Brüsszel készen áll arra, hogy elvágja Magyarországot és Lengyelországot a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alaptól az uniós költségvetési csomag megvétózása miatt, azaz nélkülük állítsa fel azt, figyelmeztette a két ország kormányát az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa.
Hahn: ha vétóztok, kevesebb pénzt kaptok
Johannes Hahn a Financial Timesnak adott interjúban megerősítette: a testület jogászai azonosították azokat a lehetőségeket, amelyekkel meg lehet kerülni a vétót. Szerinte a két ország nem lesz képes blokkolni a helyreállítási alapot. Hozzátette:
ha mégsem vonják vissza vétójukat, azzal saját polgáraiknak ártanak, hiszen jelentősen csökkenni fog a hozzájuk érkező uniós pénzek mennyisége.
Ezzel párhuzamosan Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes tegnap Brüsszelben azt mondta: Lengyelország kész elállni a vétójától, ha az uniós vezetők jóváhagynak egy magyarázó nyilatkozatot az uniós pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatra vonatkozóan.
Szerinte Lengyelország belátja, hogy a vétó pénzügyi károkat okozna nekik és más uniós tagállamoknak is.
Azt hiszem, kezd átmenni az üzenet, hogy mindkét ország jelentős pénzt veszítene jövőre – és még több elvesztését kockáztatná, ha visszautasítja a kompromisszumot
- jegyezte meg Johannes Hahn.
Az Európai Központi Bank számításai szerint a két ország GDP-je három százalékának megfelelő összeget kaphatna a helyreállítási alapból. Ha fenntartják a vétót, elesnek ettől, ráadásul nem kapnának kohéziós pénzeket az új projektekre (mint ahogy a többi tagállam sem) az uniós vészköltségvetés életbe lépése miatt.
A bizottság becslései szerint az egyezség elmaradása esetén összesen 20-30 milliárd euróval csökkennek majd az uniós kifizetések a jövő évben, ami különösen rosszul érintené a kohéziós pénzek legnagyobb haszonélvezőit. Budapestnek és Varsónak saját polgárai érdekeit kellene előtérbe állítania, különben mindenki veszíteni fog, mondta Hahn.
Élesedhet a nukleáris opció
Már a héten reppentek fel hírek arról, hogy az EU ezt az úgynevezett nukleáris opciót is alkalmazná Magyarország és Lengyelország ellen – Hahn most gyakorlatilag ezt tette hivatalossá.
A helyreállítási alap a 2021-2027 közötti uniós költségvetéssel együtt része annak a jogalkotási csomagnak, amit Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózott a szintén a csomag részét képező jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt.
A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség - főleg az Európai Parlament nyomására - szigorította.
A nukleáris opcióról itt (Meredek, de nem kizárt lehetőség a nukleáris opció, a vétó hátteréről itt írtunk (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.
Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).
Videókommentárunkat a múlt heti eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
