Ahogy azt hétfői cikkünkben „megjósoltuk”, ma újabb mélypontra süllyedt az Európai Néppárt és a Fidesz már eddig is súlyos feszültségekkel terhelt kapcsolata.
Búcsú a frakciótól
A magyar kormánypárt ugyanis bejelentette kilépését a pártcsalád európai parlamenti (EP) frakciójából, miután
az nagy többséggel elfogadott egy új szabályozást, amely lehetővé teszi teljes nemzeti delegációk felfüggesztését vagy kizárását a képviselőcsoportból.
A szabályozás általános érvényű, a kiszivárgott információk (és a Fidesz reakciója) alapján ugyanakkor joggal feltételezhető, hogy a következő lépés a magyar kormánypárt felfüggesztése lett volna. A Fidesz mai döntésével tehát előremenekült, és nem várta meg, amíg kvázi kidobják a frakcióból.
Bár a kilépés nem érinti a párt tagságát a Néppártban – az továbbra is felfüggesztve marad –, nyilvánvalóan komoly törést jelent a hozzá fűződő kapcsolatában.
Miért pont most?
De miért pont most borult ki a bili? Van-e még visszaút, és mihez kezd majd a párt az EP-ben egyedül?
Az, hogy miért most került sor a szakításra, számos okra vezethető vissza, mondta a Privátbankár.hu-nak Feledy Botond külpolitikai szakértő.
Egyrészt Angela Merkel kancellár, aki eddig sikeresen tompította a konfliktust, lassan visszavonul a nagypolitikától – a CDU éléről már 2018 végén távozott, idén pedig a kancellári posztról is leköszön.
Utódjelöltje, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) élére januárban megválasztott Armin Laschet tapasztalata és befolyása egyelőre jóval korlátozottabb.
Laschet nem ellensége a Fidesznek, de míg Merkel vissza tudta fogni Manfred Webert (a Néppárt frakcióvezetőjét, a magyar kormány heves bírálóját), addig ez számára kihívás lehet
-véli Feledy Botond.
A közelmúltban egyébként az új CDU-vezér is jelezte, hogy elvárásaik vannak a magyar kormányfővel szemben:
Úgy gondolom, hogy a magyarokra és a lengyelekre is szükségünk van az Európai Unióban. Nem szeretném, ha a szélsőjobb irányába sodródnának. Az Európai Néppártnak ugyanakkor világos feltételei vannak, amelyek betartását meg is követeljük majd Orbán Viktortól.
Kiss J. László Németország-szakértő lapunknak korábban szintén azt mondta, hogy a Néppártot domináló német testvérpárt – a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) – élén olyan változások történtek, amelyek nem előnyösek a Fidesz számára.
A konfliktus mostani kiéleződésének másik oka – véli Feledy Botond –, hogy az EP-ben lezárult a költségvetési csomag elfogadása, azaz elhárult egy jelentős kockázati tényező a német oldalon.
Harmadrészt az osztrák néppárti képviselők „nagyon keményen aktivizálták magukat” a Fidesszel szemben, élükön Othmar Karas delegációvezetővel. Negyedrészt pedig a Fidesz pártbeli kizárásól folyó vita most ”jutott el” az EP-frakció szintjére.
Ráadásul Szájer József személyében fontos összekötőkapocs veszett el
- mondja a külpolitikai szakértő. Mint ismert, a veterán EP-képviselő múlt év végén kipattant botránya miatt távozni kényszerült a közéletből.
A Fidesz kiválása az EP-frakcióból persze még nem jelenti automatikusan a búcsút a Néppárttól.
A tagság amúgy is fel van függesztve. A magyar kormánypártnak nem érdeke kilépni a pártcsaládból addig, amíg nem tud biztonságosan landolni máshol
-véli Feledy Botond.
AfD, ECR vagy valami új?
Még az is kérdés, hogy az EP-n belül hol landol majd a Fidesz. Ha függetlenek maradnak képviselőik, akkor jelentős anyagi támogatástól esnek el, és nem lesz garantált bizottsági tagságuk.
Ha nem akarnak függetlenek maradni, akkor két képviselőcsoport jöhet szóba: az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR, ennek tagja a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság), valamint az Identitás és Demokrácia (ide tartozik például a német Alternatíva Németországért és az olasz Liga).
Mind a két frakció kockázatos a magyar-német viszonyt tekintve
-mondja a külpolitikai szakértő.
Matteo Salvini, a Liga vezetője a mai bejelentés után szolidáris üzenetet küldött Orbán Viktornak, ugyanakkor olasz sajtóhírek szerint éppen az ő pártja pályázik a Fidesz helyére a néppárti EP-frakcióban. Az AfD pedig azt jelezte, hogy szívesen látnák frakciójukban a fideszes képviselőket.
Feledy Botond szerint még az is elképzelhető, hogy
a fideszes EP-képviselők új frakció létrehozásával próbálkoznak majd. Ehhez összesen 25 képviselőt kellene összegyűjteniük hét különböző országból.
Mint ismert, a Fidesz tagságát 2019 márciusában függesztették fel a Néppárton belül a magyar demokrácia állapotát illető aggályok miatt. A jobbközép pártcsalád azonban azóta sem tudott dűlőre jutni azzal kapcsolatban, hogy visszafogadja vagy kizárja soraiból a magyar kormánypártot.
A döntésképtelenség fő oka, hogy maga a Néppárt is végletesen megosztott a kérdésben,
mint ahogy – ezzel szoros összefüggésben – arról sincs egyetértés, hogy centrista vagy jobboldali irányba kellene kormányozni a pártcsaládot.
Berlin másra figyel
Német elemzők szerint a magyar kormánypárt kizárását eddig alapvetően a CDU/CSU akadályozta meg.
Egy német kormányközeli forrásunk szerint Berlin most – a korábbiakkal ellentétben – nem szólalt meg Fidesz-ügyben, és az új CDU-elnök is visszafogottan reagált, mivel más témák uralják a napirendet.
Magyarország a háttérbe szorult
– mondta. Hozzátette: eddig az volt az irányelv, hogy maradjon a Néppártban a Fidesz, mert akkor legalább lehet kontrollálni. Hogy ebben a stratégiában van-e változás, az egyelőre kérdéses.
Telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnök kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel csütörtökön. 
