5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az EU a „nukleáris opciót” is hajlandónak mutatkozik alkalmazni Magyarország és Lengyelország ellen, azaz kizárná a két rebellis országot az uniós helyreállítási alapból. Ezzel eurómilliárdoktól fosztaná meg őket. A fenyegetés meredek, de nem alaptalan – visszatartó erejét épp az adja, hogy nem lehet kizárni a bekövetkeztét.

A júliusi EU-csúcs eredményeinek összehangolása körülbelül olyan nehéz, mint a kör négyszögesítése

- jelentette ki még a hét elején Angela Merkel.

A német kancellár közvetve-közvetlenül arra a patthelyzetre utalt, amely azután állt elő, hogy Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt. A kancellár már akkor jelezte, hogy a megoldás minden oldalról kompromisszumot kíván meg.

A német kormány sajtószolgálata múlt héten a Privátbankár.hu-nak egyúttal megerősítette, hogy a kancellár továbbra is jó kompromisszumnak tartja a jogállamisági mechanizmust.

A 19-re húzott lapot - Orbán Viktor az EU-csúcson 2020. október elsején. (Fotó: Európai Tanács)
A 19-re húzott lapot - Orbán Viktor az EU-csúcson 2020. október elsején. (Fotó: Európai Tanács)

Készül a B-terv

Mindez azt vetíti előre, hogy Berlin (és nyilván Brüsszel is) engedményeket vár el Budapesttől és Varsótól a megegyezésért cserében.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság már dolgozik egy B-terven, amely akkor lépne életbe, ha a magyar-lengyel páros nem engedne álláspontjából. A B-terv a vétó megkerülése:

sajtóhírek szerint Brüsszel e két ország nélkül állítaná fel a 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó helyreállítási alapot. Magyarul: mindkét ország eurómilliárdoktól esne el vétója miatt.

Ez még akkor is érzékenyen érintené a két állam gazdaságát, ha a helyreállítási alap végeredményben hitel, amit 30 év alatt kell visszafizetni.

Erre az opcióra erősített rá ma Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője is, amikor azt hangoztatta: az alapot 25 tagország együttműködésével – tehát Lengyelország és Magyarország kihagyásával – is létre lehet hozni.

De vajon valós politikai fenyegetésről van szó, vagy csupán a Brüsszel-Budapest-Varsó közötti szájkarate lépett újabb szintre?

Drasztikus, de nem kizárt lépés

Egy brüsszeli forrásunk már november közepén, közvetlenül a vétó bejelentése után megemlítette ezt a lehetőséget. Szerinte azonban ez radikális lépés lenne, csak a legutolsó lehetőségként jöhet szóba, jogi kivitelezése pedig nagyon bonyolult. A Financial Times maga is „nukleáris opciónak” minősítette a tervet.

Pártolói szerint a 25 tagállamra szűkített alapot a megerősített együttműködés nevű eljárással lehet létrehozni, amire a lisszaboni szerződés lehetőséget biztosít. A szerződésben ugyanakkor az is benne van, hogy

egy ilyen együttműködésnek nem szabad aláásnia a belső piacot vagy a gazdasági, szociális és területi kohéziót, valamint tiszteletben kell tartania azoknak a tagállamoknak a kompetenciáit, jogait és kötelességeit, amelyek nem vesznek részt benne

-mondták a Politicónak az ügyben jártas európai jogászok.              

Ráadásul mind a 27 tagállam, tehát Magyarország és Lengyelország hozzájárulása is kellene az alap finanszírozásához szükséges uniós források felhasználásához, illetve a hitelfelvételhez. 

Bár létre lehetne hozni egy önálló, tagországi vállalásokon alapuló speciális eszközt – ahogy tették azt az euróövezeti országok, amikor a 2010-es évek elején megalkották az Európai Stabilitási Mechanizmust –, ez plusz terheket rakna a tagországi költségvetések vállára.

A Budapest és Varsó nélküli krízisalap felállítása tehát – tesszük hozzá – nem járhatatlan, de nagyon rögös út, amely számos egyéb feszültséghalmazt aktiválna.

És rossz esetben előrevetítené az EU szétesését

- a felbomlás veszélyére figyelmeztetett budapesti látogatása során Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.       

Ráadásul még ha az EU25-ök életre is hívnák az alapot, a 2021-2027 közötti uniós költségvetés elfogadása Lengyelország és Magyarország nélkül nem lehetséges – azaz a vétó fennmaradása esetén egy, a 2020-as kifizetéseken alapuló vészköltségvetés lépne életbe.

Elemzők szerint a magyar-lengyel vétó megkerülése inkább kommunikációs hadművelet, az uniós nyomásgyakorlás része.

Ugyanakkor némi realitása van – ez pedig azt jelenti, hogy rossz esetben Magyarország és Lengyelország valóban eurómilliárdoktól eshet el.

A kérdés továbbra is az, hogy ki fogja az utolsó pillanatban elrántani a kormányt. Ez a jövő hét második felében derülhet ki, ekkor tartják ugyanis az idei utolsó EU-csúcsot.

Ilyen tekintetben a magyar-lengyel párosnak a lehető legrosszabbkor jött a felettébb kellemetlen Szájer-ügy, még akkor is, ha az a megegyezés szempontjából nyilván nem döntő jelentőségű.

Miről megy a vita?

Orbán Viktor szerint a jogállamisági mechanizmus nem határozza meg pontosan, hogy mi a vélt jogsértés, kettős mércét alkalmazhat, ami önkényesen politikai alapú költségvetési szankciókhoz vezethet.

Magyarul: a kormányfő attól tart, hogy a mechanizmus politikai-gazdasági furkósbotként szolgál majd az „illiberális államok” megfegyelmezésére.

Brüsszel szerint a mechanizmus lényege, hogy az uniós pénzek kifizetését a jövőben egyértelműen jogállamisági kritériumokhoz kapcsolják – tehát csak olyan ország kaphat a közös pénzből, amely betartja a demokrácia játékszabályait.

Kissé leegyszerűsítve:

a magyar kormány politikai feltételektől tart, az EU viszont ragaszkodik a demokrácia tiszteletben tartásához.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Újabb 80 milliárdtól szeretne gyorsan megszabadulni a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 12:41
70 a kicsiknek, 10 a nagyoknak, jelentette be az államtitkár.
Makro / Külgazdaság Úgy tűnik, nagyon betalált a kormány legújabb ötlete
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 12:14
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál sem számítottak ekkora érdeklődésre az új hitellel kapcsolatban.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter Lázár Jánosnak és Várhelyi Olivérnek is üzent a brüsszeli kémügyben
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 11:28
Nem bontotta ki az igazság minden részletét a magyar uniós biztos Magyar Péter szerint, aki maga is uniós magyar diplomataként szolgált a kérdéses időszakban.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter: az oroszok soha nem okoztak csalódást
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 11:03
Panelbeszélgetésen sorolta Moszkvában az orosz energiavásárlások fenntartása melletti érveket a magyar miniszter.
Makro / Külgazdaság Megint kiugrott Moszkvába Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 10:07
A „realitás talajára” is visszatérne ezzel a magyar miniszter.
Makro / Külgazdaság Tovább osztogat a kormány: örülhetnek a lakásfelújítók is
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 09:14
Nagyobb összeg, hosszabb futamidő, kisebb törlesztőrészletek. Itt vannak az energetikai korszerűsítés állami támogatásának új feltételei.
Makro / Külgazdaság Nem kell az új autó az oroszoknak
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 08:11
Vagy csak nem tudják megvenni? Nagy visszaesést mutatnak a számok.
Makro / Külgazdaság Beáldozná a francia kormány a nyugdíjreformot a stabilitásért
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 06:56
Felfüggesztenék a reformot, hogy ne bukjon rögtön az újabb francia kormány.
Makro / Külgazdaság A Fed elnöke, Powell szerint a mennyiségi szigorítás vége is látszik
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 19:55
Az amerikai munkaerőpiac szeptemberben is az alacsony felvételi és elbocsátási arányú pangásban ragadt, bár összességében a gazdaság „a vártnál némileg szilárdabb pályán haladhat” – mondta Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke kedden.
Makro / Külgazdaság Elszállt az IMF tavaszi optimizmusa hazánkkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 16:55
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzésében rontotta az idei és jövő évi magyar növekedésére vonatkozó előrejelzését, miközben javította a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását az áprilisi prognózisához képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG