A Politico brüsszeli hírlevele szerint egyre nő a nyomás Orbán Viktoron, hogy kössön kompromisszumot az Ukrajnának szánt 50 milliárdos támogatás ügyében. Mint emlékezhetünk, a magyar miniszterelnök megvétózta ennek eredeti formáját, amely az uniós költségvetés terhére, több évre elosztva, de újabb döntésektől nem függően folyósítaná a támogatást. A magyar kormány e helyett abba ment volna bele, hogy az összeg első részletét fizessék csak ki, és jövőre újra tárgyaljanak az ügyről - újabb vétólehetőséget biztosítva Magyarország számára, az ukránokat pedig pont az oly' fontos kiszámíthathatóságtól fosztva meg.
A patthelyzet feloldható lehet úgy is, hogy Magyarországon kívül a javaslatot támogató 26 másik tagország kétoldalú megállapodásokkal biztosítja a pénzt, ekkor azonban ez nem lehetne része a közös uniós költségvetésnek, illetve jelentősen meg is bonyolítaná a "papírmunkát".
Ezért aztán a többi tagállam egyre erősebben igyekszik rávenni Orbán Viktort, hogy menjen bele egy olyan megoldásba, amivel látszólag úgy állhatna fel az asztaltól, hogy teljesültek a követelései, ám valójában nem kapna jogot jövőre újra megzsarolni az Uniót a vétó lebegtetésével.
A kompromisszum úgy nézni ki, hogy jövőre nem kötnék minden tagállam jóváhagyásához a források következő részének kifizetését, ám beépítenének egy "vészféket" a rendszerbe. Ez a záradék azt tenné lehetővé, hogy bármely tagország az uniós vezetők szintjére terjeszthesse, amennyiben kifogásai merülnek fel a forrásokkal kapcsolatban, és a kérdést a következő uniós csúcson napirendre kell venni. Hasonló mechanizmus működött egyébként a Covid-járvány hatásainak mérséklésére kifizetett uniós pénzek ügyében is.
A döntés a következő, február 1-jén kezdődő uniós csúcson születhet meg, és az uniós berkekben most optimista a hangulat, hogy sikerülhet rávenni Orbán Viktort, hogy ebben a formában fogadja el a javaslatot.
"Neki kell maradnia a keményfiúnak, de nem viheti túlzásba"
- fogalmazott egy uniós diplomata a Politicónak.
Ma vitatják egyébként meg az Európai Parlamentben azt a jelentést is, amely az alapvető jogok helyzetét vizsgálja az uniós országokban. A jelentés egy olyan passzust is tartalmaz, amely szerint Magyarország szisztematikusan megsérti az EU alapértékeit, ha ezt megszavazzák, akkor az megnyithatja az utat Magyarország egyes uniós jogainak, például a szavazati jogának felfüggesztése felé, ám az EP döntése nem vonna maga után semmilyen kötelezettséget az uniós vezetők számára.
