Első pillantásra komoly sikerről számolt be az ukrán hadsereg déli ellentámadásának parancsnoka, Olekszandr Tarnavszkij szeptember elején.
Tájékoztatása szerint csapataik – több hetes aknamentesítés után – áttörték az első orosz védelmi vonalat Zaporizzsja közelében. Szerinte a második és harmadik védelmi vonal már jóval gyengébb az elsőnél, ezért arra számít, hogy csapataik gyorsan törnek majd előre.
Mindez azért is lehet jelentős fejlemény, mert az ukrán ellentámadás eddig a vártnál lassabban és vontatottabban haladt előre, ráadásul – ahogy orosz oldalon is – komoly emberveszteségekkel járt.
De mennyire reális az ukrán parancsnok optimizmusa, és hogyan alakulhat ez a frontvonal az év végéig?
Nehéz lesz a teljes áttörés
„Ha két héttel ezelőtt beszéltünk volna, kicsit pesszimistább lettem volna. Az áttörés a második védelmi vonalnál meglehetősen figyelemre méltó” – mondta Trent Maul, az Amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (dia) elemzési igazgatója az Economistnak arra utalva, hogy az ukránok időközben már a második védelmi vonalat ostromolják. (A dia a legfontosabbnak tartott katonai hírszerző szervezet a tengerentúlon.)
Trent Maul ugyanakkor elismerte, hogy amerikai és ukrán tisztviselők rosszul mérték fel az orosz védelem mélységét és azt, hogy mennyire nehéz lesz az ukránoknak áttörnie.
Ukrán tábornokok most azt mondják, hogy az oroszok az első és a második védelmi vonal megépítésére koncentrálták erőforrásaik nagy részét, mintegy 80 százalékát (tehát a harmadik vonal bevétele már könnyebb lehet). A dia elemzési igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az orosz új erősítés nagy része a harmadik védelmi vonalnál maradt.
Az elmúlt hetekben amerikai tisztviselők a kulisszák mögött kritizálták is az ukrán katonai stratégiát – különösen azt, hogy a tapasztalt egységeket a keleti frontra, Bahmut környékén vetették be ahelyett, hogy a (szintén) kulcsfontosságú déli frontra küldték volna őket.
Trent Maul szerint az vita tárgya, hogy egy másfajta stratégia rövid távon eredményesebb lett volna-e.
A jövőre nézve mindenesetre két kritikus változót emelt ki: az ukrán hadsereg muníciójának alakulását – ez a tüzérség erejének fenntartása szempontjából fontos –, valamint az időjárást, amely ősszel egyre csapadékosabb lesz.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy orosz oldalon két fontos játékos már nincs a pályán. Szergej Szurovikint, a védelmi vonalakat kiépítő tábornokot leváltották, Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csport vezére, aki relatív komoly előrehaladást ért el tavaly Bahmutnál, pedig életét vesztette, miután repülőgépe lezuhant.
A dia elemzési igazgatója összességében úgy véli, hogy az ukrán hadsereg most jelentős sikereket ért el, és reális lehetőség (40-50 százalékos valószínűség) van arra, hogy év végéig áttörik a még megmaradt védelmi vonalakat.
Ugyanakkor – tette hozzá – a korlátozott mennyiségű muníció és a rosszabbodó idő miatt „nagyon nehéz” lesz elérni ezt a célt.
Ennek elmaradása esetén is bízik abban a dia, hogy az ukrán hadsereg legalább szélesíteni tudja területeit az érintett frontszakaszon, megtartja pozícióit, fenn tudja tartani a lőszerutánpótlást, és képes lesz újult erővel támadni jövőre.
A fő cél, hogy elvágják majd a szárazföldi összeköttetést a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és a Dél-Ukrajnában állomásozó orosz csapatok között.
Befagyhat a frontvonal
Az amerikai kormány egy közelebbről meg nem nevezett tisztviselője viszont pesszimistábban nyilatkozott a brit gazdasági lapnak. Szerinte az ukránoknak 6-7 hetük maradt a hadművelet tetőzéséig, arról pedig eltérnek a vélemények, hogy mekkora előrehaladást lehet elérni ennyi idő alatt.
Többen úgy vélik, hogy az ukrán hadsereg nem fog messzire jutni, mivel tartalékai nagy részét már bevetette az első két vonal ostrománál és jelentős veszteségeket szenvedett el.
„Ha öt év múlva ránézünk a frontvonalra, lehet, hogy nagyjából hasonló képet látunk majd, mint most” – vélekedett az amerikai hírszerzés egy magasrangú tisztviselője, utalva arra, hogy az ukrán és az orosz harcoló alakulatok minősége egyre romlik.
Az ellenoffenzíva során ugyanis mindkét fél további súlyos veszteségeket szenvedett el. Ahogy közelednek a célhoz, úgy veszítik el a „legerősebbeket és legjobbakat” – fogalmazott Tarnavszkij múlt héten ezzel egybehangzóan.
Amerikai tisztviselők úgy számolnak, hogy mintegy 70 ezer ukrán katona esett el és 120 ezer sebesült meg eddig az orosz agresszió kezdete, 2022. február 24-e óta, orosz oldalon pedig 120 ezer halott és 180 ezer sebesült lehet.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője lapunknak korábban azt mondta: a legfontosabb kérdést a most zajló háborúban megszerzett területek jelentik. „Ezekről Oroszország szerintem nem fog kivonulni, mert az vereséget jelentene a számára, az ukránok pedig nem fognak belenyugodni az elvesztésükbe.”
Ezt figyelembe véve a háború – változó intenzitású szakaszokkal – évekig elhúzódhat, hacsak a Nyugat nem kényszeríti bele az ukrán vezetést valamilyen szintű alkuba.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
