BUX
35 875.71
-1.28%
-465.00
OTP
10 370.00
-2.99%
-320.00
MOL
1 970.00
-0.86%
-17.00
RICHTER
6 810.00
+0.67%
+45.00
MTELEKOM
393.00
-1.87%
-7.00
 
2020. február 27. 14:12

Miközben a magyar kormány távolságtartással kezeli az uniós közös valuta bevezetését, Bulgária április végén, Horvátország pedig valamikor az év közepén kaphatja meg a zöld jelzést arra, hogy belépjen az euró előszobájának számító európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II). Az egységes valutaövezet következő kibővítésére 2023 tájékán kerülhet sor.

Bulgária és Horvátország számára rendkívül fontos év 2020, mert mindkét tagállam esetében idén születhet meg a döntés az euró előszobájának is nevezett európai árfolyam-mechanizmusba való belépésről.

Az ERM II. – ahol a szabályok szerint legalább két éven át egy szűk sávban mozoghat csak a tagságra pályázó ország valutájának árfolyama az euróhoz képest – az utolsó megálló az egységes fizetőeszköz bevezetése előtt.

Bulgária – amely 2018 júliusában nyújtotta be hivatalos kérelmét – április végén tudhatja meg, hogy szívesen látott vendég-e a klubban, illetve annak előszobájában. Horvátország esetében a folyamat kissé hátrébb tart: valamikor a nyár közepén várható a döntés.

Mindkét ország reméli, hogy a kétéves próbaidő letelte után, 2023. január 1-én feltárul előttük az eurózóna kapuja, és így a klub létszáma 20 fölé emelkedhet. A bolgárok és a horvátok csatlakozásával már csak hat tagállam maradna kívül: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Dánia és Svédország. Közülük a dánok az euró létrehozásáról rendelkező 1992-es Maastrichti Szerződésben kimaradási lehetőséget (opt out) kaptak, a másik öt tagállam számára azonban kötelező a csatlakozás, jóllehet ennek időpontja rajtuk múlik.

Az egységes valuta bevezetéséhez formailag az ún. öt maastrichti konvergencia kritériumot kell teljesíteni. A valóságban és a gazdasági és monetáris unió (EMU) fejlődésével azonban lényegében minden új csatlakozónak több és szigorúbb feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy az uniós integráció kemény magjának része lehessen.

Az eurózóna tagjai 2019 júliusában a korábbi pénzügyi válság miatt pótlólagos feltételeket szabtak az ezután csatlakozni kívánó országok, így Bulgária számára is. Szófiával szemben elvárásként fogalmazták meg, hogy az ERM II-vel egyidőben lépjen be a bankunióba is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntésig át kell világitani, úgynevezett stressz-tesztnek alávetni a bankjait.

Úgy tűnik, hogy ez a folyamat még nem zárult le, mert Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke múlt pénteken Brüsszelben arra figyelmeztette Boyko Boriszov miniszterelnököt, hogy minél előbb be kellene fejezni a bolgár bankok feltőkésítését. Szófiának (és majd Zágrábnak) a pénzügyi szektor nem banki részének a felügyeletét is meg kell oldania, és a pénzmosás elleni uniós szabályokat is maradéktalanul végre kell hajtania.

A monetáris politika szempontjából az euró bevezetése a magyarok után három évvel, 2007-ben EU-taggá váló Bulgária számára már nem jelentene kardinális változást, hiszen az ország valutáját, a levát a valutatanácsi szabályozással már régen az egységes valuta árfolyamához horgonyozták. A horvát kuna árfolyama pedig az euró árfolyamához viszonyított sávban mozgott az elmúlt években. (Horvátország 2013-ban csatlakozott az unióhoz.)

A horvát gazdaság ráadásul már most túlnyomórészt „eurósítottnak” számít: a vagyontárgyak 75 százalékát, a passzívák 67 százalékát euróban tartják nyilván.

A politikai számítások is az eurózóna irányába sodorják a két országot. Bulgária Európa perifériájáról, az Oroszország, Törökország és a Nyugat-Balkán által lefedett mezőben minden lehetőséget megragad, hogy az EU kemény magjához kösse magát. Horvátország számára – amely a 90-es években háborút vívott szerb szomszédjával – ugyancsak ez a természetes út. Zágráb esetében az egységes valutához való közeledés a régóta aktuális gazdasági reformok keresztülviteléhez is jó indoknak tűnik, arról nem is szólva, hogy a GDP-ben jelentős részarányt képvisel a turizmus. Az egységes valuta bevezetése pedig a horvátok reményei szerint még vonzóbbá teheti az országot a turisták szemében.

A közösség legszegényebbjei közé tartozó két tagállam látszólag nem aggódik amiatt, ami Horvátországtól északabbra, a három közép-európai ország esetében egyelőre fajsúlyos érv a gyors eurócsatlakozással szemben. Budapest, Prága és Varsó gyakran hozza fel érvként, hogy amíg a gazdasági felzárkózás nem ér el egy magas szintet, addig nem érdemes belépni, mert az ország nem bírná el az odabent megnövekedett versenynyomást. Elemzők Szlovákiát vagy a baltiakat hozzák fel ellenpéldaként, de az sem mindegy, milyen méretű országról van szó.

Némi fejtörést okoz ugyanakkor a szófiai és a zágrábi kormány számára, hogy különösen Horvátországban a lakosság egyáltalán nem lelkesedik az euró bevezetéséért. Ez a politikai osztály részleges elbizonytalanodásához vezetett mindkét országban. Szófiában az európai árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás küszöbén új politikai vita is indult a kérdésről, ami azért is fontos, mert Boriszov kormányfő széleskörű politikai konszenzusra törekszik a kérdésben.

Az eurózónának jelenleg 19 tagja van. Eredetileg 11 ország volt ott az indulásnál. Elsőként 2001 januárjában Görögország csatlakozott, utána jött sorrendben Szlovénia (2007), Ciprus (2008), Málta (2008), Szlovákia (2009), Észtország (2011), Lettország (2014) és Litvánia (2015).

Svédország lakói egy 2003-ban rendezett referendumon nemet mondtak a belépésre, bár a svédek mostanában kacérkodnak a bankunióval (a bankuniónak úgyis lehet tagja, hogy nem tagja az eurózónának, fordítva viszont nem). Dánia, amelynek papírja van a kimaradásról ugyanakkor már régóta tagja az ERM II-nek.

Mint jeleztük, Magyarország egyelőre nem tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, sőt, a csatlakozás szükségességéről is vita bontakozott ki a jegybank elnöke, Matolcsy György és a pénzügyminiszter, Varga Mihály között. Előbbi felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni egy eurázsiai közös valutarendszerhez való közeledést. A miniszter határozottan hitet tett ugyanakkor az euró mellett (ez uniós tagságunkból fakadó kötelezettség is), viszont határidőt nem hajlandó a kormány megjelölni a közös valuta bevezetésére. Időközben a jegybank elnöke is irányt váltott, nemrég az eurózóna megreformálásáról dolgozott ki egy koncepciót.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Részvény / Deviza / Áru Nem lesz itt semmiféle V alakú kilábalás?
Eidenpenz József | 2020. május 29. 18:47
A tőzsdék hangulata ma rossz, bár az amerikai technológiai papírok nagy átlagban tudtak egy kicsit emelkedni. A piacok arra várnak, mit talál ki Donald Trump elnök Kína megzabolázására, és ez mennyiben fogja érinteni a gazdaságot, a részvényeket. A BUX index is a többi európai mutatóhoz hasonlóan esett az OTP vezetésével, de a forint erősödött. A nemesfémeknek kedvez a helyzet.
Részvény / Deviza / Áru Trump mai sajtótájékoztatójától reszketnek a tőzsdék
Eidenpenz József | 2020. május 29. 12:02
Rossz ma a hangulat a világ tőzsdéin, sokan attól tartanak, hogy az amerikai-kínai viszony nagyon elmérgesedik, és új kereskedelmi háborúba torkollik. A gazdasági adatok vegyesek voltak, de a vállalati szektorból leépítésekről, termelés-csökkentésről, szolgáltatások törléséről jöttek hírek. Az OTP húzza le a BUX-ot, de még bőven tízezer felett jár.
Részvény / Deviza / Áru Várjunk a vételekkel: a következő esés nagyobb lehet, mint a márciusi?
Barlai Róbert | 2020. május 28. 20:34
Az amerikai Bézs Könyv megállapításai mellett a világ vezető pénzügyi szakembereinek véleménye alapján sem látszik sok esély arra, hogy V alakú gazdasági kilábalás következik be - a tőzsdéken mégis ezt árazzák, a piacok álom-üzemmódba kapcsoltak. Ez a divergencia nem tartható fenn sokáig, előbb-utóbb a tőzsdéken is ébresztőt fújnak -  ha pedig visszatér a kockázatkerülés, az újra nyomás alá fogja helyezni a feltörekvő piacokat valamint a közép- és kelet-európai országok eszköz- és devizaárfolyamait. Barlai Róbert tőkepiaci szakember jegyzete.
Részvény / Deviza / Áru Három hónapos csúcson a részvénypiacok, tovább száguld az OTP is
Eidenpenz József | 2020. május 28. 18:46
Vegyes makroadatok érkeztek, a német infláció például nagyon alacsony, ami a gazdasági növekedés szempontjából nem túl jó hír. Az amerikai munkanélküli kérelmek száma még mindig milliós nagyságrendű, és az ipar is jókorát esett áprilisban, de a számok megfeleltek az előzetes várakozásoknak. Így nyugodtan folytatódik az árfolyamok emelkedése a tőzsdéken, az OTP is a nyertesek közé tartozik.
Részvény / Deviza / Áru Trump bosszúja gyors volt, gépi intelligenciában nyomulnak az óriások
Eidenpenz József | 2020. május 28. 11:53
Az európai tőzsdéken ma is jó a hangulat, az USA-ban azonban egyelőre kérdéses. Főleg a tech-szektorban, miután Donald Trump máris beváltani látszik fenyegetését, és büntetésekkel igyekszik korrigálni az (őt) helytelenül moderáló közösségimédia-alkalmazásokat. A nagy technológiai óriások öt éve nem vásároltak fel ennyi startupot, főleg a mesterséges intelligenciában nyomulnak.
Részvény / Deviza / Áru Pesszimista a Fidelity, komoly esélyt ad a második hullámnak
Eidenpenz József | 2020. május 28. 06:07
Mintegy 60 százalékos valószínűséget ad a Fidelity International annak a forgatókönyvnek, hogy lesz második fertőzési hullám ősszel, amelyet még nem tudnak teljes mértékben kézben tartani az országok. A világ nagy mértékben függ majd Kínától, ahol pozitív növekedés várható a járvány ellenére is, 1,2 százalék a Fidelity alapszcenáriójában. Az EU gazdasága tíz százalékkal zsugorodhat idén, de rossz esetben ez húsz százalékra is lemehet.
Részvény / Deviza / Áru Trump megfenyegette a közösségi médiát, megint az OTP a húzópapír
Eidenpenz József | 2020. május 27. 18:42
A tőzsdeindexek nagy része még erősödik, de az eddig az emelkedés motorját jelentő technológiai papírok ma lefelé tartanak. Miután a Twitter megjelölte az amerikai elnök egyik bejegyzését, mint potenciálisan félrevezető információt, Trump szabályozással vagy bezárással fenyegette meg az egész szektort. Itthon tovább drágul az OTP, de megtorpant a Mol, amelyet az eső olaj nyomaszthat.
Részvény / Deviza / Áru Tavasszal megrohamozták a Tescót, most meg kapkodnak az utazási irodákért
Eidenpenz József | 2020. május 27. 11:04
Ma is maradt az optimizmus a tőzsdéken, pedig sűrűsödnek a fekete felhők az amerikai-kínai kapcsolatok egén. Európában nagy az optimizmus a mozgási korlátozások lazítása miatt, sokan már a nyaralásukat tervezgetik, ami a turizmussal kapcsolatos részvényeket küldte a magasba. A brit kiskereskedők nagy forgalomnövekedést értek el. Kevesebb alkalommal vásároltak az emberek, de akkor másfélszer annyit vettek. Ma is hasít az OTP.
Részvény / Deviza / Áru 3000 felett az S&P, tízezer fölé ugrott az OTP
Eidenpenz József | 2020. május 26. 18:53
Az amerikai részvénypiac a tegnapi zárva tartás után ma igyekezett bepótolni a lemaradást Európához képest, de nem sikerült neki. Az S&P 500 index így is 3000 pont felett jár, miközben Európa tovább menetelt. A BUX-ra sem lehetett panasz, főleg az OTP remekelt, öt százalék feletti ugrást produkált. A forint erős, annak ellenére, hogy az MNB ma nem sokat mondott a kamatdöntés után.
Részvény / Deviza / Áru Ebben a két országban júliustól már teljesen megszűnhetnek a korlátozások
Eidenpenz József | 2020. május 25. 18:51
Németországban és Spanyolországban is megvan a menetrendje, mikor szűnhet meg az utolsó korlátozás is. Szerdán az Európai Bizottság új előterjesztést mutathat be, amelyet az EU vezetői végre személyesen tárgyalnak meg. Újból megnyílik a virtuális térbe száműzött tőzsde New Yorkban. Ilyen hírek nyomán ma az európai részvények két százalék körüli emelkedést értek el.
hírlevél