6p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Miközben a magyar kormány távolságtartással kezeli az uniós közös valuta bevezetését, Bulgária április végén, Horvátország pedig valamikor az év közepén kaphatja meg a zöld jelzést arra, hogy belépjen az euró előszobájának számító európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II). Az egységes valutaövezet következő kibővítésére 2023 tájékán kerülhet sor.

Bulgária és Horvátország számára rendkívül fontos év 2020, mert mindkét tagállam esetében idén születhet meg a döntés az euró előszobájának is nevezett európai árfolyam-mechanizmusba való belépésről.

Az ERM II. – ahol a szabályok szerint legalább két éven át egy szűk sávban mozoghat csak a tagságra pályázó ország valutájának árfolyama az euróhoz képest – az utolsó megálló az egységes fizetőeszköz bevezetése előtt.

Bulgária – amely 2018 júliusában nyújtotta be hivatalos kérelmét – április végén tudhatja meg, hogy szívesen látott vendég-e a klubban, illetve annak előszobájában. Horvátország esetében a folyamat kissé hátrébb tart: valamikor a nyár közepén várható a döntés.

Mindkét ország reméli, hogy a kétéves próbaidő letelte után, 2023. január 1-én feltárul előttük az eurózóna kapuja, és így a klub létszáma 20 fölé emelkedhet. A bolgárok és a horvátok csatlakozásával már csak hat tagállam maradna kívül: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Dánia és Svédország. Közülük a dánok az euró létrehozásáról rendelkező 1992-es Maastrichti Szerződésben kimaradási lehetőséget (opt out) kaptak, a másik öt tagállam számára azonban kötelező a csatlakozás, jóllehet ennek időpontja rajtuk múlik.

Az egységes valuta bevezetéséhez formailag az ún. öt maastrichti konvergencia kritériumot kell teljesíteni. A valóságban és a gazdasági és monetáris unió (EMU) fejlődésével azonban lényegében minden új csatlakozónak több és szigorúbb feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy az uniós integráció kemény magjának része lehessen.

Az eurózóna tagjai 2019 júliusában a korábbi pénzügyi válság miatt pótlólagos feltételeket szabtak az ezután csatlakozni kívánó országok, így Bulgária számára is. Szófiával szemben elvárásként fogalmazták meg, hogy az ERM II-vel egyidőben lépjen be a bankunióba is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntésig át kell világitani, úgynevezett stressz-tesztnek alávetni a bankjait.

Úgy tűnik, hogy ez a folyamat még nem zárult le, mert Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke múlt pénteken Brüsszelben arra figyelmeztette Boyko Boriszov miniszterelnököt, hogy minél előbb be kellene fejezni a bolgár bankok feltőkésítését. Szófiának (és majd Zágrábnak) a pénzügyi szektor nem banki részének a felügyeletét is meg kell oldania, és a pénzmosás elleni uniós szabályokat is maradéktalanul végre kell hajtania.

A monetáris politika szempontjából az euró bevezetése a magyarok után három évvel, 2007-ben EU-taggá váló Bulgária számára már nem jelentene kardinális változást, hiszen az ország valutáját, a levát a valutatanácsi szabályozással már régen az egységes valuta árfolyamához horgonyozták. A horvát kuna árfolyama pedig az euró árfolyamához viszonyított sávban mozgott az elmúlt években. (Horvátország 2013-ban csatlakozott az unióhoz.)

A horvát gazdaság ráadásul már most túlnyomórészt „eurósítottnak” számít: a vagyontárgyak 75 százalékát, a passzívák 67 százalékát euróban tartják nyilván.

A politikai számítások is az eurózóna irányába sodorják a két országot. Bulgária Európa perifériájáról, az Oroszország, Törökország és a Nyugat-Balkán által lefedett mezőben minden lehetőséget megragad, hogy az EU kemény magjához kösse magát. Horvátország számára – amely a 90-es években háborút vívott szerb szomszédjával – ugyancsak ez a természetes út. Zágráb esetében az egységes valutához való közeledés a régóta aktuális gazdasági reformok keresztülviteléhez is jó indoknak tűnik, arról nem is szólva, hogy a GDP-ben jelentős részarányt képvisel a turizmus. Az egységes valuta bevezetése pedig a horvátok reményei szerint még vonzóbbá teheti az országot a turisták szemében.

A közösség legszegényebbjei közé tartozó két tagállam látszólag nem aggódik amiatt, ami Horvátországtól északabbra, a három közép-európai ország esetében egyelőre fajsúlyos érv a gyors eurócsatlakozással szemben. Budapest, Prága és Varsó gyakran hozza fel érvként, hogy amíg a gazdasági felzárkózás nem ér el egy magas szintet, addig nem érdemes belépni, mert az ország nem bírná el az odabent megnövekedett versenynyomást. Elemzők Szlovákiát vagy a baltiakat hozzák fel ellenpéldaként, de az sem mindegy, milyen méretű országról van szó.

Némi fejtörést okoz ugyanakkor a szófiai és a zágrábi kormány számára, hogy különösen Horvátországban a lakosság egyáltalán nem lelkesedik az euró bevezetéséért. Ez a politikai osztály részleges elbizonytalanodásához vezetett mindkét országban. Szófiában az európai árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás küszöbén új politikai vita is indult a kérdésről, ami azért is fontos, mert Boriszov kormányfő széleskörű politikai konszenzusra törekszik a kérdésben.

Az eurózónának jelenleg 19 tagja van. Eredetileg 11 ország volt ott az indulásnál. Elsőként 2001 januárjában Görögország csatlakozott, utána jött sorrendben Szlovénia (2007), Ciprus (2008), Málta (2008), Szlovákia (2009), Észtország (2011), Lettország (2014) és Litvánia (2015).

Svédország lakói egy 2003-ban rendezett referendumon nemet mondtak a belépésre, bár a svédek mostanában kacérkodnak a bankunióval (a bankuniónak úgyis lehet tagja, hogy nem tagja az eurózónának, fordítva viszont nem). Dánia, amelynek papírja van a kimaradásról ugyanakkor már régóta tagja az ERM II-nek.

Mint jeleztük, Magyarország egyelőre nem tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, sőt, a csatlakozás szükségességéről is vita bontakozott ki a jegybank elnöke, Matolcsy György és a pénzügyminiszter, Varga Mihály között. Előbbi felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni egy eurázsiai közös valutarendszerhez való közeledést. A miniszter határozottan hitet tett ugyanakkor az euró mellett (ez uniós tagságunkból fakadó kötelezettség is), viszont határidőt nem hajlandó a kormány megjelölni a közös valuta bevezetésére. Időközben a jegybank elnöke is irányt váltott, nemrég az eurózóna megreformálásáról dolgozott ki egy koncepciót.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 27050 27000 27140 +2,35% 0 0 8 618 759 890 HUF 2025-06-24 17:05:13
MOL 2972 2958 2992 -0,60% 0 0 2 001 045 538 HUF 2025-06-24 17:07:22
MTELEKOM 1776 1774 1800 -1,22% 0 0 694 327 732 HUF 2025-06-24 17:11:40
RICHTER 10200 10180 10370 0,00% 0 0 2 129 806 080 HUF 2025-06-24 17:14:27
OPUS 588 578 588 +1,55% 0 0 92 452 231 HUF 2025-06-24 17:05:00
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Ezt tette Varga Mihályék döntése a forinttal
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 18:46
Így alakult a forint árfolyama kedden.
Részvény / Deviza / Áru A tűzszünet hírét Budapesten is megérezték
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 17:44
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 776,48 pontos, 0,8 százalékos emelkedéssel 97 958,26 ponton zárt kedden.
Részvény / Deviza / Áru Jó hírünk van, összeomlott az olaj és a földgáz is
Eidenpenz József | 2025. június 24. 12:48
A tűzszünet hírére a részvények erőteljes emelkedéssel, az energiaárak eséssel reagáltak, miközben a megfontolt elemzők azért azt mondják, ezzel nem biztos, hogy vége van. Fontos esemény jön a forint életében, optimisták a hazai kisbefektetők, Btk.-módosítás történt a kriptoiparban.
Részvény / Deviza / Áru A kibocsátói közgyűlések világa a jegybank szemszögéből
Dr. Kósa Ferenc József | 2025. június 24. 10:33
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint felügyeleti hatóság a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátói feletti folyamatos felügyeletet is ellátja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MNB a tőkepiaci finanszírozási lehetőséget kereső tőzsdei vállalatok által sorozatban kibocsátott értékpapírok (például részvények, vállalati kötvények) kibocsátóinak a befektetők tájékoztatása érdekében fennálló rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási és egyéb közzétételi kötelezettségeinek teljesítését ellenőrzi. Az MNB a tőkepiacba vetett közbizalom egyik legfőbb hazai védelmezője. A felügyeleti tapasztalatok összefoglalásaként bemutatjuk, hogyan is zajlik ma Magyarországon egy nyilvánosan működő részvénytársaság (kibocsátó) közgyűlése.
Részvény / Deviza / Áru Szárnyakat kapott a forint Donald Trump bejelentése miatt
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 07:18
Csökken az olajár, emelkednek az ázsiai tőzsdemutatók, erősödik a forint.
Részvény / Deviza / Áru Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Eidenpenz József | 2025. június 24. 05:43
A hazai tőzsde jelentős ralin van túl, már nem olyan olcsók a hazai papírok, és súlyos árnyként vetül rájuk a költségvetési és a politikai bizonytalanság. Nagyon kevesen értenek és tudnak foglalkozni a saját befektetéseikkel, nekik is van tippje Szőcs Gábornak, a Hold Alapkezelő díjnyertes portfóliómenedzserének.
Részvény / Deviza / Áru Az OTP húzta le a BUX-ot hétfőn
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 19:46
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1378,9 pontos, 1,4 százalékos csökkenéssel, 97 181,78 ponton zárt hétfőn.
Részvény / Deviza / Áru Csak óvatosan nézzen rá a forintárfolyamra!
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 18:31
Rosszul kezdődött a hét, megint többe kerül egy euró.       
Részvény / Deviza / Áru Irán nyomasztja a forintot, mikor virít a Tesla?
Eidenpenz József | 2025. június 23. 12:25
A háború eszkalálódása miatt a magyar eszközök alulteljesítők Európában, a BUX bőven átlag felett esik és a forint is lefelé tendál. A Tesla bemutatta robottaxiját, de nem tudni, mikor lesz ebből valódi szolgáltatás. Donald Trump ismét nekiment a Fed-nek, százezer dollár alatt járt a bitcoin.
Részvény / Deviza / Áru Miután magukhoz tértek, továbbra is kecsegtető befektetések ezek a részvények
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 10:53
A Fidelity szerint a technológiai részvények az év eleji kezdeti csökkenésükből jól kilábaltak, ami alátámasztja az ágazat erejét és folyamatos jelentőségét. A technológia hosszú távú mozgatórugói, mint például a digitális technológia bevezetése, a mesterséges intelligencia (AI) terén történő innováció és a felhőalapú számítástechnikai környezet felé való elmozdulás továbbra is nagyon is érintetlenek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG