Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Orbán alkudozásának lényege, hogy messze túlmegy a realitásokon. A pénzügyi függetlenedés belengetésével azonban túl nagyot lépett, olyan távlatot nyitott meg, ami eddig képtelenségnek tűnt: az EU elhagyását. Jegyzet.

Aki sorba rendezi az elmúlt napok híreit, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy Orbán Viktor elindította az Európai Unióból való kilépéshez vezető folyamatot. A politikai nyilatkozatok, tettek már eddig is beleilleszkedtek ebbe a képbe, de most határponthoz értünk: anyagilag is megkezdődhet a leválás a közösségről. Vajon a miniszterelnök tényleg elhatározásra jutott, vagy amit most látunk, az is csak egy kelléke Orbán politikai színházának, amely leginkább a szélsőségig tolt alkupozícióról szól? Egyre több az elbizonytalanító pont.

A magyar kormányfő a vidéki magyar ember archetípusát akarta bevinni az uniós tárgyalótermekbe. Azt, aki talpraesett, nem ugrik el a kihívások elől, odamond, és végső soron eléri, amit akar, kemény alkuk árán. A diplomácia világából sem hiányoz(hat)nak ezek a karakterjegyek, de Orbán ennek a legnyersebb változatát képviseli, azt, aki mindenáron megvédi – vélt vagy valós - igazát a kocsmában vagy a disznóvágáson, a pap vagy a helyi tanító ellenében. És aki a vereséget is úgy adja el, hogy az győzelem.

Ez a nyakasság, makacsság imponáló az itteni szavazók egy jelentős részének, de a brüsszeli tárgyalásokon megütközést kelt. Nem találnak fogást Orbánon, nem értik a logikáját. Talán már meg sem próbálják megérteni. Ehelyett az uniós mechanizmusokon próbálnak módosítani: most például a közösségi források elosztásához kötnének olyan feltételeket, amelyek korábban szóba sem kerültek. Annyira evidencia volt, hogy jogállamiság alatt ugyanazt gondolják a tagállamok.

Van olyan optikája ennek a történetnek, ami vitathatatlanul azt mutatja, hogy Orbán kikerülhetetlen szereplője lett az uniós nagypolitikának. Szándékosan nem megkerülhetetlent írtam, és az olvasó bizonyára érti a különbséget. A magyar kormányfő nem lett meghatározó, véleményvezér alakja az uniós politikai elitnek, de folyamatosan beleütköznek, mint a mobilját az utca kellős közepén nyomkodó járókelőbe a többiek. Valamit mindig reagálni kell rá. Ha pedig rászólnak, arrogánsan válaszol.

Ez a dafke magatartás jellemzi Orbán uniós politikáját. És ez a dafke magatartás távolítja el egyre inkább Magyarországot a közös értékektől. Minden jogállami vita gyöngíti ezt a kapcsolatot. Természetesen lehet legitim álláspont az, amit a magyar miniszterelnök képvisel ezekben a kérdésekben (bíróságok függetlensége, sajtószabadság, egyebek), de annak gyakorlásához nem biztos, hogy megfelelnek az uniós keretek. A különutasságot is lehet választani, de ahhoz nem kell mindenáron az EU.

Mostanáig ezek inkább elméleti viták voltak, amit a kormány rendre azzal zárt le, hogy nincs szándék az unió elhagyására. Ám mint jeleztem, most egy új helyzet állt elő. Lehetett parttalan vitákat folytatni Brüsszellel jogállami kérdésekben, de a közösséghez tartozásunk masszív pillére továbbra is megmaradt: az uniós források. Ez egy elszakíthatatlan szálnak tűnt – eddig.

Az elmúlt napokban azonban a kormány már arra helyezte a hangsúlyt a jogállami vitákkal kapcsolatban, hogy ha odáig fajul a helyzet, Magyarország képes a piacról finanszírozni magát. Tehát lemondunk a tomboló járvány miatt felállítandó helyreállítási alapból ránk jutó részről, egyben kockára tesszük az új, hét éves költségvetési időszakban nekünk járó támogatások egy részét. Inkább hitelt veszünk fel a külföldi befektetőktől. Azoktól, akiknek a pénzéről az elmúlt tíz évben igyekeztünk megszabadulni, hogy a saját lábunkra állhassunk, és a magyar adófizetők finanszírozzák az államot.

Devizahitelt egyébként nemrég vettünk fel. Aminek érdekes volt az időzítése innen visszanézve, mivel a vétó bejelentése előtt ment ki – mondhatni váratlanul - a piacra az adósságkezelő. Mintha gyorsan be akartak volna spájzolni, számítva arra (vagy tudva arról?), hogy a politikai bejelentések drágíthatják a hitelfelvételt.

A kibocsátás eredményeként a 10 éves kötvény kamata 0,5 százalék lett, a 30 éves papíré 1,5 százalék. Nem rossz, nem rossz. Ugyanezt gondolhatja Orbán is, aki a ma reggeli rádióinterjújában is megemlítette, hogy adott helyzetben az ország képes lenne magát finanszírozni.

Eközben akadozva, de formálódik a uniós helyreállítási alap, aminek a feltöltésére szánt hosszú távú hitel kamata nagyon közel lehet a 0 százalékhoz. Gulyás Gergely miniszter 0,1-0,2 százalékról beszélt kérdésünkre a legutóbbi Kormányinfón. A kamatkülönbözet lehet az ára tehát annak, ha függetlenítjük magunkat az uniós hitelcsomagtól.

De ez a jelek szerint nem tántorítja el a magyar kormányt, ahol azzal nyugtatják a közvéleményt, hogy nagyon csúnyán megfizethetjük az árát annak, ha a közös hitelfelvevők valamelyike csődöt jelent. Akkor az adósság törlesztése rászáll a többiekre, így Magyarországra is. Ezt a kockázatot márpedig nem vagyunk hajlandóak vállalni. És mivel a jogállami kérdések átszövik a költségvetési vitát is, ha Orbán kitart az álláspontja mellett, akkor az innen kieső forrásokat is a piacról kell majd pótolnunk.

Mindezt sorba rakva arra juthatunk, hogy a politikai kötelékek után a financiális kötelékek is elkezdtek lazulni az unióval. Ami csak oda vezethet, hogy egy ponton teljesen értelmetlenné válik a tagságunk. De eljuthatunk erre a pontra? Ha egy éve kérdeznek, azt mondom, hogy nem. Most azt mondom, hogy tudja a fene. Orbán alkudozásának lényege, hogy messze túlmegy a realitásokon. A pénzügyi függetlenedés belengetésével azonban túl nagyot lépett, olyan távlatot nyitott meg, ami eddig képtelenségnek tűnt: az EU elhagyását.

Már csak egy kérdés marad: akkor, amikor a világ tömbösödik, és az Egyesült Államok meg Kína köré csoportosuló politikai és kereskedelmi szövetségek állnak szemben egymással, mire jutnánk mi kis szigetként Európa közepén? Erre csak egyféle választ lehet adni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Az Orbán-kormány nemet mondott a globális minimumadóra
MTI | 2021. május 18. 17:46
A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban, miután találkozott Mathias Cormannal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával.
Makro / Külgazdaság Kína muszlim-ellenességgel vádolja Amerikát az izraeli konfliktus kapcsán
Káncz Csaba | 2021. május 18. 15:33
Biden ráfordul Kínára és Oroszországra, miközben kevesebb katonai képességet akar invesztálni a Közel-Keletre. Peking szerint az USA képmutatóan népirtással vádolja Kínát Hszincsiangban, ehhez képest tétlenül nézi a Gázai-övezetben kialakult humanitárius katasztrófát. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Rontott a nyugdíjkilátásokon a kormány
Baka F. Zoltán | 2021. május 18. 14:47
Tavaly még magasabb GDP-részesedést tervezett az állami nyugdíjkiadásoknál középtávon. A friss büdzséből az is kiderül, hogy jövőre valójában nem 3, hanem 4,8 százalékkal emelkednek az ellátások átlagosan.
Makro / Külgazdaság Őszig marad a veszélyhelyzet és az Orbán-kormány kivételes jogkörei
Vég Márton | 2021. május 18. 13:12
Bár javulnak a koronavírus-számok, de még nem tart ott a járvány lecsengése, mint tavaly nyáron, amikor megszűnt a veszélyhelyzet. Most szeptember végéig hosszabbították meg az Orbán-kormány kivételes jogköreit.
Makro / Külgazdaság Hiába a meglepően jó GDP, sokan leiskolázták a magyar gazdaságot az EU-ban
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 12:09
Bár még az optimista elemzők várakozásait is felülmúlta a magyar gazdaság első három hónapban mutatott teljesítménye, azt több EU-s tagállam is túlszárnyalta.
Makro / Külgazdaság Hat percig tartott ma az operatív törzs tájékoztatója
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 11:55
A tüsszentési etikett betartására hívták fel a figyelmet a tévén keresztül.
Makro / Külgazdaság 2,3 százalékkal esett vissza a magyar GDP
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 09:00
Az egy évvel korábbi számokkal összevetve az első negyedévben is csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Igaz, ebben közrejátszik a viszonylag erős bázis, hiszen tavaly a magyar GDP azon kevesek közé tartozott, amely bővülni tudott az első három hónapban.
Makro / Külgazdaság Karácsony fellép a Fudan Egyetemmel szemben
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 08:42
Karácsony mindent megtesz, hogy ne épüljön meg a Fudan Egyetem Budapesten, nyilatkozta a főpolgármester az ATV-n.
Makro / Külgazdaság Ellenzéki fellegvárak is kapnak pénzt az IPA pótlására
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 07:03
A kormány korábban a helyi iparűzési adó (HIPA) kapcsán könnyítés bevezetését írta elő a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Ezt sok ellenzéki önkormányzat a kivéreztetésükként kommentálta. Egy friss kormányhatározat szerint azonban nem csak kormánypárti városokat kompenzálnak.
Makro / Külgazdaság “Robbanásra ébredtem” – ilyen az élet egy rakétáktól fenyegetett izraeli városban
Wéber Balázs | 2021. május 18. 05:34
Másfél percünk van arra, hogy a sziréna megszólalása után az óvóhelyre érjünk, mondta a Privátbankár.hu-nak egy izraeli városban, Petah Tikvában élő nő. Szerinte az élet nem állt le, a rakétatámadásokat meg lehet szokni, ugyanakkor mindig készenlétben kell állni. Egy lapunknak nyilatkozó elemző szerint az izraeli-palesztin harcok kiújulásának hátterében számos ok húzódik meg, a demográfiai viszonyok kiegyenlítődésétől kezdve a belpolitikai válságokig.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.