Újabb komoly próbatétel vár ma a Fideszre az Európai Néppártban, amely már csaknem két éve döntésképtelen azt illetően, hogy kizárja-e soraiból a felfüggesztett tagságú magyar kormánypártot.
Botránnyá dagadt beszólás
A Néppárton belül most Deutsch Tamás ügye kerülhet terítékre: a kereszténydemokrata pártcsalád vezetése ma dönthet arról, hogy szavazásra bocsátja-e a magyar EP-képviselő kizárását a frakcióból.
Ennek előzménye, hogy Deutsch Tamás novemberben párhuzamot vont a Gestapo és az ÁVO, valamint Manfred Weber néppárti frakcióvezető kommunikációja között.
Ha nincs semmi takargatnivalód, akkor nem kell félned. Én jól emlékszem, hogy a Gestapónak és az ÁVO-nak ugyanez volt a jelszava
- mondta Deutsch Tamás az ATV Csatt című vitaműsorában Manfred Weber jogállamisági mechanizmus ügyében tett kijelentésére utalva.
Ezt követően mintegy 40 néppárti EP-képviselő – köztük Othmar Karas osztrák, valamint számos észak-európai képviselő – kezdeményezte a fideszes politikus kizárását a frakcióból.
Deutsch Tamás azóta két alkalommal is írásban kért bocsánatot Manfred Webertől. Második levelében, amelyben a bocsánatkérést Webernek és "minden más kollégának" címezte, a többi közt azt írta a Politico szerint:
Hibáztam, sajnálom. Egyúttal visszavonom az általam használt szerencsétlen hasonlatot.
A németek békülnének
A brüsszeli hírportál ugyanakkor néppárti tisztségviselőkre hivatkozva azt állítja, hogy valószínűleg nem fogják kizárni Deutsch Tamást. Ehhez ugyanis kétharmados többségre lenne szükség a 187 fős frakcióban, márpedig 29 német, valamint csaknem 30 spanyol, olasz és francia EP-képviselő eddig is megvédte a magyar kormánypártot.
Belső források szerint Deutsch kirúgásának az EP-n túlnyúló politikai következményei lennének, ami nem kívánatos Németország számára. Magyarul: Angela Merkel nem akar újabb frontot nyitni Orbán Viktorral azután, hogy sikerült kompromisszumot kötnie vele a jogállamisági mechanizmus ügyében, és így a magyar és a lengyel kormány visszavonta az uniós költségvetési csomag elleni vétóját.
A német képviselők többsége nem fogja megváltoztatni az álláspontját. (….) Merkel pedig a végtelenségig halasztaná a szavazást
- jelentette ki egy német képviselő a Politicónak. A lap arra is emlékeztet, hogy kizárás esetén a többi 12 fideszes EP-képviselő is elhagyná a frakciót szolidaritásból.
Ami pedig a Fidesz esetleges kizárását illeti, egy bennfentes úgy véli: ha arra sor kerülne, akkor Orbán Viktor „hadat üzenne” a magyarországi német gazdasági érdekeltségeknek. Tehát a Fidesz-ügy „nem pártdöntés, hanem állami döntés”.
Manfred Weber a múlt héten azt mondta, hogy a következő hetekben végleges döntést kell hozni a kérdésben. Utalt arra, hogy az elmúlt hetek fejleményei nem jó irányba mutatnak.
Élet a Néppárton kívül
Egy év eleji háttérbeszélgetésen a Fidesz egyik ismert politikusa a Privátbankár.hu kérdésére úgy fogalmazott: még nem keresnek partnert (a pártcsaládon kívül), de ha úgy alakul a helyzet, akkor természetesen meg fogják azt tenni.
Azon felvetésünkre, hogy a szóba jöhető új szövetségesek között van-e az olasz Liga, az osztrák Szabadságpárt és a lengyel Jog és Igazságosság, azt válaszolta:
Háromból kettő talált.
Párton belüli források azt valószínűsítik, hogy ma a Néppárt "csupán" vitázik Fidesz-ügyben, a döntést pedig az új évre halasztja.
Az EU-csúcson elért kompromisszum hátteréről itt írtunk (Bravúros kompromisszum Brüsszelben: mindenki győztesnek érzi magát), jegyzetünket pedig itt olvashatják: (Orbán Viktor berúgta a kocsmaajtót, kért egy felest, és köszöni, jól van).
Angela Merkel és Orbán Viktor különös szövetségéről itt beszéltünk:
Itt pedig azt elemeztük, hogy milyen politikai vonatkozásai vannak és lehetnek a Szájer-ügynek:
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
