Több mit 500 milliárd eurót, az EU27-ek GDP-jének közel 4 százalékát tesz ki az az átfogó intézkedéscsomag, amire csütörtök este majdnem 17 órán át tartó alkudozás után bólintottak rá a tagállamok pénzügyminiszterei, mentőövet kínálva a COVID-19 hatásai ellen az európai munkavállalóknak, üzleti vállalkozásoknak és a tagországoknak.
„Olyan megállapodás ez, ami közelebb visz minket ahhoz a gazdasági válaszhoz, amire Európának szüksége van” – méltatta az alkut Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikai biztos, miközben Mario Centeno, az Eurócsoport elnöke bátor és ambiciózus javaslatról beszélt, ami még néhány hete is elképzelhetetlen lett volna.
A csomag most az Európai Tanács elé kerül jóváhagyásra, mielőtt megkezdődhetne annak végrehajtása.
A tagállamok eddig saját hatáskörben együttesen a GDP-jük körülbelül 3 százalékát fordították a COVID-19 járvány miatt szinte teljesen megbénult gazdaságaik felszínen tartására és a GDP 16 százalékát költötték arra, hogy likviditási forrásokat biztosítsanak az üzleti vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak és magánszemélyeknek.
A kibővített formában (vagyis a nem eurózóna-tagokat is bevonó) ülésező Eurócsoport a nemzetiek után most az uniós szintű válasz elfogadásáért volt felelős, ami elsősorban a leginkább sebezhető tagállamoknak való segítségnyújtást célozta.
Három védőhálót húznak ki
A csütörtökön elfogadott intézkedéscsomag 3 védőhálót hoz létre. Az elsőt egy ideiglenes munkahelyvédelmi programon (angol rövidítése SURE) keresztül a munkavállalók számára. A kormányok elfogadták, hogy 25 milliárd euró plusz garanciát vállaljanak az uniós büdzsé részére, aminek felhasználásával az Európai Bizottság körülbelül 100 milliárd euró kedvezményes kamatozású kölcsönt vehet majd fel és igény esetén hozzájárulhat a különböző tagállami részmunkaidős programok költségeihez.
A második védőháló címzettjei a kis- és közepes méretű vállalkozások, továbbá az önfoglalkoztatók. A pénzügyminiszterek üdvözölték az Európai Beruházási Bank (EIB) bejelentését egy 25 milliárd euró összegű páneurópai garanciaalap létrehozására, ami 200 milliárd euró körüli hitelfinanszírozást lesz képes mozgósítani a kkv-k számára.
A csomag harmadik pilléréről folyt a legélesebb vita, amely a legnehezebb helyzetben lévő tagállamokon volt hivatott segíteni. A pénzügyminiszterek végül megegyeztek egy járvány elleni válságalap létrehozásáról, amelynek részeként az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elővigyázatossági hitelkeretet biztosíthat a rászoruló eurózóna-tagok számára a kérelmező tagállam GDP-jének legfeljebb a 2 százalékáig. Az erre a hitelkeretre fordítható összeg az EU27-ek GDP-jének 2 százaléka, közel 240 milliárd euró lenne.
Amiről a legnagyobb vita folyt: a kedvezményes kölcsön lehívásának végül csak egyetlen feltétele lesz, jelesül az, hogy a kölcsönt a koronavírus-járvány vonatkozásában az egészségüggyel, a gyógyítással és a megelőzéssel kapcsolatos közvetlen és közvetett kormányzati kiadásokra lehet csak fordítani.
Mint Mario Centeno rámutatott, a járványügyi alapból két héttel annak végleges jóváhagyása után már lehet majd igényelni hitelkeretet.
A nem eurózóna tagok számára továbbra is rendelkezésre áll majd erre a célra is az EU-büdzsén belül a fizetésimérleg-javító eszköz.
A három védőháló együttes összege nagyjából 540 milliárd euró lesz.
Készül az újraindítási terv is
Ez még nem minden, mert a pénzügyminiszterek ahhoz a pénzügyi alaphoz is leverték a cölöpöket, amelynek az európai gazdaság normális kerékvágásba való visszatérését kell majd elősegítenie, mihelyt feloldják a járvány miatt bevezetett korlátozásokat. Az újraindítási terv célja, hogy ne alakuljanak ki egyenlőtlenségek és még nagyobb különbségek a tagállamok között a válság hatására, amelyek szétfeszíthetnék az eurózónát és az Unió belső piacát.
A pénzügyminiszterek elviekben egyetértettek abban, hogy egy új alapot kell majd létrehozni, ami ideiglenes lesz, célzott és a jelenlegi válság rendkívüli költségeivel összhangban kell, hogy álljon. Az alap felállításának időpontjáról és méretéről a járvány alakulásától függően később döntenek majd, de az állam- és kormányfők elé kerülő jelentés egyértelműen leszögezi, hogy a következő hétéves keretköltségvetésnek központi szerepet kell majd kapnia a gazdaság talpraállításában.
Paolo Gentiloni a sajtótájékoztatón közölte, hogy a Bizottság április végén terjeszti elő módosított keretköltségvetési javaslatát. Ennek részleteiről annyi már tudható (Johannes Hahn költségvetési biztos beszélt róla egy lapinterjúban), hogy a Bizottság nem az új pénzügyi keret főösszegét kívánja jelentősen megemelni, hanem a tagállamok befizetési plafonját a GNI 1,2 százalékáról átmenetileg, legfeljebb 4 évre 2 százalékra, ami kellő mozgásteret biztosíthat számára kedvezményes kamatozású hitelek felvételéhez és a tagállamok rendelkezésére bocsátásához.
Centeno aláhúzta, hogy egyes tagállamok szerint a gazdasági talpra állás céljait közös adósságkibocsátás (célzás a koronakötvényekre), míg más országok szerint alternatív módszerekkel kellene finanszírozni, ami előrevetíti a kötvényvita folytatódását.
Eldőlni látszik a véleményezés. 
