Pontosan két évvel ezelőtt, 2019. május végén tartották az Európai Unióban az európai parlamenti (EP) választásokat. Akkor az Európai Néppárt (EPP) 187 képviselői helyet szerzett a 751 fős intézményben, ami ugyan 34-gyel kevesebb volt, mint 2014-ben, de még így is az övé lett a legnagyobb frakció.
A második legnagyobb képviselőcsoport a szociáldemokratáké lett, akik 147 politikust küldhettek Strasbourgba és Brüsszelbe, a harmadik helyet pedig a liberális, EU-párti Újítsuk meg Európát szerezte meg 98 hellyel.
Zsugorodó EPP
A Néppárt ugyan még ma is megnyerné a választásokat,
előnye a szociáldemokratákkal szemben azonban még sosem volt olyan kicsi 2019 óta, mint idén májusban,
derül ki a Politico legfrissebb, 27 tagország közvélemény-kutatásain alapuló számításából.
Eszerint az EPP 159, a szociáldemokraták 136, a liberálisok pedig 94 képviselői helyet szereznének, azaz 23 helyre csökkenne a különbség a jobbközép és a balközép frakció között. Összehasonlításul: 2009-ben még 265, 2014-ben 221, 2019-ben pedig 187 képviselőt delegálhatott az EPP.
Mivel a szociáldemokraták is mélyrepülésben vannak,
a két nagy frakció összesített eredménye történelmi mélyponton lenne – azaz még sosem számíthatott olyan kevés képviselői helyre az európai politikai életet évtizedek óta domináló két pártcsalád, mint most.
Új szövetség születhet
A brüsszeli portál szerint a Néppárt újabb mélypontja ezúttal a Fidesz kilépésének köszönhető, emiatt ugyanis az EPP 12 képviselőt veszített (a 13. képviselő, a KDNP-s Hölvényi György maradt a néppárti frakcióban). Ez a legnagyobb változás az EP-n belül az elmúlt két évben.
A fideszes EP-képviselők egyelőre nem csatlakoztak más frakcióhoz –
ugyanakkor április elején Orbán Viktor miniszterelnök Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével, valamint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tárgyalt egy új, jobboldali együttműködésről Budapesten.
A Liga az Identitás és Demokrácia (ID), a nagyobbik lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság pedig az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójának a tagja jelenleg az EP-ben.
Az ID 76, az ECR 62 képviselővel rendelkezik.
Ha összefognának és bevennék a „klubba” a Fideszt, akkor egy új, az EPP-től jobbra álló, mintegy 140 fős frakció jöhetne létre – azaz gyakorlatilag egy súlycsoportba kerülnének az EPP-vel és a szociáldemokratákkal.
Az együttműködés útjában ugyanakkor még komoly akadályok állnak, ide tartozik például az Oroszországhoz való viszony.
Két éves válóper
Mint ismert, a magyar kormánypárt
március elején jelentette be, hogy – gyakorlatilag megelőzve a felfüggesztést – elhagyja a jobbközép pártcsalád EP-frakcióját, néhány héttel később pedig kilépett magából a pártcsaládból is.
Ezzel mintegy két éves huzavona végére került pont – a Fidesz tagságát ugyanis már 2019 márciusában felfüggesztették.
Az, hogy miért pont most tavasszal került sor a szakításra, számos okra vezethető vissza, mondta lapunknak korábban Feledy Botond külpolitikai szakértő.
Egyrészt Angela Merkel kancellár, aki eddig sikeresen tompította a konfliktust, lassan visszavonul a nagypolitikától – a CDU éléről már 2018 végén távozott, idén pedig a kancellári posztról is leköszön. A Néppártot domináló német testvérpárt – a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) – élén pedig olyan változások történtek, amelyek nem előnyösek a Fidesz számára.
A másik ok, hogy az EP-ben lezárult a költségvetési csomag elfogadása, azaz elhárult egy jelentős kockázati tényező a német oldalon, a Fidesz pártbeli kizárásól folyó vita pedig tavasszal ”jutott el” az EP-frakció szintjére.
A kormánykoalíció nem bukott el.
