Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a koronavírus hatásainak enyhítésére szolgáló intézkedésekről. A háttérben Mike Pence alelnök. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Rövid, de kategorikus nyilatkozatban reagált az Európai Unió – az Európai Tanács elnökének és az Európai Bizottság elnökének útján – Donald Trumpnak arra a döntésére, hogy átmenetileg 30 napra megtiltják a Schengen-térséghez tartozó uniós tagállamokból a beutazást az Egyesült Államokba, ahol egyébként ugyancsak jóval ezer felett áll a koronavírusos megbetegedések száma.

Charles Michel és Ursula von der Leyen közös közleményben emlékeztetett arra, hogy a koronavírus globális probléma, ami nem korlátozódik egyik vagy másik kontinensre, és egyoldalú lépések helyett inkább együttműködést tesz szükségessé. „Az EU helyteleníti azt a tényt, hogy a beutazási tilalomról szóló amerikai döntést egyoldalúan és konzultáció nélkül hozták meg” – szögezte le a két uniós intézmény vezetője, hozzátéve, hogy az Európai Unió határozott lépéseket tesz a vírus terjedésének megfékezésére.

A nyilatkozat találgatásokat indított el brüsszeli sajtókörökben arról, hogy igazából nem is annyira a korlátozás, mint annak módja zavarja az európaiakat. Az erre vonatkozó kérdésre kitérő választ adott csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője, megismételve, hogy egy ilyen döntést nem szabadott volna egyoldalúan, az európai partnerek megkérdezése nélkül meghozni.

Elemzők rámutatnak, hogy az intézkedés újabb ékes példa arra, hogy Donald Trump fittyet hány az EU számára oly fontos multilateralizmusra, és helyette erőből, mások kárára próbál meg megoldani konfliktusos helyzeteket. Az amerikai elnök egyoldalú lépése – amihez való jogát egyébként az EU sem vitatja – annál is inkább kedvezőtlen fejlemény, mert az EU meggyőződése, hogy globális szinten is csak összehangolt akciókkal lehetne megállítani a koronavírust és mérsékelni a súlyos gazdasági károkat.

Egyelőre nem világos, hogy az Unió milyen választ ad az újabb barátságtalan amerikai lépésre, ám Erik Mamer, a Bizottság szóvivője előrevetítette, hogy miután áttekintette és elemezte a helyzetet, Európa a következő napokban válaszintézkedéseket hozhat.

„Mint tudja, az EU nem szokott csípőből tüzelni. A mi módszerünk a dolgok végiggondolása és a lépések összehangolása. Mérlegelni fogjuk a helyzetet, és hogy ez milyen következményekkel jár majd, mielőtt bármit is elhatároznánk”

– jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve, hogy előbb az amerikai féllel is konzultálni kívánnak a döntés mozgatórugóiról.

Az egyik kérdés, amire az európai fél választ vár, hogy Washington miért tesz kivételt Nagy-Britanniával (ahol ugyancsak 44 felett van a megbetegedések száma) és Írországgal? Az egyik kézenfekvő magyarázat az lehet, hogy ezek az országok nem tagjai a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, amit Trump azzal vádolt meg, hogy nem hozta meg a szükséges intézkedéseket a vírus tovaterjedésének megfékezésére.

Egy másik, nem hivatalos szarkasztikus magyarázat szerint a milliárdos üzletember amerikai elnöknek e két országban vannak golfpályái.

Trump egyébként Twitter-üzenetében nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a korlátozások nem fogják érinteni a kétoldalú transzatlanti kereskedelmet, az áruk tehát továbbra is szabadon áramolhatnak az Atlanti-óceán két partja között. Ennek ellenére az európai oldalon az utazási korlátozások miatt súlyos gazdasági veszteségektől tartanak.

Nagy kérdés, hogy a tiltás – ami amerikai, brit és ír állampolgárokra nem vonatkozik - milyen hatással lesz a két kontinens között közlekedő légijáratokra. Megbénul-e a légiközlekedés vagy sem? Mint látható, egyelőre se vége, se hossza a megválaszolatlan kérdéseknek.