Az Európai Bizottság elnöke bemutatta a tervét, amely az utóbbi napok a nyugati szövetségi rendszer eresztékeit próbára tevő forgószelére – a magyar miniszterelnök szavajárása szerint „Trump-tornádóra” – válaszként és Ukrajna támogatásának fenntartására irányul.
A REARM Europe terv a Covid utáni helyreállítási programhoz hasonlóan közös uniós forrásokat biztosítana, de ezúttal az európai védelmi képességek gyors növelésére. A bizottsági elnök egy uniós vezetőknek küldött levélben, illetve egy keddi beszédben mutatta be a részleteket. A cél érdekében Von der Leyen 150 milliárd eurós (jelen árfolyamon közel 60 ezer milliárd forintos) hitelprogramot indítana: a pénzt a piacról vennék fel a közös uniós költségvetés terhére, majd kedvező feltételekkel bíró hitelként osztanák szét a tagállamok között.
A hitelekből a tagállamok tüzérségi eszközöket, rakétákat, lőszert, drónokat és drónvédelmi eszközöket vásárolhatnának, és lehetővé tenné a kormányoknak azt is, hogy katonai eszközöket küldjenek Ukrajnába – adott esetben pótolva a kieső amerikai támogatás egy jelentősebb részét is.
Felnőni a pillanathoz és előre menekülni
A terv másik eleme az, hogy lazítanák az uniós tagállamokra vonatkozó költségvetési szabályokat, és a védelmi kiadásokat kivennék abból a körből, amely alapján az unió büntetéseket szab ki a túlköltekező államokra. A „menekülési” kivételt abban az esetben lehet a jelenlegi szabályok szerint aktiválni, amennyiben „a tagállam hatókörén kívül eső különleges körülmények lépnek fel, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a pénzügyi helyzetre”. A bizottsági elnök egyelőre nem részletezte, most hogyan módosítanák a szabályozást, erről feltehetően az uniós pénzügyminiszterek jövő hét hétfőre és keddre tervezett ülésén születhetne döntés.
„Két lehetséges út áll előttünk. Az első az, hogy átküzdjük magunkat a jelen időszakon menedszeri hozzáállással – apró és fokozatos válaszokat adva az ukrajnai fronton és máshol kialakult helyzetre. A másik az, hogy felnövünk a pillanathoz. Mobilizáljuk Európa hatalmas erőforrásait. Felidézzük közös értékeinket, hogy megvédjük a demokráciát”
– írta levelében Von der Leyen.
A terv azonban nem tartalmaz egy sokak által várt elemet, méghozzá a Covid utáni helyreállítási alapban „ragadt” 93 milliárd eurónyi hitelkeret átirányítását védelmi célokra, valamint az európai stabilitási mechanizmus forrásainak egy részének hasonló átirányítását sem. Ezzel kapcsolatban a Régiók Európai Bizottságának frissen megválasztott magyar elnöke, Tüttő Kata is megszólalt, aki szerint a kohéziós források átirányítása „katasztrofális hiba lenne”. Tüttő ugyan elismerte, hogy szükség van a védelmi erőfeszítések növelésére, de mint elmondta:
„Európának mindkettőre szüksége van. A kohézió gyengítése gyengíti Európa képességét arra, hogy régióit erősnek és ellenállónak tartsa meg a növekvő instabilitás korában.”
Von der Leyen levelében egyelőre annyi szerepel, hogy növelni kell a védelmi célokhoz kapcsolódó beruházások szerepét a közös uniós költségvetésben, lazítani kell a védelmi ipar szereplőinek költségvetési támogatását korlátozó szabályokon, illetve mozgósítani kell a magánszektor erőforrásait is a védelmi célok elérésének érdekében.
A tervről az uniós vezetők a csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozón fognak tárgyalni. Ettől nyilván nem függetlenül Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Párizsba utazik Emmanuel Macron francia elnök meghívására, aki biztosan megpróbálja puhítani a magyar kormányfő álláspontját Ukrajna uniós támogatása ügyében. Orbán Viktor a vasárnapi, az Ukrajna melletti további kiállást hirdető, és a „Hajlandók koalíciójának” létrejöttével zárult londoni csúcs után meglehetősen elítélően nyilatkozott:
„Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség. Úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút.
Ez rossz, hibás és veszélyes. Magyarország marad a béke pártján!”
– írta Facebook-oldalán hétfőn.
A magyar kormányfő feltehetően számíthat Robert Fico szlovák miniszterelnökre is az Ukrajnának nyújtandó támogatások megtorpedózásában, Fico ugyanis vasárnap bejelentette, országa minden ilyen támogatást megszüntet.
Kérdés, a védelmi költésekre felvehető kedvező hitelek, illetve a költségvetési szabályok lazítása elég lehet-e ahhoz, hogy megédesítse Orbán, Fico, és esetleges más, vonakodó uniós vezetők számára a pirulát.
Csepp a tengerben?
Összességében ez a 150 milliárd euró sem olyan nagy összeg, mint amennyire első hallásra hangzik. Egy számítás szerint például csak Magyarországnak 2038-ig 54 ezer milliárd forintos pluszkiadást jelentene, ha Donald Trump kívánalmainak megfelelően 5 százalékra emelné a védelmi kiadások arányát a GDP-hez viszonyítva, de már idén is 2,6 ezer milliárdot kellene a már betervezett védelmi kiadásokon felül költeni.
Európai szinten pedig felfoghatatlan összegeket jelentene mindez, hiszen jelenleg még a GDP két – a NATO által most előírt – százalékát sem költik átlagosan a tagállamok védelmi célokra. Ha az EU teljes GDP-jét 17 trillió (azaz milliárdszor millárd) euróra becsüljük, az átlagos védelmi kiadásokat pedig 2 százalékra, akkor számmal kiírva ennyi euró mínuszban van most az unió az 5 százalékhoz viszonyítva: 5 100 000 000 000 000 000. De ha csak azt nézzük, hogy az Egyesült Államok csak idén nagyjából 883 milliárd eurót tervez költeni védelmi célokra, a 150 milliárd euró onnan nézve sem tűnik hatalmas összegnek.
De első lépésnek talán megteszi – ha egyáltalán átmegy a tervezet a csütörtöki csúcstalálkozón, és utána a megvalósítás is gyors ütemben halad majd.
Lengyelországot tartja az első számú célpontnak. 
