|
| Pénzeszsákokon álló ortodox zsidók karikatúrája a 2019-es aalsti karneválon. (via Twitter) |
Egy flamand kisvárosra, Aalst-ra (Alostra) irányult vasárnap minden figyelem Belgiumban, ahol több évszázados hagyományra tekint vissza a helyi színes karneváli felvonulás. Az idei mulatságot azonban beárnyékolta az ortodox zsidók kifigurázása miatt egy évvel ezelőtt kirobbant botrány, ami az izraeli külügyminisztérium tiltakozása miatt diplomáciai dimenziót is kapott.
Israel Katz, a zsidó állam külügyminisztere már hetekkel ezelőtt arra kérte a belga kormányt, hogy ne engedélyezze a karneváli menetoszlop ortodox zsidókat pénzeszsákokon ábrázoló és egyéb sztereotípiákat bemutató részeinek felvonulását. Alost városának polgármestere azonban a szólás szabadságára hivatkozva elutasította a kérést, és mivel Belgiumban a városok meglehetősen nagy autonómiát élveznek, a belga állam sem avatkozott be az ügybe.
„A felvonulás nem rasszista és nem antiszemita. A figyelemfelhívás egy dolog, a cenzúra másik” – szögezte le Christoph d’Haese, az ipari város polgármestere. „Belgiumnak nyugati demokráciaként szégyelnie kellene magát az ilyen gúnyolódó antiszemita megnyilvánulások miatt” – pirított rá Belgiumra az izraeli külügyminiszter.
Mindhiába, a város ragaszkodott a hagyományaihoz, és még az sem tántorította el, hogy a tavalyi incidens hatására az UNESCO törölte a szellemi világörökség listájáról a helyi karnevált. „UNESCO = fiaskó”. Ilyen és hasonló táblákkal adták tudtul vasárnap a helyiek azt, hogy nem kérnek a kioktatásból.
A helyiek azzal védekeznek, hogy az alosti karnevál mindig is a kőkemény szatírájáról volt híres, és nem az ortodox zsidók az egyetlenek, akiket alaposan kifiguráznak. A teherautó platókon kiállított figurák másokat sem kímélnek, így a muzulmánokat sem, akiket időnként terroristaként ábrázolnak. Ugyancsak kedvelt célpontjai a felvonulásnak a királyi család tagjai, vagy közismert belga (és főleg flamand) politikusok, de az idei menetben például külön is kifigurázták az EU-ból kilépő briteket és Boris Johnson brit miniszterelnököt.
Clemence Mathieu, a karneválok és farsangok avatott szakértője a belga köztévében kifejtette, hogy a vigasságnak mindig is alkotó eleme volt a szatíra, de kérdés, hogy hol húzódik a határ? Szerinte ott, hogy a karikatúra megengedett, de az már nem, hogy rosszindulatú és régen lejáratott, hamis sztereotípiákat és kitalációkat terjesszenek a zsidókról és másokról.
Sophie Wilmes belga ügyvivő miniszterelnök vasárnap este nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte, hogy az illetékes intézményeknek kell kivizsgálni azt, hogy az alosti karneválon bemutatott figurák és installációk túllépték-e a megengedett határt.
Nem ez az első eset, hogy Belgiumnak meggyűlik a baja a régi sztereotípiákkal. Egyes városokban rasszista kicsengésük miatt megtiltották, hogy a Mikulást fekete bőrű krampuszok (a helyi hagyomány szerint Fekete Péterek) kísérjék. A fekete arc ugyanis a kritikusok szerint a gyarmati időkben kialakult sztereotípiák továbbélése, ami sértheti a Kongóból bevándorolt belga állampolgárok méltóságérzetét.
