Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Miközben a magyar kormány távolságtartással kezeli az uniós közös valuta bevezetését, Bulgária április végén, Horvátország pedig valamikor az év közepén kaphatja meg a zöld jelzést arra, hogy belépjen az euró előszobájának számító európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II). Az egységes valutaövezet következő kibővítésére 2023 tájékán kerülhet sor.

Bulgária és Horvátország számára rendkívül fontos év 2020, mert mindkét tagállam esetében idén születhet meg a döntés az euró előszobájának is nevezett európai árfolyam-mechanizmusba való belépésről.

Az ERM II. – ahol a szabályok szerint legalább két éven át egy szűk sávban mozoghat csak a tagságra pályázó ország valutájának árfolyama az euróhoz képest – az utolsó megálló az egységes fizetőeszköz bevezetése előtt.

Bulgária – amely 2018 júliusában nyújtotta be hivatalos kérelmét – április végén tudhatja meg, hogy szívesen látott vendég-e a klubban, illetve annak előszobájában. Horvátország esetében a folyamat kissé hátrébb tart: valamikor a nyár közepén várható a döntés.

Mindkét ország reméli, hogy a kétéves próbaidő letelte után, 2023. január 1-én feltárul előttük az eurózóna kapuja, és így a klub létszáma 20 fölé emelkedhet. A bolgárok és a horvátok csatlakozásával már csak hat tagállam maradna kívül: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Dánia és Svédország. Közülük a dánok az euró létrehozásáról rendelkező 1992-es Maastrichti Szerződésben kimaradási lehetőséget (opt out) kaptak, a másik öt tagállam számára azonban kötelező a csatlakozás, jóllehet ennek időpontja rajtuk múlik.

Az egységes valuta bevezetéséhez formailag az ún. öt maastrichti konvergencia kritériumot kell teljesíteni. A valóságban és a gazdasági és monetáris unió (EMU) fejlődésével azonban lényegében minden új csatlakozónak több és szigorúbb feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy az uniós integráció kemény magjának része lehessen.

Az eurózóna tagjai 2019 júliusában a korábbi pénzügyi válság miatt pótlólagos feltételeket szabtak az ezután csatlakozni kívánó országok, így Bulgária számára is. Szófiával szemben elvárásként fogalmazták meg, hogy az ERM II-vel egyidőben lépjen be a bankunióba is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntésig át kell világitani, úgynevezett stressz-tesztnek alávetni a bankjait.

Úgy tűnik, hogy ez a folyamat még nem zárult le, mert Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke múlt pénteken Brüsszelben arra figyelmeztette Boyko Boriszov miniszterelnököt, hogy minél előbb be kellene fejezni a bolgár bankok feltőkésítését. Szófiának (és majd Zágrábnak) a pénzügyi szektor nem banki részének a felügyeletét is meg kell oldania, és a pénzmosás elleni uniós szabályokat is maradéktalanul végre kell hajtania.

A monetáris politika szempontjából az euró bevezetése a magyarok után három évvel, 2007-ben EU-taggá váló Bulgária számára már nem jelentene kardinális változást, hiszen az ország valutáját, a levát a valutatanácsi szabályozással már régen az egységes valuta árfolyamához horgonyozták. A horvát kuna árfolyama pedig az euró árfolyamához viszonyított sávban mozgott az elmúlt években. (Horvátország 2013-ban csatlakozott az unióhoz.)

A horvát gazdaság ráadásul már most túlnyomórészt „eurósítottnak” számít: a vagyontárgyak 75 százalékát, a passzívák 67 százalékát euróban tartják nyilván.

A politikai számítások is az eurózóna irányába sodorják a két országot. Bulgária Európa perifériájáról, az Oroszország, Törökország és a Nyugat-Balkán által lefedett mezőben minden lehetőséget megragad, hogy az EU kemény magjához kösse magát. Horvátország számára – amely a 90-es években háborút vívott szerb szomszédjával – ugyancsak ez a természetes út. Zágráb esetében az egységes valutához való közeledés a régóta aktuális gazdasági reformok keresztülviteléhez is jó indoknak tűnik, arról nem is szólva, hogy a GDP-ben jelentős részarányt képvisel a turizmus. Az egységes valuta bevezetése pedig a horvátok reményei szerint még vonzóbbá teheti az országot a turisták szemében.

A közösség legszegényebbjei közé tartozó két tagállam látszólag nem aggódik amiatt, ami Horvátországtól északabbra, a három közép-európai ország esetében egyelőre fajsúlyos érv a gyors eurócsatlakozással szemben. Budapest, Prága és Varsó gyakran hozza fel érvként, hogy amíg a gazdasági felzárkózás nem ér el egy magas szintet, addig nem érdemes belépni, mert az ország nem bírná el az odabent megnövekedett versenynyomást. Elemzők Szlovákiát vagy a baltiakat hozzák fel ellenpéldaként, de az sem mindegy, milyen méretű országról van szó.

Némi fejtörést okoz ugyanakkor a szófiai és a zágrábi kormány számára, hogy különösen Horvátországban a lakosság egyáltalán nem lelkesedik az euró bevezetéséért. Ez a politikai osztály részleges elbizonytalanodásához vezetett mindkét országban. Szófiában az európai árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás küszöbén új politikai vita is indult a kérdésről, ami azért is fontos, mert Boriszov kormányfő széleskörű politikai konszenzusra törekszik a kérdésben.

Az eurózónának jelenleg 19 tagja van. Eredetileg 11 ország volt ott az indulásnál. Elsőként 2001 januárjában Görögország csatlakozott, utána jött sorrendben Szlovénia (2007), Ciprus (2008), Málta (2008), Szlovákia (2009), Észtország (2011), Lettország (2014) és Litvánia (2015).

Svédország lakói egy 2003-ban rendezett referendumon nemet mondtak a belépésre, bár a svédek mostanában kacérkodnak a bankunióval (a bankuniónak úgyis lehet tagja, hogy nem tagja az eurózónának, fordítva viszont nem). Dánia, amelynek papírja van a kimaradásról ugyanakkor már régóta tagja az ERM II-nek.

Mint jeleztük, Magyarország egyelőre nem tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, sőt, a csatlakozás szükségességéről is vita bontakozott ki a jegybank elnöke, Matolcsy György és a pénzügyminiszter, Varga Mihály között. Előbbi felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni egy eurázsiai közös valutarendszerhez való közeledést. A miniszter határozottan hitet tett ugyanakkor az euró mellett (ez uniós tagságunkból fakadó kötelezettség is), viszont határidőt nem hajlandó a kormány megjelölni a közös valuta bevezetésére. Időközben a jegybank elnöke is irányt váltott, nemrég az eurózóna megreformálásáról dolgozott ki egy koncepciót.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Bezuhant az arany és az olaj ára
MTI | 2021. január 22. 18:34
Erősen esett pénteken a nemesfémek és az olaj világpiaci ára. A nyugat-európai tőzsdék is mínuszban zártak, a BUX sem kerülhette el a zuhanást.
Részvény / Deviza / Áru Másnaposság a részvénypiacokon, leeresztett a bitcoin-lufi ötöde
Eidenpenz József | 2021. január 22. 11:54
Elromlott a hangulat a nemzetközi tőzsdéken, másnaposság jelei láthatók a Joe Biden beiktatásával kapcsolatos optimizmus után. De nemsokára a piacra jöhet sok százmilliárd dollárnyi új kereslet a lakosságnak kiosztott csekkekből. Pedig szinte mindenki úgy gondolja, hogy buborékot fújnak. Sok Teslát adtak el Kaliforniában, Kínára és elektromos autókra figyel a BMW. Több oka lehet a bitcoin-korrekciónak.
Részvény / Deviza / Áru Jó napot zárt a BUX - köszönhető a Richternek
MTI | 2021. január 21. 17:53
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 147,03 pontos, 0,33 százalékos emelkedéssel, 44 250,43 ponton fejezte be a csütörtököt.
Részvény / Deviza / Áru Trump volt a tőzsdebajnok, vagy Obama? Megvan az eredmény
Eidenpenz József | 2021. január 21. 12:06
Jól fogadták a piacok Joe Biden elnöki beiktatását és első 17 aláírt rendeletét, a pozitív hangulat ma is tart, Európa-szerte emelkednek az indexek. A BUX is beállt a sorba, négy részvényből három pluszban van. Az EKB ülésére várnak, nagy kérdés, mit mondanak majd az euróról. Donald Trump alatt kevésbé emelkedett az S&P 500 tőzsdeindex, mint Obama alatt, de a kérdés bonyolultabb.
Részvény / Deviza / Áru Hogyan zárták a szerdát a budapesti parketten?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 20. 19:02
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 506,60 pontos, 1,14 százalékos csökkenéssel, 44 103,40 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Mi lesz itt idén? Mibe fektessünk?
Eidenpenz József | 2021. január 20. 17:46
A legnagyobb kockázatot a koronavírus elleni oltás elérhetősége jelenti, az EU-ban csak a harmadik negyedév végére érhető el a gazdasági növekedés szempontjából is megnyugtató átoltottsági szint – mondja az Equilor Befektetési Zrt. Addig a korlátozások és azok feloldása maradnak fókuszban, amit a szolgáltatóipar és a turizmus szenvedhet meg leginkább. A magyar gazdaság felpattanhat idén, négy százalékos bővülés várható. Az euró maradhat a 355-365 forintos sávban, de év vége felé megcélozhatja a 370-es szintet.
Részvény / Deviza / Áru Ez a cég a multik álmát váltja valóra - automatizálják a pénzügyeket
MFC Equity | 2021. január 20. 16:05
Stock Picking rovatunkban az MFC Equity nemzetközi befektetési klub olyan növekedésorientált cégeket keres, amelyek részvényeinek ára nem tükrözi valódi értéküket. A sorozat következő részében a Workiva Inc, a világ vezető jelentés automatizálással foglalkozó vállalatát elemzik.
Részvény / Deviza / Áru Megvan, min szigorít Németország, már Biden második csomagjára készül a tőzsde
Eidenpenz József | 2021. január 20. 11:34
Jó a hangulat a tőzsdéken, miután az Államokban tervezgetik az újabb gazdaságélénkítő csomagokat és a pénzügyminiszter is támogatja azokat. A vírushírek vegyesek, miközben jó gyorsjelentések érkeztek. Budapesten viszont esik az index, a Mol és a Richter húzza le, de a forint erősödik. Előkerült az eltűnt Jack Ma, és furcsán másképp beszél, mint korábban.
Részvény / Deviza / Áru Legyártották az első kínai Tesla Y-t, előre örülnek Bidennek
Eidenpenz József | 2021. január 19. 11:51
Európában visszafogott a tőzsdék emelkedése, az amerikai határidős indexekből ítélve azonban délután szép tűzijáték várható. Pocsék évet zárt az európai autóipar, de jól szerepel az egyik kínai elektromos autó, és a Tesla is legyártotta az első Y modellt Kínában. Emelkedik a BUX, és erősödik a forint. A kriptodeviza-piacon ezúttal az ether lőtt ki.
Részvény / Deviza / Áru Tarolt az arany 2020-ban – megmarad idén is a lendület?
Király Béla | 2021. január 19. 05:37
2020-ban az egyik legjobban teljesítő eszköz az arany volt. Az idei év kapcsán ugyanakkor sok a kérdőjel, a további áremelkedés mellett éppen úgy sorolhatók érvek, ahogy egy esetleges visszaesés is megmagyarázható lesz.
Friss
hírlevél