|
| A Google is bepanaszolta a magyar kormányt - nem eredmény nélkül. EPA/WALLACE WOON |
Az Európai Bíróság kedden az uniós joggal összeegyeztethetőnek ítélte a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat.
A luxembourgi bíróság egy másik, ugyancsak kedden hozott ítéletében ugyanakkor elkaszálta a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszert.
Jogszerűek a különadók
A Bíróság a távközlési (itt a felperes a Vodafone volt) és a kiskereskedelmi (a Tesco-Global Áruházak fordultak jogorvoslatért) különadók ügyében kezdeményezett eljárásokat végül összevonta.
A felperes cégek álláspontjával szemben arra a következtetésre jutva, hogy a két kifogásolt adó nem minősül e vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, mert az árbevétel progresszív terhelése tükrözi e piacok valós gazdasági helyzetét.
Az EU bírósága azt is kimondta, hogy a szóban forgó magyarországi különadók nem sértik az uniós áfarendszer működését, mert nem rendelkeznek annak valamennyi ismertetőjegyével.
Problémás a reklámadó szankciórendszere
A Google Ireland által benyújtott kereset ügyében Bíróság nagytanácsa keddi ítéletében kimondta, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával.
Ezzel szemben a Bíróság azt is megállapította, hogy a fenti elvvel ellentétes e szabályozás azon része, amely azt írja elő, hogy egy másik tagállamban letelepedett olyan szolgáltatásnyújtókkal szemben, amelyek nem tettek eleget a bejelentkezési kötelezettségüknek, néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírság kerül kiszabásra, amelyek halmozott összege elérheti a több millió eurót.
Az ítélet szerint nem vitás, hogy a Magyarországon letelepedett reklámszolgáltatók szankcionálhatók a nemzeti adójogi szabályozás általános rendelkezései alapján velük szemben előírt hasonló bejelentkezési és nyilvántartásba vételi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt.
Ugyanakkor a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azon rendszer keretében kiszabott mulasztási bírságok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő.
Ez a bánásmódbeli különbség, amelyet aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél a Bíróság, a szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltott korlátozásának minősül.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
