5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az EU a „nukleáris opciót” is hajlandónak mutatkozik alkalmazni Magyarország és Lengyelország ellen, azaz kizárná a két rebellis országot az uniós helyreállítási alapból. Ezzel eurómilliárdoktól fosztaná meg őket. A fenyegetés meredek, de nem alaptalan – visszatartó erejét épp az adja, hogy nem lehet kizárni a bekövetkeztét.

A júliusi EU-csúcs eredményeinek összehangolása körülbelül olyan nehéz, mint a kör négyszögesítése

- jelentette ki még a hét elején Angela Merkel.

A német kancellár közvetve-közvetlenül arra a patthelyzetre utalt, amely azután állt elő, hogy Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt. A kancellár már akkor jelezte, hogy a megoldás minden oldalról kompromisszumot kíván meg.

A német kormány sajtószolgálata múlt héten a Privátbankár.hu-nak egyúttal megerősítette, hogy a kancellár továbbra is jó kompromisszumnak tartja a jogállamisági mechanizmust.

A 19-re húzott lapot - Orbán Viktor az EU-csúcson 2020. október elsején. (Fotó: Európai Tanács)
A 19-re húzott lapot - Orbán Viktor az EU-csúcson 2020. október elsején. (Fotó: Európai Tanács)

Készül a B-terv

Mindez azt vetíti előre, hogy Berlin (és nyilván Brüsszel is) engedményeket vár el Budapesttől és Varsótól a megegyezésért cserében.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság már dolgozik egy B-terven, amely akkor lépne életbe, ha a magyar-lengyel páros nem engedne álláspontjából. A B-terv a vétó megkerülése:

sajtóhírek szerint Brüsszel e két ország nélkül állítaná fel a 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó helyreállítási alapot. Magyarul: mindkét ország eurómilliárdoktól esne el vétója miatt.

Ez még akkor is érzékenyen érintené a két állam gazdaságát, ha a helyreállítási alap végeredményben hitel, amit 30 év alatt kell visszafizetni.

Erre az opcióra erősített rá ma Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője is, amikor azt hangoztatta: az alapot 25 tagország együttműködésével – tehát Lengyelország és Magyarország kihagyásával – is létre lehet hozni.

De vajon valós politikai fenyegetésről van szó, vagy csupán a Brüsszel-Budapest-Varsó közötti szájkarate lépett újabb szintre?

Drasztikus, de nem kizárt lépés

Egy brüsszeli forrásunk már november közepén, közvetlenül a vétó bejelentése után megemlítette ezt a lehetőséget. Szerinte azonban ez radikális lépés lenne, csak a legutolsó lehetőségként jöhet szóba, jogi kivitelezése pedig nagyon bonyolult. A Financial Times maga is „nukleáris opciónak” minősítette a tervet.

Pártolói szerint a 25 tagállamra szűkített alapot a megerősített együttműködés nevű eljárással lehet létrehozni, amire a lisszaboni szerződés lehetőséget biztosít. A szerződésben ugyanakkor az is benne van, hogy

egy ilyen együttműködésnek nem szabad aláásnia a belső piacot vagy a gazdasági, szociális és területi kohéziót, valamint tiszteletben kell tartania azoknak a tagállamoknak a kompetenciáit, jogait és kötelességeit, amelyek nem vesznek részt benne

-mondták a Politicónak az ügyben jártas európai jogászok.              

Ráadásul mind a 27 tagállam, tehát Magyarország és Lengyelország hozzájárulása is kellene az alap finanszírozásához szükséges uniós források felhasználásához, illetve a hitelfelvételhez. 

Bár létre lehetne hozni egy önálló, tagországi vállalásokon alapuló speciális eszközt – ahogy tették azt az euróövezeti országok, amikor a 2010-es évek elején megalkották az Európai Stabilitási Mechanizmust –, ez plusz terheket rakna a tagországi költségvetések vállára.

A Budapest és Varsó nélküli krízisalap felállítása tehát – tesszük hozzá – nem járhatatlan, de nagyon rögös út, amely számos egyéb feszültséghalmazt aktiválna.

És rossz esetben előrevetítené az EU szétesését

- a felbomlás veszélyére figyelmeztetett budapesti látogatása során Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.       

Ráadásul még ha az EU25-ök életre is hívnák az alapot, a 2021-2027 közötti uniós költségvetés elfogadása Lengyelország és Magyarország nélkül nem lehetséges – azaz a vétó fennmaradása esetén egy, a 2020-as kifizetéseken alapuló vészköltségvetés lépne életbe.

Elemzők szerint a magyar-lengyel vétó megkerülése inkább kommunikációs hadművelet, az uniós nyomásgyakorlás része.

Ugyanakkor némi realitása van – ez pedig azt jelenti, hogy rossz esetben Magyarország és Lengyelország valóban eurómilliárdoktól eshet el.

A kérdés továbbra is az, hogy ki fogja az utolsó pillanatban elrántani a kormányt. Ez a jövő hét második felében derülhet ki, ekkor tartják ugyanis az idei utolsó EU-csúcsot.

Ilyen tekintetben a magyar-lengyel párosnak a lehető legrosszabbkor jött a felettébb kellemetlen Szájer-ügy, még akkor is, ha az a megegyezés szempontjából nyilván nem döntő jelentőségű.

Miről megy a vita?

Orbán Viktor szerint a jogállamisági mechanizmus nem határozza meg pontosan, hogy mi a vélt jogsértés, kettős mércét alkalmazhat, ami önkényesen politikai alapú költségvetési szankciókhoz vezethet.

Magyarul: a kormányfő attól tart, hogy a mechanizmus politikai-gazdasági furkósbotként szolgál majd az „illiberális államok” megfegyelmezésére.

Brüsszel szerint a mechanizmus lényege, hogy az uniós pénzek kifizetését a jövőben egyértelműen jogállamisági kritériumokhoz kapcsolják – tehát csak olyan ország kaphat a közös pénzből, amely betartja a demokrácia játékszabályait.

Kissé leegyszerűsítve:

a magyar kormány politikai feltételektől tart, az EU viszont ragaszkodik a demokrácia tiszteletben tartásához.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Csoda történt a brit autópiacon?
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 09:03
2020 óta nem adtak el ennyi autót. a dízelekre mondjuk így is lasszóval fogták a vevőket.
Makro / Külgazdaság Munkáshitel: „túl sok ok nincs az örömre”
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 08:49
Fél év telt el, de máris sokan nem tudják fizetni a kedvezményes hitelt – és ez a jövőben is fájhat nekik.
Makro / Külgazdaság Tovább szenved a kormányprognózis teljesülésének egyik záloga
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 08:30
Azok után, hogy júliusban már a stagnáláshoz közelített az ipari termelés éves összevetésben, augusztusban ismét nagyot zuhant. Hogy lesz így meg az Orbán-kabinet által betervezett 1 százalékos GDP-növekedés?
Makro / Külgazdaság Váratlan ütést visz be Trump a vámháborúban – ez Európának is nagyon fájhat?
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 07:14
A nehézgépjárműveket is megvédené a „tisztességtelen versenytől” az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság A pénztárcánkon múlik, bukik-e a magyar gazdaság – de mi lesz, ha külföldön költünk?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 15:39
A friss kiskereskedelmi adatok mellett a kedden megjelenő Privátbankár Árkosárba is betekinthettek a Trend FM hallgatói hétfőn – munkatársunk a nyomdaipart ért csapás hatásairól és hátteréről is beszélt.
Makro / Külgazdaság Üzbegisztán után Kazahsztánban terjeszkedik az OTP?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 14:59
Egy hétvégi hírnek jártak utána az Erste Befektetési Zrt. elemzői.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet októberi konjunktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 13:35
Az elemzők által vártnál sokkal jobban javult a befektetők hangulata, bár még mindig borúlátátó az euróövezeti Sentix GmbH gazdaságkutató intézet hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Megvertük az európai uniós átlagot kiskereskedelmi fronton
Imre Lőrinc | 2025. október 6. 12:12
Az euróövezeti kiskereskedelmi forgalom nőtt júliushoz képest, az Európai Unióé stagnált.
Makro / Külgazdaság Sosem látott modell, új holdingba tömörül a hazai védelmi ipar
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 11:00
A 4iG csoporthoz tartozó 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) és az állami tulajdonú N7 Holding három fontos megállapodást írtak alá, amelyek célja, hogy létrehozzák Magyarország első, állami és magántőke bevonásával működő védelmi ipari holdingját. A projekt célja, hogy egyetlen szervezetbe fogják össze a hazai hadiipar meghatározó szereplőit, növelve ezzel a magyar védelmi technológia versenyképességét és exportlehetőségeit – olvasható a közleményben.
Makro / Külgazdaság A forint is segített: rég nem látott szinteken a használtautó-import
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 10:45
Óriási lendületben a piac, de a géppark nem tud érdemben fiatalodni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG