Takács Márk katonai elemző friss bejegyzésben foglalta össze, mit jelenthet Ukrajna szempontjából az amerikai katonai és pénzügyi segélyek azonnali befagyasztása, amelyről európai idő szerint kedd éjszaka értesült a világ.
Az amerikai támogatás három fő elemre bontható: pénz, haditechnikai eszközök, felderítési adatok – a fő kérdés pedig az, hogy rövidebb, illetve hosszabb távon melyiket mennyire tudja pótolni Ukrajna, illetve megmaradt, zömmel európai szövetségesei.
Az elemző szerint e háromból a pénzt tudja a legkönnyebben pótolni. Ha csak a „Hajlandók koalícióját”, pláne az összes uniós állam GDP-jét nézzük, ez nem is túlságosan nagy tétel.
„Tehát a pénzzel nincs nagy gond, ’csupán’ akarat kérdése”
– szögezi le Takács.
Komolyabb problémát okoz a „hardver”, azaz a fegyverek, katonai eszközök pótlása. Takács szerint a legnehezebben Ukrajna és Európa a nagy hatótávolságú, modern rakéta-sorozatvetőket és a harcászati ballisztikus rakétákat tudná pótolni, ugyanis sem HIMARS, sem ATACMS rakétákat nem gyártanak Európában, tehát ha a mostani, Ukrajnában található készletek elhasználása után ezek a képességei megszűnnének az ukrán haderőnek.
„Helyettesítő termékként” szóba jöhetnek a németek által régóta lebegtetett Taurus, illetve a már Ukrajnába küldött Storm Shadow/SCALP robotrepülőgépek, azonban ezek jóval drágábbak, mint az amerikai rakéták, ráadásul nincs is elegendő gyártókapacitás ahhoz, hogy jelentősen nagyobb mennyiségben érkezzenek Ukrajnába.
A páncélozott járművek közül a Bradley gyalogsági harcjárművek kiesése (itt a már ukrán oldalon harcoló járművek alkatrész-utánpótlása lehet a szűk keresztmetszet) okozhatja a legnagyobb problémát hosszabb távon.
„Az ő pótlásuk, csak hasonlóan modern (pl. Marder) vagy modernebb (pl. Lynx, CV-90) nyugati gyalogsági harcjárművel oldható meg. Na és ez a legsúlyosabb kérdés, ugyanis tudomásom szerint ebből a kategóriából Európa nem rendelkezik fölös kapacitással, a gyártási volumen pedig még nagyon mesze van az elvárttól. Amennyiben tényleg megszűnik az amerikai támogatás e téren is, úgy az ukrán haderőnek kb. másfél hónapja van kitalálni, hogy harcol Bradley-k nélkül ill. a támogatóknak megtalálni a helyettesítő terméket”
– írja Takács.
Fotó: Twitter(X)
A legsúlyosabb gondot viszont a hírszerzési támogatás felfüggesztése okozhatja (egyelőre nem tudjuk, hogy Trump döntése erre is vonatkozik-e).
„A percre pontos harcászati hírszerzési adatok (az ellenség peremvonala mögött 0-20/30km mélységig) jelentős része amerikai technikai hírszerzési forrásokból származik. Természetesen az ukránok is üzemeltetnek harcászati felderítő rendszereket, azonban főleg az orosz dandárok mögöttes területeire és azon túlra a hadosztály mélységéig az amerikaiak nélkül nem látnak be. Ez pedig azért probléma, mert az orosz hadműveletek 12-36 órával előre jelezhetők, (így akár a sokszor emlegetett súlypontáthelyezéses támadási módszer is kivédhető) ha ezekről a terepszakaszokról pontos információk vannak. Ha ez nincs, úgy az ukrán védelem jelentős hátrányba kerül”
– magyarázza Takács, aki hozzáteszi, hogy a mélységi orosz célpontok, például kőolajfinomítók elleni támadásokat az ukránok legjobb tudomásunk szerint saját forrásból intézik, így ezeket kevésbé érintheti az információátadás leállítása.
Az ukrán haderő Starlink-hozzáférésének korlátozása vagy letiltása is „azonnali és súlyos” problémákat jelentene, mivel mára a csatatéren az információk több mint felét digitális úton továbbítják, és hiába létezik már és terjed egy saját ukrán harctéri informatikai rendszer, ez még nem képes kiváltani a teljes fronton a Starlinket.
Mi várható?
A jövőre vonatkozóan Takács három lehetséges forgatókönyvet lát. Ha az amerikai elnök meggondolja magát azelőtt, hogy a hiányok igazán éreztetnék magukat a fronton – közben pedig Európa is észbe kap és folytatja a támogatások felfuttatását, akkor Takács szerint „csak” az ukrán hadvezetés reformját kell megoldania Ukrajnának.
Fotó: Dél-koreai védelmi minisztérium
A legvalószínűbbnek azt a forgatókönyvet látja Takács Márk, hogy a vita elhúzódik annyira, hogy az ukrán haderő elkezdi érezni az amerikai támogatások hiányának hatásait. Ebben az esetben a következő lehetőségekkel kell számolni szerinte:
- Pénz: Európa kipótolja a hiányzó anyagi erőforrásokat és ezzel így tehát nem lesz gond.
- Hardware: az amerikai technikai eszközök hiánya érződik. A Bradley-k kikopnak, helyettük kevesebb gyalogsági harcjármű bevetést látunk, amelyek miatt kevesebb sikeres ukrán helyi ellenlökés lesz a fronton.
A sorozatvető tüzérségi rendszerek hiánya is fájó lesz, az orosz logisztika a harcászati/hadműveleti mélységben zavartalanabb lesz, de a fejlődő ukrán drónképesség továbbra is gondokat tud okozni. A hadászati mélységbe is kevesebb csapás érhet el, de az oroszok (amennyiben ésszel csinálják) nem fognak „visszaállni alapra”, mivel az európai beszerzésű cirkálórakéták és ukrán drónok továbbra is fenyegetést jelentenek. - Hírszerzés: ez összefügg a csapásmérési képesség esetleges hiányaival, hiszen, amiről nem tudunk céladatot szerezni, oda nem tudunk lőni. Röviden: az amerikai támogatás hiánya ezen a téren súlyosan korlátozná az ukrán védelmi harcot, a kombinált erő-eszköz viszony tekintetében kb. egy egységgel javulna a helyzet az oroszok javára. Egyes terepszakaszokon ez döntő lehet, egyes terepszakaszokon ez nem változtatna jelentősen.
Ha pedig Amerika határozatlan időre beszünteti a támogatásokat és a Hajlandók koalíciója sem tudja pótolni érezhető mértékben a kiesést, akkor az „pár héten belül súlyos ukrán harctéri vereségeket jelentene”.
Ebben az esetben Takács szerint csak két forgatókönyv képzelhető el:
- Az Egyesült Államok belátná, hogy egy gyors orosz győzelem valóban nem érdeke.
- Ukrajna gyorsan egy előnytelen fegyverszünet aláírására kényszerülne.
Azonban ez sem jelentené azt, hogy az oroszok egész Ukrajnát el tudnák foglalni, vagy akár a Dnyeper/Dnyipró vonalig kijutnának, ez ugyanis csak az ukrán haderő teljes összeomlása esetén valósulhatna meg.
Ukrajnának Takács szerint most arra van szüksége, hogy ami pénzért megvehető, ahhoz megkapja a finanszírozást; hogy a beérkező európai haditechnikai eszközökről valós és kiszámítható ütemtervet kapjon; illetve hogy minél gyorsabban megtörténjen a hadászati vezetés reformja, a jobb kiképzés megvalósítása.
„Magyaroroszág és Európa biztonság érdekében, valamint a saját igazságérzetem őszintén remélem, hogy Európa felébred a csipkerózsika álmából is záros határidőn belül olyan katonai képességek birtokosa lesz, amely ismét komolyan vehető nagyhatalommá teszi. Magyarország pedig nem áll a történelem rossz oldalára. Amennyiben e két feltétel közül az egyik nem valósul meg, úgy el leszünk taposva. Mindez jó eséllyel eldől ezen a héten”
– összegez végül a korábban százados rangban szolgáló elemző.
