A teljesen új, önkényes, politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet

- jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ma Budapesten. A lengyel kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett.

Közös sajtónyilatkozatukban kiemelte: ez a megoldás rossz és rendkívül veszélyes az egész unióra nézve.

Az nem lehet, hogy a származtatott jog az alapjogot megkerülje, ilyen nincs a jogrendszerünkben, és Európában sem fordulhat elő, hogy a másodlagos jog az alapszerződések fölé helyezkedjen

- érvelt.

Mint mondta, a vétójog  benne van a szerződésekben, ezzel szolgálják az érdekeik érvényesítését. A vétó lehetőségét komolyan kezelik, és szükség lesz az alkalmazására, ha nem változtatják meg az elmúlt időben kidolgozott uniós javaslatot, az ugyanis elfogadhatatlan - tette hozzá Mateusz Morawiecki.

Azt is mondta, hogy ezzel védik a szuverenitásukat és az alapszerződések szellemiségét.

Orbán Viktor a nyilatkozatban kifejtette: a joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni; aki ezt megteszi, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség.

A közösen aláírt nyilatkozatból kiemelte:

Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelországnak elfogadhatatlan.

A magyar kormányfő hozzátette:

A következő hónapokat - a történelemben nem ismeretlen módon - ismét közösen fogjuk majd megvívni.

Nem hátrál Morawiecki

Mateusz Morawiecki kormányfő ma délelőtti varsói sajtóértekezletén azt is megjegyezte: 

A bennünket elárasztó propaganda ellenére mi az EU egységéért küzdünk.

Szerinte Lengyelország után egy idő múlva más EU-tagállamokat is támadások érhetnek, ha "Brüsszelben visszatetszést keltenek ilyen vagy olyan (nemzeti) reformok".

A lengyel elnöki szóvivő szintén arról beszélt, hogy Varsó elutasítja az Európai Unió alapszerződéseinek felülírását a költségvetésről folytatott tárgyalások során, s ebben az értelemben a jogállamiság betartására szólít fel Európában.

Blazej Spychalski szerint a vétóval Lengyelország éppen "a jogállamiság betartását szorgalmazza", elutasítva, hogy

a jogállamiságról szóló előírások ürügyén az alapszerződéseken nem alapuló mechanizmusokat vezessenek be az Európai Unióban.

A szóvivő szerint a vétó jogával az EU-ban több tagállam élt már különféle helyzetekben, írja az MTI.

Orbán Viktor egy tegnap megjelent német lapinterjúban pedig azt mondta: a jogállamisági kritérium miatti vétóját nem politikai atombombának, csak kis kézigránátnak tartja.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor tegnap az Európai Parlamentben felszólította a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne tartsák vissza az uniós polgároktól a várva várt helyreállítási forrásokat.

Ha a két kormány szerint a jogállamisági feltétel nincs összhangban az uniós szerződésekkel, akkor forduljanak az Európai Bírósághoz

- mondta az elnök.

Mi áll a háttérben?

A vétó hátteréről itt írtunk (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.

Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).

Videókommentárunkat a múlt heti eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg: