Egy alku keretében valóban megnyílhat az uniós pénzcsapok egy része Magyarország irányába a Politico szerint.
Alku Ukrajnáért
Az általában jól értesült brüsszeli hírportál két magasrangú diplomatára és két tisztviselőre hivatkozva azt írja:
az Európai Bizottság „hajlandó engedni” és felszabadítani mintegy 13 milliárd euró uniós forrást „Orbán Viktor kormánya” számára.
A lap emlékeztet: Orbán Viktor eddig megvétózta a 2024-2027 közötti uniós büdzsé kibővítését, amely magában foglalja az Ukrajnának szánt, kritikus fontosságú 50 milliárd euró támogatási csomagot. Azonban ha az EU megnyitja a pénzcsapok egy részét, megszavazza a csomagot.
Ezzel összhangban már nyáron reppentek fel hírek arról, hogy a spanyol uniós elnökség „ösztönzőkkel” (tehát az uniós pénzek felszabadításával) kecsegteti Magyarországot a vétó feladásáért cserébe. Emellett az EU két motorjának, Németországnak és Franciaországnak a vezetői, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is arra a konklúzióra jutottak, hogy az EU-nak meg kell nyitnia a források egy részét a magyar voksért cserébe.
A Politico szerint tehát „a zsarolás működik”, a Bizottság és az EU üzenete pedig világos: „ha keményen játszol velünk szemben, nyerni fogsz”.
50 milliárd euró, felülvizsgálattal
Ráadásul a magyar kormánynak egy további feltétele is van: szeretné, ha az EU „kötelező felülvizsgálati mechanizmust” építene be az ukrajnai támogatás kifizetésébe. Tehát két részre bontaná az 50 milliárd eurós csomagot (ennek egy része hitel), és a második felét csak akkor adná oda, ha azt a tagállamok 2025-ben, egy újabb szavazás során jóváhagyják.
Magyarország szerint a felülvizsgálatra „Oroszország háborújának előre nem látható és kiszámíthatatlan természete” miatt van szükség.
Az Ukrajnának folyósított uniós támogatás az idei év végén kifut, ezért lenne fontos, hogy a tagállami vezetők még idén engedélyezzék az újabb 50 milliárdos csomagot a következő négy évre.
A Magyarországnak járó források egy részének felszabadítása ügyében az október végi EU-csúcs előtt születhet döntés. A brüsszeli portál úgy tudja, hogy Brüsszel múlt héten – ezt előkészítendő – levélben kért „tisztázást” a reformok ügyében a magyar kormánytól.
Az Európa Tanács korábbi közlése szerint „a jogállamiság megerősítését célzó intézményi reformokkal kapcsolatos 27 szupermérföldkő” teljesítését várják el Magyarországtól a Helyreállítási Alapból járó pénzek folyósításáért cserébe. A jogállamisági eljárásban (ennek keretében a kohéziós források egy részét fagyasztotta be Brüsszel) pedig 17 korrupcióellenes intézkedést kell teljesítenie a kormánynak.
A Politicóval összhangban a Financial Times szintén arról írt tegnap, hogy az Európai Bizottság részben megnyithatja az uniós pénzcsapokat Magyarország irányába, amennyiben a kormány nem blokkolja az uniós költségvetés növelését és ezáltal az Ukrajnának nyújtandó újabb pénzügyi támogatást.
Brüsszel spekulációról beszél, Navracsics Tibor optimista
Az Európai Bizottság ugyanakkor azt állítja, hogy nem kötött alkut a magyar kormánnyal. Stefan de Keersmaecker, a Bizottság illetékes szóvivője a hvg.hu-nak azt mondta: további pontosításokra van szükség a bírói függetlenség kérdésében, és amint Magyarország válaszol, a Bizottság folytatja az értékelést. Vera Jourová bizottsági alelnök pedig „alaptalan spekuláció”-nak nevezte az alkuról szóló híreket a lap szerint.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a tegnapi sajtóértesülésre reagálva annyit közölt: bízik abban, hogy az év végéig mindenképpen meglesz a megállapodás az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország ténylegesen hozzáférjen az európai uniós forrásokhoz, ne csupán az előlegekhez.
Szerinte a sajtóhírek is alátámasztják ezt az optimizmust, "minden ki van tárgyalva", és dolgoznak a bizottságtól múlt héten kapott kérdések megválaszolásán.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
