Bizottságnak ad igazat a magyar kormánnyal a CEU működésével szemben támasztott feltételekről folytatott jogi vitában. Juliane Kokott szerint Magyarország az uniós jogot és a WTO szabályait is megsértette, amikor nem biztosított egyenlő bánásmódot a külföldi felsőoktatási intézményeknek. Az Európai Bíróság nem köteles követni a főtanácsnok véleményét, de ennek az esélye meglehetősen nagy. Brüsszelből jelentjük.

A távközlési és a bolti kiskereskedelmi különadót jogszerűnek, a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszert viszont összeegyeztethetetlennek minősítette három külföldi cég által benyújtott keresetről hozott ítéleteiben kedden az Európai Bíróság.

Minimum három hétre holdbéli tájjá változik az Európai Parlament, amely a koronavírus-fenyegetés miatt csupán a jogalkotó tevékenységre korlátozza a munkáját, jelentősen korlátozva a hozzáférést az intézményhez. Az Európai Bizottság és a Tanács egyelőre beéri jóval kevésbé drasztikus megelőző intézkedésekkel.

Miközben a magyar kormány távolságtartással kezeli az uniós közös valuta bevezetését, Bulgária április végén, Horvátország pedig valamikor az év közepén kaphatja meg a zöld jelzést arra, hogy belépjen az euró előszobájának számító európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II). Az egységes valutaövezet következő kibővítésére 2023 tájékán kerülhet sor.

Az izraeli külügyminiszter és zsidó szervezetek tiltakozása ellenére az ortodox zsidókat sztereotípiákkal ábrázoló figurák is felvonultak a flandriai Aalst (Alost) városában vasárnap megtartott hagyományos karneváli felvonuláson. A belga kormány vizsgálatot ígér az ügyben.

Kudarcot vallott a kétnapos rendkívüli csúcson az EU első kísérlete a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés elfogadására. A büdzsé fő nettó befizetőinek túl magas, a nettó kedvezményezetteknek még mindig túl alacsony volt az Európai Tanács elnöke által kidolgozott ajánlat. Charles Michel a következő napokban dönti el, mikor hívja össze újra a tagállamok vezetőit, hogy második nekifutásra megállapodjanak. Brüsszelből jelentjük.

Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, az EU27-ek vezetői a rendkívüli uniós csúcs első napján csak „bemelegítettek” a késhegyre menő vitára, ami az Unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésének az elfogadásáról szól. Az Európai Parlament elnöke ugyanakkor arra figyelmeztette a kormányokat, hogy a képviselők megtorpedózhatnak majd egy nekik nem tetsző megállapodást.

Az EU-költségvetés nettó befizetői közül négyen kivívták maguknak a „fukar” becenevet azzal, hogy kitartanak a GNI-arányosan mindössze 1 százalékos uniós büdzsé mellett. A nagy költségvetési vitában a másik végletet a „kohézió barátai” képviselik, akik a brit kilépés után is a jelenlegi szinten (a GNI 1,16 százaléka) szeretnék tartani a felzárkóztatási és a közös agrárpolitikai kiadásokat. A két „szélsőség” között 200 milliárd euró a különbség. Bemutatjuk a kormányok álláspontját és a lehetséges koalíciókat a hétvégi nagy pszichodráma előtt.

Brüsszelben mutatja be közös kezdeményezését Budapest, Pozsony, Prága és Varsó főpolgármestere február 12-én a következő hétéves uniós keretköltségvetésen belül a városok számára létrehozandó lehetőségekről és az európai zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásáról. A kohéziós és strukturális alapok zömének elosztása ugyan 2021 után is a kormányok kezében marad, de néhány kiskapu még megnyílhat az óriási kihívásokkal szembenéző nagyvárosok előtt.

Az atomenergia és a földgáz ugyan hasznos lehet a szén kiváltásában, de nem fenntartható, ráadásul pénzügyileg is egyre kevésbé éri meg belefektetni – vélekedik Frans Timmermans, az Európai Bizottság európai zöld megállapodás végrehajtásáért felelős ügyvezető alelnöke, aki brüsszeli irodájában nyilatkozott lapunk és több más európai lap tudósítójának. Az alelnök az interjúban arról is beszélt, hogyan juthatna Budapest több forráshoz a város élhetőbbé és zöldebbé tételében.

A brit paradoxon: január 31-ről február 1-re virradóra minden megváltozik és semmi sem változik, amikor Nagy-Britannia 47 éves tagság után végleg hátat fordít az Európai Uniónak. Brüsszelben ugyanakkor szinte mindenki fel van készülve arra, hogy a kilépésről szóló tárgyalás laza sétagalopp volt ahhoz képest, ami most következik, amikor a felek az év hátralevő részében megpróbálják rendezni a jövőbeni viszonyt.

A házi pálinkafőzés annak ellenére virágkorát éri Magyarországon, hogy a kormánynak az Európai Bíróság 2014-es ítéletének folyományaként fel kellett adnia a jövedékiadó-mentességet. Egy négy évvel később előterjesztett európai bizottsági javaslat újra felcsillantotta a szeszfőzők előtt a reményt, ám ezúttal a tagállamok szintjén blokkolják hosszabb ideje a dossziét.

A szakításra utaló szaporodó jelek ellenére sem lehet biztosra venni a Fidesz közeli kizárását az Európai Néppártból. Egyelőre kétesélyes, hogy a EPP február 3-4-re összehívott politikai gyűlése egyáltalán döntést hoz majd a közel egy éve húzódó ügyben. Az viszont már biztosra vehető, hogy Donald Tusk, az Európai Néppárt új elnökének kezében futnak össze a szálak és az ő ítélete meghatározó lesz a végeredmény szempontjából.

A jó hír: megduplázódott a magyarok száma az új Európai Bizottság biztosi kabinetjeiben. A kevésbé jó: így is csak két magyarnak jutott hely a biztosok közvetlen környezetében. Majdnem két hónappal az új testület felállása után nyolc bizottsági tagnak, köztük a magyarnak még nem állt fel teljes létszámban a magánhivatala. Brüsszeli tudósítónk cikke.

A Brüsszel által kedden javasolt és a méltányos klímaátállást támogatni hivatott alap alig több mint 1 százaléka jutna Magyarországnak, ám a pénznél is nagyobb probléma, hogy az EU új zöld offenzívájában egyre kevesebb hely jut a földgáznak és a nukleáris energiának. A magyar kohéziós politikai források közel 30 százalékos megvágásának veszélye már csak hab a tortán. Gyévai Zoltán tudósítása Brüsszelből.