|
| Orbán Viktor és Donald Tusk egy korábbi EU-török csúcstalálkozón. (MTI: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely) |
Pártja szempontjából akár sorsdöntőnek is nevezhető hónap vár Orbán Viktor kormányfőre – februárban dőlhet el ugyanis, hogy a jelenleg felfüggesztett tagságú Fidesz az Európai Néppártban (EPP) marad-e, vagy esetleg egy új pártszövetséghez csatlakozik.
Tuskkal és Merkellel is találkozik
A Privátbankár.hu értesülései szerint a Fidesz elnöke február végén fog személyesen egyeztetni Donald Tuskkal, az EPP elnökével a párt további sorsáról. Jövő héten pedig – az ATV.hu szerint február 10-én Berlinben – Angela Merkellel is személyesen fog találkozni.
Egy magyar kormányközeli forrás szerint a megbeszélést a német kancellár kezdeményezte, és annak egyik témája a Fidesz-Néppárt közötti konfliktus lesz. A német Welt viszont úgy tudja, hogy Orbán Viktor kereste a párbeszéd lehetőségét Merkellel, valamint Annegret Kramp-Karrenbauerrel, az EPP egyik meghatározó pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak az elnökével, akivel külön találkozót tart majd a német fővárosban.
Marad a felfüggesztés
A Fidesz tagságát tavaly márciusban függesztették fel az EPP-ben, a pártcsalád alapértékei megsértésének gyanúja miatt. Az EPP vezetése egyúttal felállított egy háromtagú testületet – az úgynevezett Bölcsek Tanácsát –, amelynek tavaly őszre kellett volna elkészítenie értékelő jelentését a Fideszről. A Néppárt ez alapján döntött volna ősszel a párt további sorsáról.
A jelentést azonban csak idén január végén mutatta be a Bölcsek Tanácsa Tusknak, ráadásul sajtóhírek szerint az nem egy írásos dokumentum, csupán egy szóbeli értékelés volt. A Néppárt vezetése továbbra sem döntött az ügyben, és a ma és holnap megrendezendő politikai közgyűlésén sem fog határozni. Ehelyett – összhangban Tusk véleményével – továbbra is felfüggesztett státusban hagyja a párt tagságát, bizonytalan időre.
Fél centire a kilépéstől
Egybehangzó sajtóértesülések szerint ennek hátterében az áll, hogy a Néppárt nem látott előrehaladást az ügyben – Orbán Viktor nem jelezte, hogy hajlandó változtatni politikáján –, ráadásul maga a pártcsalád is mélyen megosztott a kérdésben.
A Financial Times úgy tudja, hogy Donald Tusk már kizárta volna a Fideszt, de ennek a lépésnek a helyességéről nem tudta meggyőzni a pártcsaládon belüli befolyásos erők egy részét. A Néppárt elnöke mindenesetre élesen bírálta Orbán Viktor politikáját a múlt heti frakcióülésen, ami értesüléseink szerint rossz visszhangra talált a Fidesz köreiben.
Fél centire voltunk a kilépéstől a Tusk-beszéd miatt
- fogalmazott egy kormányközeli forrás, aki szerint a Néppárt vezetésében felülreprezentáltak azok az erők, amelyek baloldali és liberális irányba viszik el a pártot.
Korábban Orbán Viktor azt mondta, hogy egy centiméterre volt a Fidesz a kilépéstől, amikor a néppárti európai parlamenti (EP) képviselők egy része megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot a jogállamiság helyzete miatt elmarasztaló EP-határozatot.
Új szövetségesek a láthatáron
Kérdésünkre, hogy megkezdte-e már a Fidesz új szövetségesek keresését, forrásunk azt mondta: még nem keresnek partnert, de ha úgy alakul a helyzet, akkor természetesen meg fogják azt tenni.
Azon felvetésünkre, hogy a szóba jöhető új szövetségesek között van-e az olasz Liga, az osztrák Szabadságpárt és a lengyel Jog és Igazságosság, azt válaszolta:
Háromból kettő talált.
Nyitás a Liga felé
Mindenesetre jelzésértékű lehet, hogy miközben a Néppárt a Fidesz nélkül ülésezik – a magyar kormánypárt nem vehet részt a pártrendezvényeken –, Orbán Viktor az úgynevezett populista és/vagy radikális jobboldallal randevúzik Olaszországban.
A magyar kormányfő keddig tartó római programja során Silvio Berlusconival, volt olasz kormányfővel, a Hajrá, Olaszország! vezetőjével, Matteo Salvinivel, a Liga első emberével, illetve az Olasz Testvérek élén álló Giorgia Melonival találkozik; emellett felszólal a Nemzeti Konzervativizmus című konferencián is, közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Von der Leyennel is tárgyalt
A magyar kormányfőt ma délután Giuseppe Conte olasz kormányfő is fogadja Rómában. Orbán Viktor délelőtt még Brüsszelben volt, ahol Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, majd Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélést.
Havasi Bertalan előzetes közlése szerint utóbbi találkozókon az Európa előtt álló kihívások és aktuális európai politikai kérdések kerültek napirendre.
|
Orbán: igazságtalan a költségvetés Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést, alapkoncepciója ugyanis nem sportszerű, és olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába kívánnak pénzeket átcsoportosítani, jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben, miután megbeszéléseket folytatott Charles Michellel. A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta: sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel. Az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésére utalva kifejtette: az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. Szerinte olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népességük 20 százalékát teszi ki Európának. Az igazságtalanságok orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik, jelentette ki. "Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is" – fogalmazott Orbán Viktor. (MTI) |
Mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz videókommentárunkban:
Helyi idő szerint délután négy órától.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
