Április 19-ig vannak érvényben a Belgiumban nagyjából egy hónapja bevezetett, részleges lakáselhagyási korlátozást is magukba foglaló rendkívüli intézkedések, és a kormány a héten komoly dilemma elé kerül, hogy mit tegyen: lazítson a korlátozásokon, vagy még tovább szigorítson.
A fejtörés oka, hogy bár az utóbbi egy-két hétben berobbant a járvány és meredeken megugrott a halálozások száma, több más jelből viszont arra lehet következtetni, hogy a kór elérte a tetőpontját, és a járvány görbéje napok óta laposodóban van. Április 14-én 530 új igazolt beteget regisztráltak, ami látványos esés az előző napokhoz képest. Összehasonlításul: április 9-én még 1580, április 12-én 1629, rá egy napra pedig 942 fővel nőtt egy nap alatt a beazonosított megbetegedések száma. Bár néhány napból még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, bizonyos hanyatló trend azonban mintha kezdene kirajzolódni.
Ugyancsak ezt látszik erősíteni, hogy április 2. óta folyamatosan csökken az újonnan kórházi kezelésre szorulók száma. Április 8-án még 487 személyt kellett egyetlen nap alatt kórházba szállítani, a hét első napján már csak 242 főt.
A belga koronavírus-statisztika így is riasztó: a Magyarországnál nagyjából 1 millióval több lakosú országban hivatalosan hétfőig már több mint 31 ezren kapták meg a koronavírust, és az elhunytak száma megközelíti a 4200 főt. A valós megbetegedési számok ennek a többszörösét is elérhetik.
Akárcsak Magyarországon, Belgiumban is az idősotthonok lakói között okozza a legnagyobb pusztítást a járvány. A hétfőn bejelentett 262 új halálesetből 171 idősotthonok lakóit sújtotta.
A kormány nemrég felállított egy járványügyi szakértőkből, tudósokból, jogászokból és közgazdászokból álló tízfős testületet, amelynek a járványügyi korlátozások fokozatos felszámolására kell stratégiát kidolgoznia. Miközben még mindig drámai a helyzet, különösen Flandriában, a kormányra egyre erősebb nyomás nehezedik, hogy lazítson a korlátozásokon.
Sophie Wilmes ügyvezető miniszterelnök és csapatának dolgát azonban nem könnyíti meg, hogy a lakosság körében a fokozott hatósági jelenlét ellenére az idő múltával lazul a fegyelem. Egyre kevesebben tartják be a kijárási és távolságtartási szabályokat, amiben a bezártság okozta idegi kimerültség mellett nagy szerepe van a kivételesen szép és napos időnek is.
Pierre Van Damme, az antwerpeni egyetem járványügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy ennek rossz vége lehet, és az országot akár egy második hullám is sújthatja. „Két-három héten belül fogjuk csak meglátni, hogy az emberek hozzáállásának milyen következményei lesznek” – figyelmeztet a professzor.
Az Imperial College London becslései szerint egyébként Belgiumban a korlátozások bevezetésével eddig 560 halálesetet sikerült megelőzni.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
