Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bár lassan végéhez közeledik a Merkel-korszak, továbbra sem lehet tudni, ki fog majd a német politikát évtizedekig meghatározó kancellár helyébe lépni. Ma némileg tisztulhat a kép, ugyanis új elnököt választ a CDU. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a verseny a Merkeltől jobbra álló Friedrich Merz, valamint a kancellár irányvonalát követő Armin Laschet között dőlhet el. Előbbi politikust a gazdasági, utóbbit a politikai elit támogatja.

Új elnököt választ ma a Kereszténydemokrata Unió (CDU). A voksolás egyben korszakhatár lehet, hiszen Angela Merkel, aki alapjaiban meghatározta a párt és a német politika elmúlt két évtizedét, fokozatosan visszavonul a nagypolitikától, és idén ősszel már nem száll ringbe a kancellári posztért.

Merkel a CDU elnöki tisztségét már 2018 őszén, azaz 18 év után „leadta”, de pártfogoltja és utódja, az akkor megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) nem tudott gyökeret ereszteni posztján, és már év elején bejelentette: nem akar kancellárjelölt lenni, és nem indul újra az elnökségért.

Helyére most hárman pályáznak:

Friedrich Merz korábbi frakcióvezető, Armin Laschet, Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke és Norbert Röttgen korábbi környezetvédelmi miniszter.

Azt, hogy közülük ki lesz a befutó, még a párt legtapasztaltabb politikusai sem tudják megjósolni  – a Die Welt szerint ez lesz minden idők egyik legizgalmasabb CDU-elnökválasztása.

De pontosan kik ezek a jelöltek, milyen irányvonalat képviselnek, és mit jelentene megválasztásuk Magyarország számára?

Merz, a konzervatív

Elemzők a győzelemre esélyesek között emlegetik Friedrich Merzet, aki már 2018-ban is jelöltette magát. Akkor a delegáltak 48 százalékát nyerte meg magának, azaz csak hajszállal maradt le AKK mögött.

Lassan betelik a pohár:  Friedrich Merz a jelöltek  vitáján a CDU berlini központjában 2021. január 8-án. EPA/FILIP SINGER
Lassan betelik a pohár: Friedrich Merz a jelöltek vitáján a CDU berlini központjában 2021. január 8-án. EPA/FILIP SINGER

A jogász végzettségű politikus 1989 és 1994 között az Európai Parlament, 1994 és 2009 között pedig a Bundestag képviselője volt: a német törvényhozás alsóházában 2000 és 2002 között az akkor ellenzékben lévő CDU/CSU-frakcióját vezette. 2019 óta pedig tiszteletbeli elnöke a CDU Gazdasági Tanácsa nevű, valójában pártfüggetlen gazdasági érdekvédelmi szervezetnek.

Ami politikáját illeti,

atlantista, egyértelműen a CDU klasszikus konzervatív szárnyához tartozik, politikailag jobbra áll Angela Merkeltől

-mondta lapunknak Kiss J. László Németország-szakértő. Azt hangoztatja például, hogy a menekülteket, bevándorlókat már az EU határán meg kell állítani, és helyben kell nekik segítséget nyújtani. Ellenzi tehát, hogy a korábbi évekhez hasonlóan kvázi automatikusan bebocsátást nyerjenek Németországba.

Kiss J. László szerint

Merz gazdasági kapcsolatai erősek.

Lobbistaként is ismert – 2016 és 2020 között például a világ egyik legnagyobb alapkezelőjének, az amerikai BlackRocknak a németországi lobbistája volt –, és őt támogatják a középvállalkozók, valamint összességében a német cégek is. A Handelsblatt felmérése szerint a megkérdezett cégvezetők 39 százaléka választaná őt, 27 százaléka Röttgent, és mindössze 18 százaléka Laschetet.

Merz a fenntartható, kiegyensúlyozott költségvetési politika híve, szociálpolitika szempontjából kevésbé érzékeny, mondja Kiss J. László.

Összességében ő a rangidős a jelöltek közül, komoly tapasztalatokkal bír, sokáig ugyanakkor nem vett aktívan részt a nagypolitikában.

Laschet, a centrista

Fő vetélytársa valószínűleg Armin Laschet lesz, aki 2012 óta a CDU egyik alelnöke, 2017 óta pedig a legnagyobb német tartomány, Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke.

Tehát az elmúlt években is aktív volt, komoly politikai tapasztalatokra tett szert.

Laschet pragmatikus politikus, háta mögött egy sikeres választással (a 2017-es tartományival). Hármójuk közül ő az, aki folytatná a merkeli irányvonalat  

-véli Kiss J. László.

Míg Merzet elsősorban a gazdasági, addig

Laschetet a politikai elit támogatja.

A FAZ felmérése szerint a politikai vezetők 35 százaléka választaná őt, 21 százaléka Röttgent, és mindössze 18 százaléka Merzet.

Röttgen, a külügyes

A harmadik jelölt, Norbert Röttgen szintén tapasztalt politikus: 1994 óta tagja a Bundestagnak, a második Merkel-kormányban, 2009 és 2012 között pedig környezetvédelmi miniszter volt. A kancellár végül menesztette néhány nappal azután, hogy vereséget szenvedett az északrajna-vesztfáliai választáson.     

Később a külpolitika felé fordult: 2014 óta a Bundestag külügyi bizottságának elnöke.

Röttgen Merkelhez képest balra áll, nyitna a Zöldek irányába, és ő a legkritikusabb Oroszországgal szemben

-mondja Kiss J. László.

A Spiegel szintén úgy véli, hogy a jelöltek közül Röttgen áll a legközelebb a Zöldekhez, ami egy jövőbeni, esetleges CDU/CSU-Zöldek kormánykoalíció szempontjából korántsem mindegy.

Addig persze még hosszú az út – egyelőre még az sem biztos, hogy a CDU új elnöke lesz a konzervatív pártcsalád kancellárjelöltje. Elképzelhető ugyanis, hogy a pártszövetség nem a CDU-ból delegál kancellárjelöltet, hanem a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezérét, Markus Södert küldi harcba a szeptemberi választáson – német sajtóhírek szerint erről csak márciusban vagy áprilisban születhet döntés.

A magyar szál

Ami a magyar vonatkozásokat illeti, az Orbán-kormánynak nyilván az lenne az előnyösebb – például a bevándorlás kérdését tekintve –, ha a klasszikus konzervatív irányvonalat követő jelölt, Friedrich Merz lenne az új elnök, véli Kiss J. László.

Szerinte ugyanakkor radikális változást egyik politikus sem hozna a kapcsolatokban, hiszen

mindegyikük fontos régióként kezeli Közép- és Kelet-Európát – nem utolsósorban a gazdasági érdekeltségek miatt, gondoljunk csak a hazánkban nagy erőkkel jelen lévő német cégekre.

A mai választást egyébként – a párt történetében először – online tartják. Összesen 1001 delegált voksol majd, a győzelemhez 501 szavazat szükséges. 

Frissítés: Időközben lezajlott a választás, amelyen Armin Laschet kapta a legtöbb szavazatot.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az egész bolygón leállt a Starlink, de Ukrajnában több múlik ezen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 08:27
Hétfő reggel leállt Elon Musk műholdas internetszolgáltatása, magyar idő szerint reggel 7 óra után fokozatosan kezdett visszajönni a jel.
Makro / Külgazdaság Legalább 10 milliárd forintos beruházást tervez a kínai elektromos buszokat gyártó cég
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 07:21
Erős versenyzőnek tartja Magyarországot a többségi tulajdonos vezérigazgatója, Cliff Zhang.
Makro / Külgazdaság Gyilkos alkut kötött Ursula von der Leyen Trumppal?
Litván Dániel | 2025. szeptember 14. 17:04
Emberéletekben is mérhető következményei lehetnek, ha az unió beengedi az amerikai előírásoknak megfelelő monstrumokat az útjaira. Márpedig az Egyesült Államokkal kötött megállapodás szövegéből az következik, hogy be fogja.
Makro / Külgazdaság A magyar vétó mellett is keresi a lehetőséget az EU Ukrajna csatlakozásához
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 16:29
Erről Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese beszélt. A csatlakozáshoz minden tagállam jóváhagyása szükséges lenne, de a magyar kormány kitart a vétó mellett.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton: az AI kitörési pont Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 15:34
Elkészült az ötéves terv az AI kapcsán, a nemzetgazdasági miniszter szerint 15 százalékkal növelheti a magyar GDP-t a mesterséges intelligencia használata.
Makro / Külgazdaság Ezért közeledhet a magyar kormány Belaruszhoz
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 14:51
Lukasenka hintapolitikája a Nyugatnak szól: arra akarja kényszeríteni az EU-t, hogy oldja fel a gazdasági, kereskedelmi blokádot Belarusszal szemben. 
Makro / Külgazdaság Az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót találta el az ukrán hadsereg
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 12:43
A hírt a magyar származású Robert Brovdi parancsnok erősítette meg.
Makro / Külgazdaság Börtönbe küldené Soros Györgyöt Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 11:52
Az amerikai elnök ismét nekiesett a 95 éves üzletembernek, ezúttal egy maffiahálózatok ellen hozott törvényt vetne be.
Makro / Külgazdaság Ekkora távolságra képesek a Lengyelországban talált orosz drónok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 10:24
Az Mfornak nyilatkozó szakértők arról beszéltek: a Lengyelországban talált orosz drónok akár 6-700 kilométert is képesek repülni. Belaruszból indítva ebbe mind Záhony, mind Budapest belefér.
Makro / Külgazdaság „Tárgyak zuhanhatnak le a levegőből” – riasztást kaptak egy romániai megye lakói
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 09:09
Orosz drónt észlelt a román légierő, felszálltak az F-16-osok szombat este.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG