A Politico brüsszeli hírlevele szerint egyre nő a nyomás Orbán Viktoron, hogy kössön kompromisszumot az Ukrajnának szánt 50 milliárdos támogatás ügyében. Mint emlékezhetünk, a magyar miniszterelnök megvétózta ennek eredeti formáját, amely az uniós költségvetés terhére, több évre elosztva, de újabb döntésektől nem függően folyósítaná a támogatást. A magyar kormány e helyett abba ment volna bele, hogy az összeg első részletét fizessék csak ki, és jövőre újra tárgyaljanak az ügyről - újabb vétólehetőséget biztosítva Magyarország számára, az ukránokat pedig pont az oly' fontos kiszámíthathatóságtól fosztva meg.
A patthelyzet feloldható lehet úgy is, hogy Magyarországon kívül a javaslatot támogató 26 másik tagország kétoldalú megállapodásokkal biztosítja a pénzt, ekkor azonban ez nem lehetne része a közös uniós költségvetésnek, illetve jelentősen meg is bonyolítaná a "papírmunkát".
Ezért aztán a többi tagállam egyre erősebben igyekszik rávenni Orbán Viktort, hogy menjen bele egy olyan megoldásba, amivel látszólag úgy állhatna fel az asztaltól, hogy teljesültek a követelései, ám valójában nem kapna jogot jövőre újra megzsarolni az Uniót a vétó lebegtetésével.
A kompromisszum úgy nézni ki, hogy jövőre nem kötnék minden tagállam jóváhagyásához a források következő részének kifizetését, ám beépítenének egy "vészféket" a rendszerbe. Ez a záradék azt tenné lehetővé, hogy bármely tagország az uniós vezetők szintjére terjeszthesse, amennyiben kifogásai merülnek fel a forrásokkal kapcsolatban, és a kérdést a következő uniós csúcson napirendre kell venni. Hasonló mechanizmus működött egyébként a Covid-járvány hatásainak mérséklésére kifizetett uniós pénzek ügyében is.
A döntés a következő, február 1-jén kezdődő uniós csúcson születhet meg, és az uniós berkekben most optimista a hangulat, hogy sikerülhet rávenni Orbán Viktort, hogy ebben a formában fogadja el a javaslatot.
"Neki kell maradnia a keményfiúnak, de nem viheti túlzásba"
- fogalmazott egy uniós diplomata a Politicónak.
Ma vitatják egyébként meg az Európai Parlamentben azt a jelentést is, amely az alapvető jogok helyzetét vizsgálja az uniós országokban. A jelentés egy olyan passzust is tartalmaz, amely szerint Magyarország szisztematikusan megsérti az EU alapértékeit, ha ezt megszavazzák, akkor az megnyithatja az utat Magyarország egyes uniós jogainak, például a szavazati jogának felfüggesztése felé, ám az EP döntése nem vonna maga után semmilyen kötelezettséget az uniós vezetők számára.
Az Afganisztánban esetlegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó vizsgálat lezárását rendelték el. 
