6p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bár lassan végéhez közeledik a Merkel-korszak, továbbra sem lehet tudni, ki fog majd a német politikát évtizedekig meghatározó kancellár helyébe lépni. Ma némileg tisztulhat a kép, ugyanis új elnököt választ a CDU. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a verseny a Merkeltől jobbra álló Friedrich Merz, valamint a kancellár irányvonalát követő Armin Laschet között dőlhet el. Előbbi politikust a gazdasági, utóbbit a politikai elit támogatja.

Új elnököt választ ma a Kereszténydemokrata Unió (CDU). A voksolás egyben korszakhatár lehet, hiszen Angela Merkel, aki alapjaiban meghatározta a párt és a német politika elmúlt két évtizedét, fokozatosan visszavonul a nagypolitikától, és idén ősszel már nem száll ringbe a kancellári posztért.

Merkel a CDU elnöki tisztségét már 2018 őszén, azaz 18 év után „leadta”, de pártfogoltja és utódja, az akkor megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) nem tudott gyökeret ereszteni posztján, és már év elején bejelentette: nem akar kancellárjelölt lenni, és nem indul újra az elnökségért.

Helyére most hárman pályáznak:

Friedrich Merz korábbi frakcióvezető, Armin Laschet, Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke és Norbert Röttgen korábbi környezetvédelmi miniszter.

Azt, hogy közülük ki lesz a befutó, még a párt legtapasztaltabb politikusai sem tudják megjósolni  – a Die Welt szerint ez lesz minden idők egyik legizgalmasabb CDU-elnökválasztása.

De pontosan kik ezek a jelöltek, milyen irányvonalat képviselnek, és mit jelentene megválasztásuk Magyarország számára?

Merz, a konzervatív

Elemzők a győzelemre esélyesek között emlegetik Friedrich Merzet, aki már 2018-ban is jelöltette magát. Akkor a delegáltak 48 százalékát nyerte meg magának, azaz csak hajszállal maradt le AKK mögött.

Lassan betelik a pohár:  Friedrich Merz a jelöltek  vitáján a CDU berlini központjában 2021. január 8-án. EPA/FILIP SINGER
Lassan betelik a pohár: Friedrich Merz a jelöltek vitáján a CDU berlini központjában 2021. január 8-án. EPA/FILIP SINGER

A jogász végzettségű politikus 1989 és 1994 között az Európai Parlament, 1994 és 2009 között pedig a Bundestag képviselője volt: a német törvényhozás alsóházában 2000 és 2002 között az akkor ellenzékben lévő CDU/CSU-frakcióját vezette. 2019 óta pedig tiszteletbeli elnöke a CDU Gazdasági Tanácsa nevű, valójában pártfüggetlen gazdasági érdekvédelmi szervezetnek.

Ami politikáját illeti,

atlantista, egyértelműen a CDU klasszikus konzervatív szárnyához tartozik, politikailag jobbra áll Angela Merkeltől

-mondta lapunknak Kiss J. László Németország-szakértő. Azt hangoztatja például, hogy a menekülteket, bevándorlókat már az EU határán meg kell állítani, és helyben kell nekik segítséget nyújtani. Ellenzi tehát, hogy a korábbi évekhez hasonlóan kvázi automatikusan bebocsátást nyerjenek Németországba.

Kiss J. László szerint

Merz gazdasági kapcsolatai erősek.

Lobbistaként is ismert – 2016 és 2020 között például a világ egyik legnagyobb alapkezelőjének, az amerikai BlackRocknak a németországi lobbistája volt –, és őt támogatják a középvállalkozók, valamint összességében a német cégek is. A Handelsblatt felmérése szerint a megkérdezett cégvezetők 39 százaléka választaná őt, 27 százaléka Röttgent, és mindössze 18 százaléka Laschetet.

Merz a fenntartható, kiegyensúlyozott költségvetési politika híve, szociálpolitika szempontjából kevésbé érzékeny, mondja Kiss J. László.

Összességében ő a rangidős a jelöltek közül, komoly tapasztalatokkal bír, sokáig ugyanakkor nem vett aktívan részt a nagypolitikában.

Laschet, a centrista

Fő vetélytársa valószínűleg Armin Laschet lesz, aki 2012 óta a CDU egyik alelnöke, 2017 óta pedig a legnagyobb német tartomány, Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke.

Tehát az elmúlt években is aktív volt, komoly politikai tapasztalatokra tett szert.

Laschet pragmatikus politikus, háta mögött egy sikeres választással (a 2017-es tartományival). Hármójuk közül ő az, aki folytatná a merkeli irányvonalat  

-véli Kiss J. László.

Míg Merzet elsősorban a gazdasági, addig

Laschetet a politikai elit támogatja.

A FAZ felmérése szerint a politikai vezetők 35 százaléka választaná őt, 21 százaléka Röttgent, és mindössze 18 százaléka Merzet.

Röttgen, a külügyes

A harmadik jelölt, Norbert Röttgen szintén tapasztalt politikus: 1994 óta tagja a Bundestagnak, a második Merkel-kormányban, 2009 és 2012 között pedig környezetvédelmi miniszter volt. A kancellár végül menesztette néhány nappal azután, hogy vereséget szenvedett az északrajna-vesztfáliai választáson.     

Később a külpolitika felé fordult: 2014 óta a Bundestag külügyi bizottságának elnöke.

Röttgen Merkelhez képest balra áll, nyitna a Zöldek irányába, és ő a legkritikusabb Oroszországgal szemben

-mondja Kiss J. László.

A Spiegel szintén úgy véli, hogy a jelöltek közül Röttgen áll a legközelebb a Zöldekhez, ami egy jövőbeni, esetleges CDU/CSU-Zöldek kormánykoalíció szempontjából korántsem mindegy.

Addig persze még hosszú az út – egyelőre még az sem biztos, hogy a CDU új elnöke lesz a konzervatív pártcsalád kancellárjelöltje. Elképzelhető ugyanis, hogy a pártszövetség nem a CDU-ból delegál kancellárjelöltet, hanem a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezérét, Markus Södert küldi harcba a szeptemberi választáson – német sajtóhírek szerint erről csak márciusban vagy áprilisban születhet döntés.

A magyar szál

Ami a magyar vonatkozásokat illeti, az Orbán-kormánynak nyilván az lenne az előnyösebb – például a bevándorlás kérdését tekintve –, ha a klasszikus konzervatív irányvonalat követő jelölt, Friedrich Merz lenne az új elnök, véli Kiss J. László.

Szerinte ugyanakkor radikális változást egyik politikus sem hozna a kapcsolatokban, hiszen

mindegyikük fontos régióként kezeli Közép- és Kelet-Európát – nem utolsósorban a gazdasági érdekeltségek miatt, gondoljunk csak a hazánkban nagy erőkkel jelen lévő német cégekre.

A mai választást egyébként – a párt történetében először – online tartják. Összesen 1001 delegált voksol majd, a győzelemhez 501 szavazat szükséges. 

Frissítés: Időközben lezajlott a választás, amelyen Armin Laschet kapta a legtöbb szavazatot.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Svédország szorítaná sarokba az Orbán-kormányt– egyetlen euró sem jöhetne Brüsszelből
Litván Dániel | 2025. október 21. 11:17
Bezárná az uniós forrásokhoz vezető kiskapukat a svéd kormány tervezete. Eközben egyre nő a nyomás Ursula von der Leyenen a kémbotrányba keveredett Várhelyi Olivér miatt is.
Makro / Külgazdaság Ekkora a baj? A Mol hozzányúlhat a stratégiai olajkészletekhez
Privátbankár.hu | 2025. október 21. 10:22
Hónapokra kieshet ugyanis a százhalombattai finomító kapacitásának 40 százaléka. Eközben Orbán Viktor elrendelte a százhalombattai tűzeset kivizsgálását.
Makro / Külgazdaság Huncutkodnak a hazai benzinkutak
Privátbankár.hu | 2025. október 21. 09:56
A gázolaj átlagárát kevésbé vitték le, mint amennyivel a Mol adja olcsóbban nekik.
Makro / Külgazdaság Mindenki Varga Mihály mai beszédére vár
Privátbankár.hu | 2025. október 21. 07:15
Bár az nem lehet kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem nyúl a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz, érdekes lesz, reagál-e az elnök e fórumon is a kormány felől érkező kamatcsökkentési nyomásra.
Makro / Külgazdaság Nincs megállás, megint hozzányúlna a kormány az Otthon Start feltételeihez
Privátbankár.hu | 2025. október 21. 06:35
Kiemelt beruházássá minősítenének bizonyos építési beruházásokat, a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket meg kiemelt jelentőségű üggyé.
Makro / Külgazdaság Nagyon begurult Szijjártó Péter – minden eszközt be fog vetni
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 17:29
Nem fogadta jól a magyar miniszter az Európai Tanács döntését. De még nincs vége a játszmának?
Makro / Külgazdaság Hová fajulhat a Matolcsy-féle MNB-botrány? Ezt is kérdezzük Oszkó Pétertől a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 16:38
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója október 27-én, hétfőn délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Lecsap az uniós bunkósbot az orosz gázexportra – a magyar kormány nem lesz boldog
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 15:31
Elfogadta az Európai Tanács az Európai Parlament szigorított javaslatát, 2026 végétől tiltott lesz az orosz gáz importja.
Makro / Külgazdaság 340 milliárdot adna a magyar kormány magyar cégeknek
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 15:18
Innovációra és kutatásra. Hét pályázati konstrukciót is meghirdettek.
Makro / Külgazdaság Elmondta Varga Mihály, mikor lehet eurónk – és hogy miként állnak az MNB-alapítványok ügyei
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 13:56
Az euró bevezetése előtt még lenne egy kis dolga a kormánynak. Az alapítványoknál leginkább kármentés zajlik, hangzott el többek között a jegybankelnök meghallgatásán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG