Újabb törésponthoz érkezhet a héten az Európai Néppárt és a csaknem két éve felfüggesztett tagságú Fidesz viszonya: a konzervatív pártcsalád európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja ugyanis szerdán szavaz majd arról a szabálymódosításról, amely alapján a jövőben nemcsak egy képviselőt, hanem kvázi egy egész pártot fel lehet függeszteni a néppárti EP-frakcióban.
Küszöbön az újabb felfüggesztés
A módosítás, amelyről múlt pénteken egyezett meg zárt ülésen Manfred Weber a nemzeti delegációk vezetőivel, lehetőséget adna a 11 fős fideszes EP-frakció felfüggesztésére is. A kiszivárgott hírek szerint számos képviselő úgy véli, hogy ez – bár ennek a szavazásnak az idejét még nem tűzték ki – meg is fog történni.
A hírre reagálva Orbán Viktor a hétvégén levélben figyelmeztette Webert: ha szerdán megszavazzák a módosításokat, a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot.
A magyar kormányfő a többi közt kifogásolta, hogy visszamenőleges hatállyal változtatnák meg a szabályokat és szabnának ki szankciókat. Úgy véli, azért írják át „rekordsebességgel” a rendelkezéseket, hogy megkönnyítsék képviselőik kizárását.
Ha a Fideszt nem látják szívesen, mi nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a képviselőcsoport tagjai maradjunk
- fogalmazott Orbán Viktor.
Kapnak az alkalmon
De mi állhat az események hátterében, és miért épp most eszkalálódhat a helyzet?
A Néppártban jelentős befolyással bíró német testvérpártoknál, a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU) és a Keresztényszociális Uniónál (CSU) is olyan változások történtek az elmúlt időszakban, amelyek nem kedvezőek a magyar kormánypártnak
- mondta el lapunknak Kiss J. László Németország-szakértő.
Emiatt – tette hozzá – az európai pártcsaládon belüli, Fidesszel szembeni kritikus erők, főleg a skandináv és a Benelux-államokbeli tagpártok most láthatták elérkezettnek az időt arra, hogy megpróbálják kizáratni a Fideszt, vagy legalább tovább gyengítsék helyét a pártcsaládon belül.
Ami az említett változásokat illeti, január elején a CDU a centrista Armin Laschetet választotta új elnökévé legfőbb vetélytársával, a tőle jobbra álló Friedrich Merzzel szemben. (Erről részletesen itt írtunk.)
Laschet pragmatikus politikus, alapvetően a merkeli irányvonalat követi. Elhatárolódik például az Alternatíva Németországtól, amely egyes kérdésekben nem áll messze a Fidesztől
- véli Kiss J. László.
Mint mondta, a CDU eddig azt hangoztatta, hogy jobb a pártcsaládon belül tartani a magyar kormánypártot, mivel ezt indokolják politikai és egyéb szempontok, például gazdasági érdekek. (Gondoljunk csak a magyarországi német autógyárakra, amelyek nagyságrendileg 100 millió eurós nyereséget visznek ki az országból - a szerk.)
Kérdés, hogy mennyiben változik majd ez az álláspont a Laschet-érában. A CDU új elnöke már jelezte, hogy bizonyos feltételek betartását várja a magyar kormányfőtől.
Úgy gondolom, hogy a magyarokra és a lengyelekre is szükségünk van az Európai Unióban. Nem szeretném, ha a szélsőjobb irányába sodródnának. Az Európai Néppártnak ugyanakkor világos feltételei vannak, amelyek betartását meg is követeljük majd Orbán Viktortól
- jelentette ki január közepén. Bár a feltételekre nem tért ki részletesen, Orbán Viktor kritikusai általában egyes jogállami és demokratikus normák be nem tartását kérik számon a magyar kormánytól.
Új generáció
Szintén nem előnyös a Fidesznek a CSU élén történt váltás: a bajor párt vezetését 2019 januárjában Markus Söder vette át Orbán Viktor régi szövetségesétől, Horst Seehofertől.
A CSU-nál is egy új nemzedék lépett előre. Söder már egy másik generáció, politikailag nyitottabb Seehofernél
- mondja Kiss J. László. Szerinte a párt lassan szakít a régi, Duna-parti regionalizmussal, és nyit az országos politika felé.
Arra a kérdésünkre pedig, hogy végeredményben a CDU/ CSU kezében van-e a Fidesz néppárti tagsága, azt válaszolta:
A CDU/CSU kétségkívül befolyásos pártok. Velük szemben nem lehet döntést hozni a Néppártban.
Súlyos megosztottság
Mint ismert, a Fidesz tagságát 2019 márciusában függesztették fel a Néppárton belül a magyar demokrácia állapotát illető aggályok miatt. A jobbközép pártcsalád azonban azóta sem tudott dűlőre jutni arról, hogy visszafogadja vagy kizárja soraiból a magyar kormánypártot.
A döntésképtelenség fő oka, hogy maga a Néppárt is végletesen megosztott a kérdésben,
mint ahogy – ezzel szoros összefüggésben – arról sincs egyetértés, hogy centrista vagy jobboldali irányba kellene kormányozni a pártcsaládot.
A konfliktus legutóbb tavaly decemberben lángolt fel, amikor a Néppárt EP-képviselőcsoportja jogfosztottá tette a frakció egyik tagját, Deutsch Tamást gestapós hasonlata miatt. Megvonták tőle a felszólalás jogát az EP plenáris ülésein, valamint megfosztották minden, képviselőcsoporti tagságából eredő pozíciójától a parlamentben.
A frakció akkor arra kérte a Fidesz többi néppárti képviselőjét,
gondolják át, hogy továbbra is összeegyeztethetők-e alapvető politikai meggyőződéseik a frakció értékeivel, és cselekedjenek utóbbiaknak megfelelően, vagy vonják le a következtetéseket.
Emellett a képviselőcsoport felszólította a Néppártot, hogy amint az egészségügyi körülmények megengedik (tehát enyhül a járványhelyzet), azonnal és véglegesen döntsön a Fidesz tagságáról.
Német elemzők szerint a magyar kormánypárt kizárását eddig alapvetően a CDU/CSU akadályozta meg.
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
