6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Miközben a magyar kormány távolságtartással kezeli az uniós közös valuta bevezetését, Bulgária április végén, Horvátország pedig valamikor az év közepén kaphatja meg a zöld jelzést arra, hogy belépjen az euró előszobájának számító európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II). Az egységes valutaövezet következő kibővítésére 2023 tájékán kerülhet sor.

Bulgária és Horvátország számára rendkívül fontos év 2020, mert mindkét tagállam esetében idén születhet meg a döntés az euró előszobájának is nevezett európai árfolyam-mechanizmusba való belépésről.

Az ERM II. – ahol a szabályok szerint legalább két éven át egy szűk sávban mozoghat csak a tagságra pályázó ország valutájának árfolyama az euróhoz képest – az utolsó megálló az egységes fizetőeszköz bevezetése előtt.

Bulgária – amely 2018 júliusában nyújtotta be hivatalos kérelmét – április végén tudhatja meg, hogy szívesen látott vendég-e a klubban, illetve annak előszobájában. Horvátország esetében a folyamat kissé hátrébb tart: valamikor a nyár közepén várható a döntés.

Mindkét ország reméli, hogy a kétéves próbaidő letelte után, 2023. január 1-én feltárul előttük az eurózóna kapuja, és így a klub létszáma 20 fölé emelkedhet. A bolgárok és a horvátok csatlakozásával már csak hat tagállam maradna kívül: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Dánia és Svédország. Közülük a dánok az euró létrehozásáról rendelkező 1992-es Maastrichti Szerződésben kimaradási lehetőséget (opt out) kaptak, a másik öt tagállam számára azonban kötelező a csatlakozás, jóllehet ennek időpontja rajtuk múlik.

Az egységes valuta bevezetéséhez formailag az ún. öt maastrichti konvergencia kritériumot kell teljesíteni. A valóságban és a gazdasági és monetáris unió (EMU) fejlődésével azonban lényegében minden új csatlakozónak több és szigorúbb feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy az uniós integráció kemény magjának része lehessen.

Az eurózóna tagjai 2019 júliusában a korábbi pénzügyi válság miatt pótlólagos feltételeket szabtak az ezután csatlakozni kívánó országok, így Bulgária számára is. Szófiával szemben elvárásként fogalmazták meg, hogy az ERM II-vel egyidőben lépjen be a bankunióba is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntésig át kell világitani, úgynevezett stressz-tesztnek alávetni a bankjait.

Úgy tűnik, hogy ez a folyamat még nem zárult le, mert Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke múlt pénteken Brüsszelben arra figyelmeztette Boyko Boriszov miniszterelnököt, hogy minél előbb be kellene fejezni a bolgár bankok feltőkésítését. Szófiának (és majd Zágrábnak) a pénzügyi szektor nem banki részének a felügyeletét is meg kell oldania, és a pénzmosás elleni uniós szabályokat is maradéktalanul végre kell hajtania.

A monetáris politika szempontjából az euró bevezetése a magyarok után három évvel, 2007-ben EU-taggá váló Bulgária számára már nem jelentene kardinális változást, hiszen az ország valutáját, a levát a valutatanácsi szabályozással már régen az egységes valuta árfolyamához horgonyozták. A horvát kuna árfolyama pedig az euró árfolyamához viszonyított sávban mozgott az elmúlt években. (Horvátország 2013-ban csatlakozott az unióhoz.)

A horvát gazdaság ráadásul már most túlnyomórészt „eurósítottnak” számít: a vagyontárgyak 75 százalékát, a passzívák 67 százalékát euróban tartják nyilván.

A politikai számítások is az eurózóna irányába sodorják a két országot. Bulgária Európa perifériájáról, az Oroszország, Törökország és a Nyugat-Balkán által lefedett mezőben minden lehetőséget megragad, hogy az EU kemény magjához kösse magát. Horvátország számára – amely a 90-es években háborút vívott szerb szomszédjával – ugyancsak ez a természetes út. Zágráb esetében az egységes valutához való közeledés a régóta aktuális gazdasági reformok keresztülviteléhez is jó indoknak tűnik, arról nem is szólva, hogy a GDP-ben jelentős részarányt képvisel a turizmus. Az egységes valuta bevezetése pedig a horvátok reményei szerint még vonzóbbá teheti az országot a turisták szemében.

A közösség legszegényebbjei közé tartozó két tagállam látszólag nem aggódik amiatt, ami Horvátországtól északabbra, a három közép-európai ország esetében egyelőre fajsúlyos érv a gyors eurócsatlakozással szemben. Budapest, Prága és Varsó gyakran hozza fel érvként, hogy amíg a gazdasági felzárkózás nem ér el egy magas szintet, addig nem érdemes belépni, mert az ország nem bírná el az odabent megnövekedett versenynyomást. Elemzők Szlovákiát vagy a baltiakat hozzák fel ellenpéldaként, de az sem mindegy, milyen méretű országról van szó.

Némi fejtörést okoz ugyanakkor a szófiai és a zágrábi kormány számára, hogy különösen Horvátországban a lakosság egyáltalán nem lelkesedik az euró bevezetéséért. Ez a politikai osztály részleges elbizonytalanodásához vezetett mindkét országban. Szófiában az európai árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás küszöbén új politikai vita is indult a kérdésről, ami azért is fontos, mert Boriszov kormányfő széleskörű politikai konszenzusra törekszik a kérdésben.

Az eurózónának jelenleg 19 tagja van. Eredetileg 11 ország volt ott az indulásnál. Elsőként 2001 januárjában Görögország csatlakozott, utána jött sorrendben Szlovénia (2007), Ciprus (2008), Málta (2008), Szlovákia (2009), Észtország (2011), Lettország (2014) és Litvánia (2015).

Svédország lakói egy 2003-ban rendezett referendumon nemet mondtak a belépésre, bár a svédek mostanában kacérkodnak a bankunióval (a bankuniónak úgyis lehet tagja, hogy nem tagja az eurózónának, fordítva viszont nem). Dánia, amelynek papírja van a kimaradásról ugyanakkor már régóta tagja az ERM II-nek.

Mint jeleztük, Magyarország egyelőre nem tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, sőt, a csatlakozás szükségességéről is vita bontakozott ki a jegybank elnöke, Matolcsy György és a pénzügyminiszter, Varga Mihály között. Előbbi felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni egy eurázsiai közös valutarendszerhez való közeledést. A miniszter határozottan hitet tett ugyanakkor az euró mellett (ez uniós tagságunkból fakadó kötelezettség is), viszont határidőt nem hajlandó a kormány megjelölni a közös valuta bevezetésére. Időközben a jegybank elnöke is irányt váltott, nemrég az eurózóna megreformálásáról dolgozott ki egy koncepciót.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 27190 26830 27190 +1,15% 0 0 8 079 893 000 HUF 2025-06-04 17:08:54
MOL 2854 2852 2914 -8,17% 0 0 5 072 209 636 HUF 2025-06-04 17:10:42
MTELEKOM 1760 1742 1764 +0,23% 0 0 633 359 104 HUF 2025-06-04 17:10:18
RICHTER 10030 9950 10180 -0,20% 0 0 2 504 790 110 HUF 2025-06-04 17:07:49
OPUS 550 543 557 -0,18% 0 0 69 870 652 HUF 2025-06-04 17:05:08
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Beleolvadt az aszfaltba a forint
Privátbankár.hu | 2025. június 4. 18:35
Hetek óta alig mozdul a forint, a szerdai hőségben sem voltak nagy izgalmak a devizapiacon.
Részvény / Deviza / Áru Óriásit esett a Mol – de van rá épeszű magyarázat
Privátbankár.hu | 2025. június 4. 18:02
Alapvetően jó hangulatban zajlott a kereskedés a budapesti tőzsdén, a Mol 8 százalékot meghaladó csökkenésétől sem szabad megijedni.
Részvény / Deviza / Áru Betonba öntötték a forintot és született egy világcsúcs
Privátbankár.hu | 2025. június 4. 11:57
Olyan sokszor volt már 2025-ben rossz hangulatuk a befektetőknek, hogy lepattant róluk az OECD gazdasági prognózisának rontása. A Nvidia újra a világ legértékesebb tőzsdei vállalata.
Részvény / Deviza / Áru Sok pénzt lehet keresni az energiapiacon
Király Béla | 2025. június 4. 09:31
A Klasszis Befektetői Klub május végi rendezvényének egyik vendége Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő munkatársa, az Orion Alap alapkezelője volt. A szakember, aki kiemelt figyelemmel követi a befektetései során az energiapiacokat, a 2025-ös évben Az Év Portfóliómenedzsere díjat nyerte a Klasszis megmérettetésén, amely a befektetési alapkezelői szakma legfontosabb díja.
Részvény / Deviza / Áru Aligha tudja visszatartani a könnyeit, ha meglátja, mennyibe kerül egy euró
Privátbankár.hu | 2025. június 4. 07:21
Többet kell fizetni szerdán az uniós fizetőeszközért, mint kedden.
Részvény / Deviza / Áru Furcsa játékot űz a forint a pénzváltókkal
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 18:57
Az euróért és a dollárért többet, a svájci frankért kevesebbet kellett adni kedd este, mint reggel. 
Részvény / Deviza / Áru Betettek a lengyelek a Magyar Telekomnak – ez lett a vége
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 18:39
A BUX keddi csökkenéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy a magyar távközlési részvényeket egy lengyel brókerház vételre ajánlás helyett csak tartásra javasolta, célár csökkentése mellett.
Részvény / Deviza / Áru Jó hírt közölt a Mol, ez is segíti az orosz olajról történő leválást
Herman Bernadett | 2025. június 3. 16:57
A Mol-csoport és az azerbajdzsáni SOCAR aláírta a Shamakhi–Gobustan régiót lefedő új szárazföldi szénhidrogén-kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodás legfontosabb feltételeit.
Részvény / Deviza / Áru Biztos, stabil befektetés vérzivataros időkben – itt a válasz az ezermilliárd dolláros kérdésre
Herman Bernadett | 2025. június 3. 14:54
A Klasszis Befektetői Klub záró szekciójában konkrét eszközosztályokra, piaci szegmensekre és befektetési taktikákra fókuszálunk. Alapkezelők, elemzők és portfóliómenedzserek osztják meg, hogyan lehet a jelenlegi környezetben stabilitást és hozamot találni Csabai Károly főszerkesztő kérdéseire válaszolva.
Részvény / Deviza / Áru Euróban lenne jó pénzt keresni a mai helyzet szerint
Eidenpenz József | 2025. június 3. 12:31
Az eurózónában a vártnál alacsonyabb lett az infláció, egyben a jegybanki sáv teteje, két százalék alá süllyedt. A vámtárgyalások reménye nem volt képes pluszba lendíteni az indexeket, a BUX is süllyed, két részvényünk nemsokára osztalékot fizet. Egy elemző szerint a vámháború az EU-nak jobb.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG