|
| Országos pálinka- és törkölypálinka verseny Kecelen. Illusztráció. (Kép forrása: MTI Fotó, Bugány János) |
Az Orbán-kormány idestova egy évtizede vívja „szabadságharcát" a magáncélú házi pálinkafőzés adómentessé tételéért. Az első, négy évig tartó kísérletnek az Európai Bíróság 2014. áprilisi ítélete vetett véget, amely elkaszálta a 2010 nyarán elfogadott törvényt. Ez 50 literig teljes mentességet adott a jövedéki adó alól, holott ekkora mennyiségig csak 50 százalékos adókedvezményt lehetett volna adni. A kormány azonban nem tette le könnyen a fegyvert, és még egy bírósági körbe telt, mire 2016 áprilisában Brüsszel véglegesen lezárta az öt évvel korábban elindított kötelezettségszegési eljárást.
A módosított törvény értelmében 1 liter pálinka főzése után egységesen 700 forint jövedéki adót kellett befizetni. Ez a Bizottság szerint már megfelelt a szabályok által előírt csökkentett jövedéki adókulcsnak. A jogi harcmezőn történt meghátrálás a legfrissebb statisztikák tanúsága szerint nem szegte a hazai pálinkafőzők kedvét: Tállai András államtitkár néhány nappal ezelőtti közlése szerint 2019-ben például az előző évinél 30 százalékkal több pálinka készült, és a hatóságokhoz 2200 új üstről érkezett bejelentés. Az állam pedig 105 millió forint bevételre tett szert a tavaly értékesített 151 ezer adójegy árából.
Az államtitkár azt is világossá tette, hogy a kormány nem adta fel, és uniós szinten folytatja az erőfeszítéseket a kis mennyiségű házi pálinkafőzés adómentessé tételére. Szerinte ugyanis „létkérdés, hogy egy-egy nép megtarthassa régi szokásait, hagyományait".
A kormány nincs egyedül, hiszen egy évvel ezelőtt a szlovének is hasonló javaslattal rukkoltak elő. Budapest azt szeretné elérni, hogy 100 literig ne kelljen jövedéki adót fizetni, ha valaki saját fogyasztásra termel.
A kabinetnek kapóra jött, hogy az az Európai Bizottság, amely az évtized első felében még az Európai Bíróság elé idézte Magyarországot a magyarok szent töményének nyújtott adómentesség miatt, 2018 májusában maga kezdeményezte a vonatkozó, még 1992-ből származó irányelv módosítását, a hivatalos indoklás szerint a kisebb szeszgyártó vállalkozások költségeinek a csökkentése céljából. A javaslat megengedné a tagállamoknak, hogy magánszemélyek által saját fogyasztásra előállított gyümölcspárlatokat mentesítsék a jövedéki adó alól, vagy kedvezményes adókulcsot állapítsanak meg.
A jogszabály-tervezet egységes tanúsítási rendszert vezetne be EU-szerte a független, kis szeszfőzdék számára, és 2,8 százalékról 3,5 százalékra emelné fel a sörök esetében azt az alkoholtartalmat, amely kedvezményes jövedéki adókulcs alá eshet.
Brüsszel szerint az új rendelkezések az alacsonyabb alkoholtartalmú italok fogyasztását ösztönöznék, csökkentve az alkohol bevitelét a szervezetbe. Vagyis a szándék éppen ellentétes a magyar igénnyel, ami viszont az égetett szesz fogyasztására ösztönözné a lakosságot.
Úgy tudjuk, éppen ez az ellentmondás az egyik oka annak, hogy bár számos miniszteri ülés napirendjére felkerült az irányelv módosításának kérdése, a mai napig nem sikerült áttörést elérni a dossziéban. A legnagyobb vitát ugyanis a jövedéki adó hatékony beszedése mellett éppen a javaslat által lehetővé tett adómentesség egészségre gyakorolt negatív hatásai gerjesztették. Több észak- és nyugat-európai ország bizalmatlanul viszonyul a házi készítésű gyümölcspárlatok adókönnyítésének lehetőségéhez. A pénzügyminiszteri tanács novemberi ülésén bizonyos előrelépést sikerült elérni a vitatott kérdésben, ám úgy néz ki, hogy Tállai Andrásnak még várnia kell egy darabig, hogy győzelmet hirdethessen a kereken egy évtizede tartó "pálinka szabadságharcban".
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
