|
| Martin Schulz. Kép forrása: EPA |
A német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Martin Schulz vasárnap mutatta be Berlingben a Németország és az Unió jövőjéről készített tervét. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak túl kell mutatnia az Egyesült Államok szervezetén, mivel a nemzetállamok itt hosszútávon fennmaradnak. Olyan unióra van szükség, amely "kiegészíti a nemzetállamokat ott, ahol határaikba ütköznek", köztük a klímaváltozás és a terrorizmus elleni küzdelemben és a bevándorlás ügyében, amellyel még Németország sem tud egyedül megbirkózni.
Ugyanakkor meglátása szerint új eszközökre van szükség, amivel az Európai Unió érvényesíteni tudja a demokrácia, a jogállamiság és az igazságosság elveit, emellett véget kell vetni az adókulcsok csökkentése felé mutató adódömpingnek, a "pusztító adóversenynek", és olyan közös adópolitikára van szükség, amely "végre igazságosságot teremt".
A szolidaritás halott, mi öltük meg
Martin Schulz hozzátette: emellett dolgozni kell a szolidaritás megteremtésén is, amely meglátása szerint megszűnt a tagállamok között – nagyjából akkor, amikor "Magyarország és Lengyelország megtagadta a menekültek befogadását, és magára hagyott más országokat". Egy füst alatt odaszúrt Merkelnek is, aki 2015-ben mindennemű egyeztetés nélkül nyitotta meg a határokat, ami szintén nem volt rendjén. Schulz szerint így a szolidaritást helyre kell állítani, ezért a jelenlegi, 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus után következő közös költségvetésből "szolidaritási paktumot kell szervezni".
A költségvetésnek Németország a legnagyobb nettó befizetője, 15 milliárd euróval többet fizet be, mint amennyit kap belőle, ami Martin Schulz szerint jól is van így, mert Németország profitál a legtöbbet az EU-ból. Azonban a közös költségvetés legnagyobb haszonélvezői között ott van Lengyelország és Magyarország, az a két tagállam, amely "megtagadta a szolidaritást a menekültkérdésben". Bár Németország hajlandó még több pénzt befizetni, mert egy "megújított EU-ban" és egy " erős költségvetésben" érdekelt, "de ha a költségvetés nem a szolidaritás elvén alapul, kancellárként vétót emelek" - húzta alá Martin Schulz.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
