A Die Zeit német napilapban jelent meg egy friss interjú Orbán Vikor miniszterelnökkel, amelyet az MTI szemlézett.
Az EU-ból való kilépésről: Hogyan léphetnék ki a saját életemből?
A magyarok három évtizede "történelmileg rengeteget tettek azért", hogy az egykori vasfüggönytől keletre is érvényesüljék a jogállamiság, "de objektív kritériumok alapján" - mondta Orbán Viktor.
Mint mondta "itt harminc évvel ezelőtt diktatúra volt, Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába tartozott, bajtársaim és én éveket áldoztunk az életünkből arra, hogy ezt megváltoztassuk".
"Mi vagyunk a jogállamiság utcai harcosai, forradalmárai (...) Ez nem politikai program, ez az életünk. Hogyan léphetnék ki a saját életemből?" - vetette fel arra a kérdésre, hogy foglalkozott-e a magyar EU-tagság megszüntetésének gondolatával.
A migrációról: a muszlimok elfoglalják Bécset
"Megtanultuk: Európa lehet jó és rossz is; lehet ökológiai felelősséggel bíró szociális piacgazdaság (...), vagy pimasz, kapzsi kaszinókapitalizmus". "Mikor fordult ilyen élesre az EU-n belüli harc? Ez a kulcskérdés" - mondta Orbán Viktor. A válasz 2015, a migráció ügye - tette hozzá.
"Egyszer csak azt láttuk, hogy valaki meg akarja határozni, ki tartózkodhat Magyarországon (...), sőt, oda jutottunk, hogy kimondták: aki beengedi a migránsokat, az jogállam, aki nem, az nem jogállam", és "aki nem enged be migránsokat, az ne kapjon pénzt".
Arról is beszélt: "Bennünk nincs muzulmánellenesség. Csak van egy elképzelésünk a saját életünkről". "A mediterrán térségben talán jól együtt élnek az arabok, muszlimok és a keresztény világ. De mi, magyarok ennek a régiónak az északi pereméhez tartozunk, ezért olyan fontos számunkra a történelem.
A mi felfogásunk szerint az történik ma Nyugat-Európában, ami korábban nem sikerült, nevezetesen, hogy a muszlimok elfoglalják Bécset, vagy akár még tovább is mennek".
Soros Györgyről: komoly érdemei vannak, de 2015-ben itt is változás jött
Soros Györgyről elmondta: "vállalom, hogy mindenkit kritizálok politikai véleményükért, még azokat is, akik zsidók. Kit érdekel, hogy néhányan azt mondják, antiszemiták vagyunk? Nem vagyunk azok. Minket nem érdekel, hogy Soros György zsidó-e vagy sem. Soros György olyasmit akar, ami rossz Magyarországnak. Ő mondta ki először, hogy azokat az országokat, amelyek nem engedik be a migránsokat, meg kell büntetni és el kell tőlük venni az európai uniós pénzeket". "Ez egy pusztán politikai vita Soros Györggyel" - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: "Sorosnak komoly érdemei vannak Magyarországon a kommunizmus megdöntésében. Támogatta azokat az ellenzéki csoportokat a nyolcvanas évek második felében, akik antikommunisták voltak. Politikai véleménykülönbségek mindig voltak, de itt is volt egy pillanat, amikor a dolgok természete megváltozott.
Ez 2015-ben volt. Megint csak a migráció. Meg akarta mondani nekünk, hogy mit kellene tennünk"
- fejtette ki a miniszterelnök.
Jogállamisági kritérium: az én kis kézigránátom nem elég
Az EU-s források felhasználását jogállamisági feltételekhez kapcsoló mechanizmus körüli vitáról kijelentette, hogy "van megoldás". Mint mondta, ha egy helyzet bonyolult, vissza kell térni az alapvető szándékokhoz. "A rászoruló országok gyorsan akarnak pénzt - adjuk oda a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak - rendben, beszéljük meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős". "A jogállamiság köszöni, jól van, egy új szabályzás várhat még néhány hónapig" - fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy politikai atombomba az EU-s költségvetés és a járvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alap jóváhagyásának megtagadása a jogállamisági mechanizmus miatt, azt mondta: "ha a németek csinálnak ilyesmit, akkor atombombák, ha mi dobjuk le őket, akkor csak kézigránátok". Hozzátette, hogy
"az én kis kézigránátom nem elég, a németek viszont képesek lennének elválasztani a válságkezelést a jogállamiságról szóló vitától".
Arra a kérdésre, mi történik, ha javaslatát nem fogadják el, elmondta: "a problémát Németországnak kell megoldania", ami "egyfajta Mission Impossible, de a németeké a soros elnökség, ők felelősek ezért".
Mi áll a háttérben?
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlamentben felszólította a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne tartsák vissza az uniós polgároktól a várva várt helyreállítási forrásokat. Ha a két kormány szerint a jogállamisági feltétel nincs összhangban az uniós szerződésekkel, akkor forduljanak az Európai Bírósághoz - mondta az elnök. A vétó hátteréről itt írtunk (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.
Az uniós pénzeinkről: nem ajándék, hanem a tisztességtelen előny kompenzációja
Kiemelte: "mi nem kapunk pénzt az uniótól; ezt a többi tagállam által nálunk megtermelt profitért kapott kompenzációnak tekintjük, ezért nem érint meg minket, ha pénzzel zsarolnak". Mint mondta, "nincs egyenlő verseny, mert mi a kommunizmusból és diktatúrából jövünk és az olyan országok, mint Németország, a kapitalizmusból, a szabadságból jönnek".
Ezért
"sem a németek, sem a brüsszeliek nem tekinthetik ajándéknak a Magyarországnak jutó uniós forrásokat", mert csupán "a tisztességtelen versenyben elért előnyük részleges kompenzációját" jelentik.
Magyarország nettó 4,1 milliárd eurót kap az EU-tól, és a többségében német cégek 6 milliárd eurót visznek ki évente az országból - tette hozzá a magyar kormányfő.
***
Korábban írtuk: Aki sorba rendezi az elmúlt napok híreit, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy Orbán Viktor elindította az Európai Unióból való kilépéshez vezető folyamatot. A politikai nyilatkozatok, tettek már eddig is beleilleszkedtek ebbe a képbe, de most határponthoz értünk: anyagilag is megkezdődhet a leválás a közösségről. Vajon a miniszterelnök tényleg elhatározásra jutott, vagy amit most látunk, az is csak egy kelléke Orbán politikai színházának, amely leginkább a szélsőségig tolt alkupozícióról szól? Jegyzet az Mfor.hu-n >>
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
