Új elnököt választ ma a Kereszténydemokrata Unió (CDU). A voksolás egyben korszakhatár lehet, hiszen Angela Merkel, aki alapjaiban meghatározta a párt és a német politika elmúlt két évtizedét, fokozatosan visszavonul a nagypolitikától, és idén ősszel már nem száll ringbe a kancellári posztért.
Merkel a CDU elnöki tisztségét már 2018 őszén, azaz 18 év után „leadta”, de pártfogoltja és utódja, az akkor megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) nem tudott gyökeret ereszteni posztján, és már év elején bejelentette: nem akar kancellárjelölt lenni, és nem indul újra az elnökségért.
Helyére most hárman pályáznak:
Friedrich Merz korábbi frakcióvezető, Armin Laschet, Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke és Norbert Röttgen korábbi környezetvédelmi miniszter.
Azt, hogy közülük ki lesz a befutó, még a párt legtapasztaltabb politikusai sem tudják megjósolni – a Die Welt szerint ez lesz minden idők egyik legizgalmasabb CDU-elnökválasztása.
De pontosan kik ezek a jelöltek, milyen irányvonalat képviselnek, és mit jelentene megválasztásuk Magyarország számára?
Merz, a konzervatív
Elemzők a győzelemre esélyesek között emlegetik Friedrich Merzet, aki már 2018-ban is jelöltette magát. Akkor a delegáltak 48 százalékát nyerte meg magának, azaz csak hajszállal maradt le AKK mögött.
A jogász végzettségű politikus 1989 és 1994 között az Európai Parlament, 1994 és 2009 között pedig a Bundestag képviselője volt: a német törvényhozás alsóházában 2000 és 2002 között az akkor ellenzékben lévő CDU/CSU-frakcióját vezette. 2019 óta pedig tiszteletbeli elnöke a CDU Gazdasági Tanácsa nevű, valójában pártfüggetlen gazdasági érdekvédelmi szervezetnek.
Ami politikáját illeti,
atlantista, egyértelműen a CDU klasszikus konzervatív szárnyához tartozik, politikailag jobbra áll Angela Merkeltől
-mondta lapunknak Kiss J. László Németország-szakértő. Azt hangoztatja például, hogy a menekülteket, bevándorlókat már az EU határán meg kell állítani, és helyben kell nekik segítséget nyújtani. Ellenzi tehát, hogy a korábbi évekhez hasonlóan kvázi automatikusan bebocsátást nyerjenek Németországba.
Kiss J. László szerint
Merz gazdasági kapcsolatai erősek.
Lobbistaként is ismert – 2016 és 2020 között például a világ egyik legnagyobb alapkezelőjének, az amerikai BlackRocknak a németországi lobbistája volt –, és őt támogatják a középvállalkozók, valamint összességében a német cégek is. A Handelsblatt felmérése szerint a megkérdezett cégvezetők 39 százaléka választaná őt, 27 százaléka Röttgent, és mindössze 18 százaléka Laschetet.
Merz a fenntartható, kiegyensúlyozott költségvetési politika híve, szociálpolitika szempontjából kevésbé érzékeny, mondja Kiss J. László.
Összességében ő a rangidős a jelöltek közül, komoly tapasztalatokkal bír, sokáig ugyanakkor nem vett aktívan részt a nagypolitikában.
Laschet, a centrista
Fő vetélytársa valószínűleg Armin Laschet lesz, aki 2012 óta a CDU egyik alelnöke, 2017 óta pedig a legnagyobb német tartomány, Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke.
Tehát az elmúlt években is aktív volt, komoly politikai tapasztalatokra tett szert.
Laschet pragmatikus politikus, háta mögött egy sikeres választással (a 2017-es tartományival). Hármójuk közül ő az, aki folytatná a merkeli irányvonalat
-véli Kiss J. László.
Míg Merzet elsősorban a gazdasági, addig
Laschetet a politikai elit támogatja.
A FAZ felmérése szerint a politikai vezetők 35 százaléka választaná őt, 21 százaléka Röttgent, és mindössze 18 százaléka Merzet.
Röttgen, a külügyes
A harmadik jelölt, Norbert Röttgen szintén tapasztalt politikus: 1994 óta tagja a Bundestagnak, a második Merkel-kormányban, 2009 és 2012 között pedig környezetvédelmi miniszter volt. A kancellár végül menesztette néhány nappal azután, hogy vereséget szenvedett az északrajna-vesztfáliai választáson.
Később a külpolitika felé fordult: 2014 óta a Bundestag külügyi bizottságának elnöke.
Röttgen Merkelhez képest balra áll, nyitna a Zöldek irányába, és ő a legkritikusabb Oroszországgal szemben
-mondja Kiss J. László.
A Spiegel szintén úgy véli, hogy a jelöltek közül Röttgen áll a legközelebb a Zöldekhez, ami egy jövőbeni, esetleges CDU/CSU-Zöldek kormánykoalíció szempontjából korántsem mindegy.
Addig persze még hosszú az út – egyelőre még az sem biztos, hogy a CDU új elnöke lesz a konzervatív pártcsalád kancellárjelöltje. Elképzelhető ugyanis, hogy a pártszövetség nem a CDU-ból delegál kancellárjelöltet, hanem a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezérét, Markus Södert küldi harcba a szeptemberi választáson – német sajtóhírek szerint erről csak márciusban vagy áprilisban születhet döntés.
A magyar szál
Ami a magyar vonatkozásokat illeti, az Orbán-kormánynak nyilván az lenne az előnyösebb – például a bevándorlás kérdését tekintve –, ha a klasszikus konzervatív irányvonalat követő jelölt, Friedrich Merz lenne az új elnök, véli Kiss J. László.
Szerinte ugyanakkor radikális változást egyik politikus sem hozna a kapcsolatokban, hiszen
mindegyikük fontos régióként kezeli Közép- és Kelet-Európát – nem utolsósorban a gazdasági érdekeltségek miatt, gondoljunk csak a hazánkban nagy erőkkel jelen lévő német cégekre.
A mai választást egyébként – a párt történetében először – online tartják. Összesen 1001 delegált voksol majd, a győzelemhez 501 szavazat szükséges.
Frissítés: Időközben lezajlott a választás, amelyen Armin Laschet kapta a legtöbb szavazatot.
Iránt és Libanont is támadták.
