Újabb részletek szivárogtak ki az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakciójának szerda esti üléséről, amelyen nem zárták ki a frakcióból, de több szankcióval is sújtották Deutsch Tamást gestapós hasonlata miatt.
Nagyobb büntetést szerettek volna
A Spiegel információi szerint a három órás vita végén a képviselők egy része nem tudta pontosan, hogy miről szavaz. A végül elfogadott határozat mellett ugyanis készült egy másik, annál szigorúbb indítvány is, amit Othmar Karas osztrák képviselő és további mintegy 40 kollégája terjesztett elő.
Ebben a többi közt az szerepelt, hogy
Deutsch Tamásnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie, amiért a nemzetiszocializmushoz és a kommunizmushoz hasonlította a jogállamisági mechanizmust, jövő februárig pedig újból szavazni kell a magyar képviselő kizárását célzó beadványról.
A szerdai ülésen, amely online zajlott, a képviselők egy része azt hitte, hogy a szigorúbb határozatról voksolnak. Később meglepődve és dühösen vették tudomásul, hogy az enyhébb verziót fogadták el 96 százalékos többséggel, amelyben a Karas-csoport javaslatairól szó sem esett.
Miután ez kiderült, többen becsapva érezték magukat. A finn Petri Sarvamaa még a frakcióból való kilépését is kilátásba helyezte, amennyiben jövő év elején nem döntenek Deutsch Tamás kizárása ügyében.
Manfred Weber, a Néppárt EP-frakcióvezetője csütörtökön újabb ülésen próbálta nyugtatni a kedélyeket: beszélt Karassal és néhány társával, majd írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy teljesíti követeléseiket.
Orbán mentette meg Deutschot?
A Spiegel szerint a frakcióban sokan úgy gondolják, hogy Webernek végre kellett hajtania egy Budapest és Berlin közötti alkut.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetése Orbán Viktorral arról egyezhetett meg, hogy nem zárják ki Deutsch Tamást – részben azért, mert a magyar kormány elvileg még mindig képes blokkolni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot.
A Süddeutsche Zeitung szintén úgy tudja: a magyar képviselőt azért nem zárták ki, hogy „ne provokálják Orbán Viktort” – ezt főleg a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a spanyol Néppárt akarta elkerülni.
Német elemzők szerint eddig a két német tagpárt, a CDU és a CSU akadályozta meg, hogy kizárják a Néppártból a Fideszt – a magyar kormánypárt tagsága 2019 márciusa óta fel van függesztve –, ebben pedig szerepet játszhat az is, hogy a német cégeknek jelentős gazdasági érdekeltségeik vannak Magyarországon.
Ez valóban egy ok lehet. Ugyanakkor korábbi háttérbeszélgetéseinken német forrásaink azt hangsúlyozták, hogy a
német kormány alapvetően párbeszédre törekszik. Azaz nem erővel, hanem tárgyalással próbálja megoldani a konfliktusokat.
Angela Merkel német kancellárnak mindenesetre komoly szerepe volt abban a kompromisszumban, amely a német uniós elnökség, valamint a magyar és a lengyel kormány között született a jogállamisági mechanizmus ügyében, és amely eredményeként utóbbiak elálltak vétójuktól.
Az EU-csúcson elért kompromisszum hátteréről itt (Bravúros kompromisszum Brüsszelben: mindenki győztesnek érzi magát), az EP álláspontjáról itt írtunk, (Kell-e félnie Orbán Viktornak? Az EP is rábólintott a jogállamisági mechanizmusra) jegyzetünket pedig itt olvashatják: (Orbán Viktor berúgta a kocsmaajtót, kért egy felest, és köszöni, jól van).
Angela Merkel és Orbán Viktor különös szövetségéről itt beszéltünk:
Itt pedig azt elemeztük, hogy milyen politikai vonatkozásai vannak és lehetnek a Szájer-ügynek:
Az amerikai vámok is okolhatók. 
