Hangzatos nyilatkozatokban nem volt hiány tegnap Kijevben, az uniós tagországok külügyminisztereinek informális tanácskozásán.
Ezt ígéri Brüsszel
Az egyébként már önmagában jelzi az EU támogatását, hogy az ukrán fővárosba vitte az ülését, a jelenlévő uniós politikusok pedig ezt az üzenetet próbálták még jobban felerősíteni.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője például többek között azt mondta, hogy a következő hónapokban 40 ezer ukrán katonát szeretnének kiképezni, 2024-ben katonailag ötmilliárd euróval szeretnék támogatni Ukrajnát az Európai Békekeretből, összességében pedig – ezen felül – 50 milliárd eurós támogatást terveznek a következő négy évre.
Arra az újságírói felvetésre pedig, hogy Oroszország hosszú háborúra készül, a Nyugat pedig egyre inkább megosztottabb, azt mondta: „az Európai Unió egységes marad Ukrajna támogatásában.”
Szerinte egyetlen olyan tagország sincs, amely a jelenlegi eszközöket tekintve nem teljesíti a kötelezettségeit ezen a téren.
Annalena Baerbock német külügyminiszter eközben – az ukrán EU-tagságra utalva – már arról beszélt, hogy „Ukrajna jövője az EU-ban van”, és az uniós közösség „hamarosan Lisszabontól Luhanszkig fog terjedni.”
De mennyire tükrözik vissza a valóságot ezek az optimista megszólalások, és valóban töretlen-e a nyugati támogatás?
Befagyott frontok
Kezdjük talán a könnyebbel, a fiatal német külügyminiszter nyilatkozatával. Jóslata, miszerint „hamarosan” Luhanszkig terjed majd az EU, minimum merész, hiszen az ukrán ellentámadás eddig nem hozott valódi áttörést, a frontok hónapok óta be vannak fagyva, és a háború súlyos emberáldozatokat követel ukrán oldalon is. A Luhanszki területet pedig tavaly októberben önkényesen elcsatolta a Kreml, azaz Oroszország azt már saját részének tekinti.
Ahhoz tehát, hogy Baerbock jóslata valóra váljon, gyökeres katonai fordulatra – gyakorlatilag az orosz hadsereg összeomlására – lenne szükség, márpedig erre utaló jelek egyelőre nem látszanak.
És hamarosan beköszönt az esős ősz, amelye eleve megnehezíti a támadó szárazföldi hadműveleteket.
A korlátozott mennyiségű muníció és a rosszabbodó idő miatt „nagyon nehéz” lesz az orosz védelmi vonalak áttörése délen, mondta például Trent Maul, az Amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (dia) elemzési igazgatója az Economistnak a közelmúltban. Ennek valószínűségét 40-50 százalékra lőtte be.
Az, hogy lesz-e elegendő muníció és megfelelő minőségű haditechnikai eszköz az áttöréshez, a nyugati támogatás fennmaradásától függ.
Washingtoni halasztás
Ez látszólag továbbra is töretlen, nem csak az EU-ban, hanem a tengerentúlon is. Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij Fehér Házban tett szeptemberi látogatásakor például arról biztosította az ukrán elnököt, hogy „az Egyesült Államok addig fogja támogatni Ukrajna védekezését az orosz agresszióval szemben, amíg szükséges.”
Kitért arra is, hogy növelik Ukrajna légvédelmi képességeit rövidtávon – konkrétan az Avanger és HAWK légvédelmi rendszereket említette – és hosszútávon, együttműködve az ukrán védelmi iparral. Arról is beszélt, hogy az első Abrams tankok szeptember végén megérkeznek Ukrajnába. (Ez azóta be is következett.)
Ugyanakkor már vannak arra utaló jelek, hogy a nyugati egység nem olyan egyértelmű, mint a háború első hónapjaiban, és a támogatások kifizetése is akadályokba ütközik. Mindez „a háborús fáradtság” mellett annak is köszönhető, hogy nyilván a nyugati választók sem akarják a végtelenségig finanszírozni egy másik ország háborúját.
De nézzük a konkrét példákat! Szombaton az amerikai kongresszus olyan átmeneti, 45 napra szóló költségvetést fogadott el túlnyomó többséggel (és akadályozta meg ezáltal a kormányzati intézmények részleges leállását), amely nem tartalmaz új kifizetéseket Ukrajna számára.
Sajtóhírek szerint a támogatások folyósítását a republikánus képviselők blokkolták, a keményvonalas, Donald Trump volt amerikai elnökhöz közelálló republikánusok pedig minden további katonai támogatást elleneznek.
A Kongresszus ezzel kis túlzással beteljesítette a népakaratot: a CNN közelmúltbeli felmérése szerint ugyanis az amerikaiak többsége (55 százaléka) ellenzi, hogy a törvényhozás engedélyezze újabb források folyósítását Kijevnek.
Globálisan egyébként messze az Egyesült Államok Ukrajna legbőkezűbb támogatója: az invázió kezdete óta 110 milliárd dollár értékű segítséget juttatott számára. Ehhez jönne egy újabb, 24 milliárd dollár értékű támogatás az új költségvetés keretében, amiről azonban egyelőre nincs egyezség.
Lengyel távolodás
Mindeközben Európában is megjelentek az első repedések a nyugati fronton. Két hete Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelentette be, hogy Lengyelország nem szállít több fegyvert Ukrajnának, ehelyett saját hadserege felfegyverzésére koncentrál majd.
A váratlan bejelentésre azután került sor, hogy kiélesedett a vita Kijev és Varsó között az ukrán gabonaexport uniós engedélyezése miatt – Lengyelország, Szlovákia és Magyarország továbbra sem hajlandó beengedni piacára az ukrán gabonát.
A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy október közepén parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban.
A lengyel kormány pedig világossá akarja tenni, hogy megvédi a helyi gazdálkodók érdekeit, akár a Kijevvel való konfliktus árán is.
A viszony romlását az éles hangú üzenetváltások mellett jelzi az is, hogy Lengyelország állítása szerint nem kapott meghívást Ukrajnától a Nemzetközi Védelmi Ipari Fórumra (Ukrajna ezt másként látja), és Kijev számos „barátságtalan gesztust” tett Varsó felé.
Szlovák fordulat
Szombaton pedig jött az újabb hidegzuhany: Szlovákiában ugyanis az orosz pártiként emlegetett Robert Fico pártja, az eddig ellenzékben lévő Irány (Smer-SD) nyerte a parlamenti választásokat, hétfőn pedig Fico már meg is kapta a kormányalakítási megbízást Zuzana Caputová szlovák államfőtől. (Hogy képes lesz-e kormányt alakítani, az már egy másik kérdés.)
Fico már korábban jelezte, hogy „egyetlen lőszerszállítmányt” sem kíván Ukrajnának küldeni (inkább humanitárius segítséget nyújtana), és uniós félelmek szerint Orbán Viktor kormányfővel közösen akaszthatja meg a Kijevnek nyújtott további (katonai) támogatást.
„A Nyugat Ukrajna párti frontja több repedést mutat, mint bármikor korábban” – összegezte a Politico a jelenlegi helyzetet.
Brüsszel mindenesetre komoly kompromisszumokra is hajlandónak mutatkozik annak érdekében, hogy fenntartsa Ukrajna támogatását. A Financial Times értesülései szerint az Európai Bizottság részben megnyithatja az uniós pénzcsapokat Magyarország irányába, amennyiben az Orbán-kormány nem blokkolja az uniós költségvetés növelését és ezáltal az Ukrajnának nyújtandó újabb pénzügyi támogatást.
A Nagyító rovat többi cikkét itt olvashatják.
