Öt hónap szünet és videó-konferenciázás után ismét valódi EU-csúcs zajlik Brüsszelben.
A tagállami és uniós vezetők azért találkoznak személyesen, hogy alkut kössenek az EU 2021-2027 közötti büdzséjéről, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról. Mivel az alkuk általában a háttérben, a színfalak mögött születnek, ezért a megállapodáshoz mindenképp személyes találkozókra van szükség.
A tét mintegy 1850 milliárd euró: az úgynevezett helyreállítási alap, amely a koronavírus-válság által okozott gazdasági károk enyhítését szolgálja, 750 milliárd eurós lenne, míg a hétéves uniós költségvetés 1074-1100 milliárd (egyes javaslatok alapján még ennél is több) euró felett rendelkezhetne.
Kompromisszum-készségre már csak azért is szükség van, mert a költségvetés elfogadásához minden uniós tagállam beleegyezése szükséges.
Mit akar a magyar kormány?
Az Orbán-kormány „ambíciózus büdzsét” szeretne, amely megvédené a kohéziós és agrárpolitikai forrásokat.
A helyreállítási alappal kapcsolatban pedig két fontos feltétele van: kapjon minél szabadabb kezet az elköltésében, és ne legyenek politikai feltételek. (Utóbbiaktól általában is szeretne eltekinteni a magyar kormány.)
Orbán Viktor miniszterelnök ma Facebook-üzenetében hozzátette: tegnap késő éjszakáig tartó előkészítő megbeszéléseket folytattak, ma pedig a Visegrádi Négyek előzetesen még egyeztetnek, és véglegesítik a közös javaslataikat.
A helyzet persze nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak
– fogalmazott a kormányfő.
Az Európai Bizottság helyi képviselete szerint Magyarország legalább 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és mintegy 7 milliárd euró hitelre lehet jogosult a helyreállítási alapból.
A jogállamisági feltételekkel kapcsolatban ma David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt mondta: az EU közös értékekre épült, ezért a források elköltésének a demokratikus elvekhez kell igazodnia.
Az EU nem bankautomata, a közös piaci előnyöknek kéz a kézben kell járniuk a közös értékek tiszteletével
– fogalmazott.
Nehéz szülés lesz
Angela Merkel német kancellár szerint természetesen jó lenne megegyezni, de realistának kell lenni:
Nagyon nagyok a különbségek (az álláspontok között), és nem tudom megjósolni, hogy sikerül-e most megegyezni.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén nagyon nehéz tárgyalásokra számít.
Az úgynevezett „fukar államok” – Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria – a relatív kis büdzsé mellett azt is szeretnék, ha a helyreállítási alap felhasználását szigorúan kontrollálnák és feltételekhez kötnék.
A koronavírus által legjobban sújtott déli államok – mindenekelőtt Olaszország és Spanyolország – ugyanakkor minél előbb pénzhez akarnak jutni anélkül, hogy túlbonyolítanák a kritériumokat.
Bár az álláspontok között komoly szakadék tátong, egyúttal nagy a nyomás a vezetőkön, hogy minél hamarabb találjanak kompromisszumos megoldást.
A koronavírus-ellenes intézkedések által sújtott szektoroknak, cégeknek és a munkájukat vesztett embereknek ugyanis – a már korábban bejelentett intézkedések mellett – sürgős, átfogó segítség kellene.
A csúcsot egyébként kétnaposra tervezik, de az a korábbi tapasztalatok alapján akár tovább is nyúlhat.
A védelmi iparba is beruháznának. 
