Egy héten belül eldőlnek a legsúlyosabb kérdések – katonai elemző az amerikai támogatás leállításáról

Takács Márk katonai elemző friss bejegyzésben foglalta össze, mit jelenthet Ukrajna szempontjából az amerikai katonai és pénzügyi segélyek azonnali befagyasztása, amelyről európai idő szerint kedd éjszaka értesült a világ.

Az amerikai támogatás három fő elemre bontható: pénz, haditechnikai eszközök, felderítési adatok – a fő kérdés pedig az, hogy rövidebb, illetve hosszabb távon melyiket mennyire tudja pótolni Ukrajna, illetve megmaradt, zömmel európai szövetségesei.

Az elemző szerint e háromból a pénzt tudja a legkönnyebben pótolni. Ha csak a „Hajlandók koalícióját”, pláne az összes uniós állam GDP-jét nézzük, ez nem is túlságosan nagy tétel.

„Tehát a pénzzel nincs nagy gond, ’csupán’ akarat kérdése”

– szögezi le Takács.

Komolyabb problémát okoz a „hardver”, azaz a fegyverek, katonai eszközök pótlása. Takács szerint a legnehezebben Ukrajna és Európa a nagy hatótávolságú, modern rakéta-sorozatvetőket és a harcászati ballisztikus rakétákat tudná pótolni, ugyanis sem HIMARS, sem ATACMS rakétákat nem gyártanak Európában, tehát ha a mostani, Ukrajnában található készletek elhasználása után ezek a képességei megszűnnének az ukrán haderőnek.

„Helyettesítő termékként” szóba jöhetnek a németek által régóta lebegtetett Taurus, illetve a már Ukrajnába küldött Storm Shadow/SCALP robotrepülőgépek, azonban ezek jóval drágábbak, mint az amerikai rakéták, ráadásul nincs is elegendő gyártókapacitás ahhoz, hogy jelentősen nagyobb mennyiségben érkezzenek Ukrajnába.

A páncélozott járművek közül a Bradley gyalogsági harcjárművek kiesése (itt a már ukrán oldalon harcoló járművek alkatrész-utánpótlása lehet a szűk keresztmetszet) okozhatja a legnagyobb problémát hosszabb távon.

„Az ő pótlásuk, csak hasonlóan modern (pl. Marder) vagy modernebb (pl. Lynx, CV-90) nyugati gyalogsági harcjárművel oldható meg. Na és ez a legsúlyosabb kérdés, ugyanis tudomásom szerint ebből a kategóriából Európa nem rendelkezik fölös kapacitással, a gyártási volumen pedig még nagyon mesze van az elvárttól. Amennyiben tényleg megszűnik az amerikai támogatás e téren is, úgy az ukrán haderőnek kb. másfél hónapja van kitalálni, hogy harcol Bradley-k nélkül ill. a támogatóknak megtalálni a helyettesítő terméket”

– írja Takács.

A legsúlyosabb gondot viszont a hírszerzési támogatás felfüggesztése okozhatja (egyelőre nem tudjuk, hogy Trump döntése erre is vonatkozik-e).

„A percre pontos harcászati hírszerzési adatok (az ellenség peremvonala mögött 0-20/30km mélységig) jelentős része amerikai technikai hírszerzési forrásokból származik. Természetesen az ukránok is üzemeltetnek harcászati felderítő rendszereket, azonban főleg az orosz dandárok mögöttes területeire és azon túlra a hadosztály mélységéig az amerikaiak nélkül nem látnak be. Ez pedig azért probléma, mert az orosz hadműveletek 12-36 órával előre jelezhetők, (így akár a sokszor emlegetett súlypontáthelyezéses támadási módszer is kivédhető) ha ezekről a terepszakaszokról pontos információk vannak. Ha ez nincs, úgy az ukrán védelem jelentős hátrányba kerül”

– magyarázza Takács, aki hozzáteszi, hogy a mélységi orosz célpontok, például kőolajfinomítók elleni támadásokat az ukránok legjobb tudomásunk szerint saját forrásból intézik, így ezeket kevésbé érintheti az információátadás leállítása.

Az ukrán haderő Starlink-hozzáférésének korlátozása vagy letiltása is „azonnali és súlyos” problémákat jelentene, mivel mára a csatatéren az információk több mint felét digitális úton továbbítják, és hiába létezik már és terjed egy saját ukrán harctéri informatikai rendszer, ez még nem képes kiváltani a teljes fronton a Starlinket.

Mi várható?

A jövőre vonatkozóan Takács három lehetséges forgatókönyvet lát. Ha az amerikai elnök meggondolja magát azelőtt, hogy a hiányok igazán éreztetnék magukat a fronton – közben pedig Európa is észbe kap és folytatja a támogatások felfuttatását, akkor Takács szerint „csak” az ukrán hadvezetés reformját kell megoldania Ukrajnának.

A legvalószínűbbnek azt a forgatókönyvet látja Takács Márk, hogy a vita elhúzódik annyira, hogy az ukrán haderő elkezdi érezni az amerikai támogatások hiányának hatásait. Ebben az esetben a következő lehetőségekkel kell számolni szerinte:

• Pénz: Európa kipótolja a hiányzó anyagi erőforrásokat és ezzel így tehát nem lesz gond.
• Hardware: az amerikai technikai eszközök hiánya érződik. A Bradley-k kikopnak, helyettük kevesebb gyalogsági harcjármű bevetést látunk, amelyek miatt kevesebb sikeres ukrán helyi ellenlökés lesz a fronton.
  A sorozatvető tüzérségi rendszerek hiánya is fájó lesz, az orosz logisztika a harcászati/hadműveleti mélységben zavartalanabb lesz, de a fejlődő ukrán drónképesség továbbra is gondokat tud okozni. A hadászati mélységbe is kevesebb csapás érhet el, de az oroszok (amennyiben ésszel csinálják) nem fognak „visszaállni alapra”, mivel az európai beszerzésű cirkálórakéták és ukrán drónok továbbra is fenyegetést jelentenek.
• Hírszerzés: ez összefügg a csapásmérési képesség esetleges hiányaival, hiszen, amiről nem tudunk céladatot szerezni, oda nem tudunk lőni. Röviden: az amerikai támogatás hiánya ezen a téren súlyosan korlátozná az ukrán védelmi harcot, a kombinált erő-eszköz viszony tekintetében kb. egy egységgel javulna a helyzet az oroszok javára. Egyes terepszakaszokon ez döntő lehet, egyes terepszakaszokon ez nem változtatna jelentősen.

Ha pedig Amerika határozatlan időre beszünteti a támogatásokat és a Hajlandók koalíciója sem tudja pótolni érezhető mértékben a kiesést, akkor az „pár héten belül súlyos ukrán harctéri vereségeket jelentene”.

Ebben az esetben Takács szerint csak két forgatókönyv képzelhető el:

1. Az Egyesült Államok belátná, hogy egy gyors orosz győzelem valóban nem érdeke.
2. Ukrajna gyorsan egy előnytelen fegyverszünet aláírására kényszerülne.

Azonban ez sem jelentené azt, hogy az oroszok egész Ukrajnát el tudnák foglalni, vagy akár a Dnyeper/Dnyipró vonalig kijutnának, ez ugyanis csak az ukrán haderő teljes összeomlása esetén valósulhatna meg.

Ukrajnának Takács szerint most arra van szüksége, hogy ami pénzért megvehető, ahhoz megkapja a finanszírozást; hogy a beérkező európai haditechnikai eszközökről valós és kiszámítható ütemtervet kapjon; illetve hogy minél gyorsabban megtörténjen a hadászati vezetés reformja, a jobb kiképzés megvalósítása.

„Magyaroroszág és Európa biztonság érdekében, valamint a saját igazságérzetem őszintén remélem, hogy Európa felébred a csipkerózsika álmából is záros határidőn belül olyan katonai képességek birtokosa lesz, amely ismét komolyan vehető nagyhatalommá teszi. Magyarország pedig nem áll a történelem rossz oldalára. Amennyiben e két feltétel közül az egyik nem valósul meg, úgy el leszünk taposva. Mindez jó eséllyel eldől ezen a héten”

– összegez végül a korábban százados rangban szolgáló elemző.