Indul a nagy alku Brüsszelben – 1850 milliárd euró a tét

Öt hónap szünet és videó-konferenciázás után ismét valódi EU-csúcs zajlik Brüsszelben.

A tagállami és uniós vezetők azért találkoznak személyesen, hogy alkut kössenek az EU 2021-2027 közötti büdzséjéről, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról. Mivel az alkuk általában a háttérben, a színfalak mögött születnek, ezért a megállapodáshoz mindenképp személyes találkozókra van szükség.

A tét mintegy 1850 milliárd euró: az úgynevezett helyreállítási alap, amely a koronavírus-válság által okozott gazdasági károk enyhítését szolgálja, 750 milliárd eurós lenne, míg a hétéves uniós költségvetés 1074-1100 milliárd (egyes javaslatok alapján még ennél is több) euró felett rendelkezhetne.

Kompromisszum-készségre már csak azért is szükség van, mert a költségvetés elfogadásához minden uniós tagállam beleegyezése szükséges.        

Mit akar a magyar kormány?      

Az Orbán-kormány „ambíciózus büdzsét” szeretne, amely megvédené a kohéziós és agrárpolitikai forrásokat.

A helyreállítási alappal kapcsolatban pedig két fontos feltétele van: kapjon minél szabadabb kezet az elköltésében, és ne legyenek politikai feltételek. (Utóbbiaktól általában is szeretne eltekinteni a magyar kormány.)         

Orbán Viktor miniszterelnök ma Facebook-üzenetében hozzátette: tegnap késő éjszakáig tartó előkészítő megbeszéléseket folytattak, ma pedig a Visegrádi Négyek előzetesen még egyeztetnek, és véglegesítik a közös javaslataikat.            

A helyzet persze nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak

– fogalmazott a kormányfő. 

Az Európai Bizottság helyi képviselete szerint Magyarország legalább 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és mintegy 7 milliárd euró hitelre lehet jogosult a helyreállítási alapból. 

A jogállamisági feltételekkel kapcsolatban ma David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt mondta: az EU közös értékekre épült, ezért a források elköltésének a demokratikus elvekhez kell igazodnia.

Az EU nem bankautomata, a közös piaci előnyöknek kéz a kézben kell járniuk a közös értékek tiszteletével

– fogalmazott. 

Nehéz szülés lesz

Angela Merkel német kancellár szerint természetesen jó lenne megegyezni, de realistának kell lenni:

Nagyon nagyok a különbségek (az álláspontok között), és nem tudom megjósolni, hogy sikerül-e most megegyezni.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén nagyon nehéz tárgyalásokra számít.

Az úgynevezett „fukar államok” – Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria – a relatív kis büdzsé mellett azt is szeretnék, ha a helyreállítási alap felhasználását szigorúan kontrollálnák és feltételekhez kötnék.     

A koronavírus által legjobban sújtott déli államok – mindenekelőtt Olaszország és Spanyolország – ugyanakkor minél előbb pénzhez akarnak jutni anélkül, hogy túlbonyolítanák a kritériumokat.

Bár az álláspontok között komoly szakadék tátong, egyúttal nagy a nyomás a vezetőkön, hogy minél hamarabb találjanak kompromisszumos megoldást.

A koronavírus-ellenes intézkedések által sújtott szektoroknak, cégeknek és a munkájukat vesztett embereknek ugyanis – a már korábban bejelentett intézkedések mellett – sürgős, átfogó segítség kellene.

A csúcsot egyébként kétnaposra tervezik, de az a korábbi tapasztalatok alapján akár tovább is nyúlhat.