A teljesen új, önkényes, politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet
- jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ma Budapesten. A lengyel kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett.
Közös sajtónyilatkozatukban kiemelte: ez a megoldás rossz és rendkívül veszélyes az egész unióra nézve.
Az nem lehet, hogy a származtatott jog az alapjogot megkerülje, ilyen nincs a jogrendszerünkben, és Európában sem fordulhat elő, hogy a másodlagos jog az alapszerződések fölé helyezkedjen
- érvelt.
Mint mondta, a vétójog benne van a szerződésekben, ezzel szolgálják az érdekeik érvényesítését. A vétó lehetőségét komolyan kezelik, és szükség lesz az alkalmazására, ha nem változtatják meg az elmúlt időben kidolgozott uniós javaslatot, az ugyanis elfogadhatatlan - tette hozzá Mateusz Morawiecki.
Azt is mondta, hogy ezzel védik a szuverenitásukat és az alapszerződések szellemiségét.
Orbán Viktor a nyilatkozatban kifejtette: a joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni; aki ezt megteszi, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség.
A közösen aláírt nyilatkozatból kiemelte:
Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelországnak elfogadhatatlan.
A magyar kormányfő hozzátette:
A következő hónapokat - a történelemben nem ismeretlen módon - ismét közösen fogjuk majd megvívni.
Nem hátrál Morawiecki
Mateusz Morawiecki kormányfő ma délelőtti varsói sajtóértekezletén azt is megjegyezte:
A bennünket elárasztó propaganda ellenére mi az EU egységéért küzdünk.
Szerinte Lengyelország után egy idő múlva más EU-tagállamokat is támadások érhetnek, ha "Brüsszelben visszatetszést keltenek ilyen vagy olyan (nemzeti) reformok".
A lengyel elnöki szóvivő szintén arról beszélt, hogy Varsó elutasítja az Európai Unió alapszerződéseinek felülírását a költségvetésről folytatott tárgyalások során, s ebben az értelemben a jogállamiság betartására szólít fel Európában.
Blazej Spychalski szerint a vétóval Lengyelország éppen "a jogállamiság betartását szorgalmazza", elutasítva, hogy
a jogállamiságról szóló előírások ürügyén az alapszerződéseken nem alapuló mechanizmusokat vezessenek be az Európai Unióban.
A szóvivő szerint a vétó jogával az EU-ban több tagállam élt már különféle helyzetekben, írja az MTI.
Orbán Viktor egy tegnap megjelent német lapinterjúban pedig azt mondta: a jogállamisági kritérium miatti vétóját nem politikai atombombának, csak kis kézigránátnak tartja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor tegnap az Európai Parlamentben felszólította a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne tartsák vissza az uniós polgároktól a várva várt helyreállítási forrásokat.
Ha a két kormány szerint a jogállamisági feltétel nincs összhangban az uniós szerződésekkel, akkor forduljanak az Európai Bírósághoz
- mondta az elnök.
Mi áll a háttérben?
A vétó hátteréről itt írtunk (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.
Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).
Videókommentárunkat a múlt heti eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
