5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az EU a „nukleáris opciót” is hajlandónak mutatkozik alkalmazni Magyarország és Lengyelország ellen, azaz kizárná a két rebellis országot az uniós helyreállítási alapból. Ezzel eurómilliárdoktól fosztaná meg őket. A fenyegetés meredek, de nem alaptalan – visszatartó erejét épp az adja, hogy nem lehet kizárni a bekövetkeztét.

A júliusi EU-csúcs eredményeinek összehangolása körülbelül olyan nehéz, mint a kör négyszögesítése

- jelentette ki még a hét elején Angela Merkel.

A német kancellár közvetve-közvetlenül arra a patthelyzetre utalt, amely azután állt elő, hogy Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt. A kancellár már akkor jelezte, hogy a megoldás minden oldalról kompromisszumot kíván meg.

A német kormány sajtószolgálata múlt héten a Privátbankár.hu-nak egyúttal megerősítette, hogy a kancellár továbbra is jó kompromisszumnak tartja a jogállamisági mechanizmust.

A 19-re húzott lapot - Orbán Viktor az EU-csúcson 2020. október elsején. (Fotó: Európai Tanács)
A 19-re húzott lapot - Orbán Viktor az EU-csúcson 2020. október elsején. (Fotó: Európai Tanács)

Készül a B-terv

Mindez azt vetíti előre, hogy Berlin (és nyilván Brüsszel is) engedményeket vár el Budapesttől és Varsótól a megegyezésért cserében.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság már dolgozik egy B-terven, amely akkor lépne életbe, ha a magyar-lengyel páros nem engedne álláspontjából. A B-terv a vétó megkerülése:

sajtóhírek szerint Brüsszel e két ország nélkül állítaná fel a 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó helyreállítási alapot. Magyarul: mindkét ország eurómilliárdoktól esne el vétója miatt.

Ez még akkor is érzékenyen érintené a két állam gazdaságát, ha a helyreállítási alap végeredményben hitel, amit 30 év alatt kell visszafizetni.

Erre az opcióra erősített rá ma Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője is, amikor azt hangoztatta: az alapot 25 tagország együttműködésével – tehát Lengyelország és Magyarország kihagyásával – is létre lehet hozni.

De vajon valós politikai fenyegetésről van szó, vagy csupán a Brüsszel-Budapest-Varsó közötti szájkarate lépett újabb szintre?

Drasztikus, de nem kizárt lépés

Egy brüsszeli forrásunk már november közepén, közvetlenül a vétó bejelentése után megemlítette ezt a lehetőséget. Szerinte azonban ez radikális lépés lenne, csak a legutolsó lehetőségként jöhet szóba, jogi kivitelezése pedig nagyon bonyolult. A Financial Times maga is „nukleáris opciónak” minősítette a tervet.

Pártolói szerint a 25 tagállamra szűkített alapot a megerősített együttműködés nevű eljárással lehet létrehozni, amire a lisszaboni szerződés lehetőséget biztosít. A szerződésben ugyanakkor az is benne van, hogy

egy ilyen együttműködésnek nem szabad aláásnia a belső piacot vagy a gazdasági, szociális és területi kohéziót, valamint tiszteletben kell tartania azoknak a tagállamoknak a kompetenciáit, jogait és kötelességeit, amelyek nem vesznek részt benne

-mondták a Politicónak az ügyben jártas európai jogászok.              

Ráadásul mind a 27 tagállam, tehát Magyarország és Lengyelország hozzájárulása is kellene az alap finanszírozásához szükséges uniós források felhasználásához, illetve a hitelfelvételhez. 

Bár létre lehetne hozni egy önálló, tagországi vállalásokon alapuló speciális eszközt – ahogy tették azt az euróövezeti országok, amikor a 2010-es évek elején megalkották az Európai Stabilitási Mechanizmust –, ez plusz terheket rakna a tagországi költségvetések vállára.

A Budapest és Varsó nélküli krízisalap felállítása tehát – tesszük hozzá – nem járhatatlan, de nagyon rögös út, amely számos egyéb feszültséghalmazt aktiválna.

És rossz esetben előrevetítené az EU szétesését

- a felbomlás veszélyére figyelmeztetett budapesti látogatása során Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.       

Ráadásul még ha az EU25-ök életre is hívnák az alapot, a 2021-2027 közötti uniós költségvetés elfogadása Lengyelország és Magyarország nélkül nem lehetséges – azaz a vétó fennmaradása esetén egy, a 2020-as kifizetéseken alapuló vészköltségvetés lépne életbe.

Elemzők szerint a magyar-lengyel vétó megkerülése inkább kommunikációs hadművelet, az uniós nyomásgyakorlás része.

Ugyanakkor némi realitása van – ez pedig azt jelenti, hogy rossz esetben Magyarország és Lengyelország valóban eurómilliárdoktól eshet el.

A kérdés továbbra is az, hogy ki fogja az utolsó pillanatban elrántani a kormányt. Ez a jövő hét második felében derülhet ki, ekkor tartják ugyanis az idei utolsó EU-csúcsot.

Ilyen tekintetben a magyar-lengyel párosnak a lehető legrosszabbkor jött a felettébb kellemetlen Szájer-ügy, még akkor is, ha az a megegyezés szempontjából nyilván nem döntő jelentőségű.

Miről megy a vita?

Orbán Viktor szerint a jogállamisági mechanizmus nem határozza meg pontosan, hogy mi a vélt jogsértés, kettős mércét alkalmazhat, ami önkényesen politikai alapú költségvetési szankciókhoz vezethet.

Magyarul: a kormányfő attól tart, hogy a mechanizmus politikai-gazdasági furkósbotként szolgál majd az „illiberális államok” megfegyelmezésére.

Brüsszel szerint a mechanizmus lényege, hogy az uniós pénzek kifizetését a jövőben egyértelműen jogállamisági kritériumokhoz kapcsolják – tehát csak olyan ország kaphat a közös pénzből, amely betartja a demokrácia játékszabályait.

Kissé leegyszerűsítve:

a magyar kormány politikai feltételektől tart, az EU viszont ragaszkodik a demokrácia tiszteletben tartásához.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az USA 15 000 dolláros kauciót kérhet a vízumokért egyesektől
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 19:35
Az Egyesült Államok bizonyos országok állampolgáraitól 15 000 dollár (3,7 millió forint) letétet kérhet turisztikai vagy üzleti vízum igényléséhez.
Makro / Külgazdaság Csalódást okozott az amerikai BMI-index
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 17:21
Az elemzők által vártnál kevésbé, már második hónapja nőtt az amerikai szolgáltatóipar teljesítménye júliusban, miután májusban 2024 júniusa óta először csökkent – az arizonai ISM gazdaságkutató intézet szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) alapján.
Makro / Külgazdaság Pluszban indítottak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 16:05
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok kedden.
Makro / Külgazdaság Jó hírek jöttek Kínából
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 15:42
Júliusban már a 31. egymást követő hónapban, tavaly május óta a leggyorsabb ütemben nőtt a szolgáltatóipar teljesítménye Kínában az S&P Global gazdaságkutató intézet kedden publikált beszerzésimenedzser-indexe (BMI) alapján.
Makro / Külgazdaság Felpörgették a magyar vállalkozásokat az olcsóbb hitelek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 11:48
A minisztérium szerint látványos eredményeket hoztak az alacsonyabb kamatszintek.
Makro / Külgazdaság Valami megmozdult az európai gazdaságban? Meglepődtek az elemzők
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 11:26
Meglepően jó mutatók érkeztek, de aggodalomra is van ok az euróövezetben.
Makro / Külgazdaság Kikecmereghetünk valaha az inflációs spirálból? Ezt is kérdezzük Zsiday Viktortól a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 10:39
A Hold Alapkezelő és a Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője augusztus 13-án szerdán 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Már közel 70 millió forinttal fogadtak Magyar Péterre – de a győzelmére vagy a vereségére?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 09:08
A világ legnagyobb fogadási tőzsdéjének előrejelzéseit a közvélemény-kutatásoknál is pontosabbnak tartják. De mekkora esélyt adnak most a Tisza elnökének a fogadók?
Makro / Külgazdaság Indiának üzent Donald Trump, de a magyar kormányban is rosszul alhatnak miatta
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 06:54
Nagyon nem tetszik az amerikai vezetésnek, hogy orosz energiát vesznek, és ráadásul haszonnal adják tovább. Ismerős?
Makro / Külgazdaság Vannak kockázatai és mellékhatásai a 3 százalékos lakáshitelnek?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 4. 18:58
A múlt héten a kormány végre rögzítette a nyilvánvalóan választási célzattal összeállított új, államilag támogatott, mindössze 3 százalékos kamatozású lakáshitel felvételének kondícióit. De vajon mindenki, aki él e lehetőséggel, tisztában van azzal, hosszabb távon milyen végkimenetelek lehetnek? Erről is elmondta a véleményét főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG