Már több mint három hónapja annak, hogy elindult az eredetileg tavaszra beharangozott ukrán ellentámadás. Az offenzíva kezdetben a tervezettnél jóval lassabban és vontatottabban haladt, az átütő siker elmaradt.
A The Institute of Study of War amerikai katonai elemzőintézet folyamatosan frissülő térképén látszik, hogy az ukrán hadsereg csak apró területeket tudott visszafoglalni (kékkel jelölt részek a piros vonalak mentén), az orosz hadsereg pedig továbbra is jelentős területeket tart megszállva Keleten és Délen (pirossal jelölt részek):
Déli áttörés
A hétvégén azonban jelentősnek tűnő sikerről adott tájékoztatást Olekszandr Tarnavszkij, a déli ellentámadás parancsnoka.
A tábornok a Guardiannak azt mondta, hogy az ukrán erők – több hetes aknamentesítés után – egyértelműen áttörték az első orosz védelmi vonalat Zaporizzsja közelében.
Szerinte a második és harmadik védelmi vonal már jóval gyengébb az elsőnél, ezért arra számít, hogy csapataik gyorsan törnek majd előre. „Az első és a második védelmi vonal között vagyunk” – jelentette ki.
Tarnavszkij szerint már a második védelmi vonal mögötti orosz egységeket semmisítik meg. Az áttörés miatt az oroszok csapatokat csoportosítottak át erre a területre más frontszakaszokról és Oroszországból, de előbb-utóbb ki fognak fogyni a jó katonákból – véli a tábornok. Ez pedig reményei szerint lendületet ad majd az ukrán ellentámadásnak. „Minden előttünk áll” – fogalmazott.
Mindez Kijev és a Nyugat szempontjából biztatóan hangzik – úgy tűnik, hogy kézzelfogható közelségbe került a déli területek legalább egy részének visszafoglalása.
A fő cél, hogy ezáltal elvágják majd a szárazföldi összeköttetést a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és a Dél-Ukrajnában állomásozó orosz csapatok között.
Súlyos ár
Az áttörésnek azonban komoly ára van: az ellenoffenzíva során ugyanis nemcsak az oroszok, hanem az ukránok is súlyos veszteségeket szenvedhettek el. Ahogy közelednek a célhoz, úgy veszítik el a „legerősebbeket és legjobbakat” – fogalmazott Tarnavszkij, konkrétumok említése nélkül.
Pontos számokat a veszteségekről egyik fél sem közölt, hiszen ez titkos információnak számít, a másik fél veszteségeiről szóló adatokat pedig értelemszerűen érdemes fenntartásokkal kezelni. Kijev szerint több mint 51 ezer orosz katona esett el a védelmi vonalak mögött az offenzíva kezdete óta – de ha ez a szám stimmel, akkor ukrán oldalon is hasonló a helyzet, az ukránhoz képest tízszeres orosz veszteségekről szóló kijevi közlések aligha hihetők a Die Welt elemzése szerint.
Amerikai tisztviselők azzal számolnak, hogy mintegy 70 ezer ukrán katona esett el és 120 ezer sebesült meg eddig az orosz agresszió kezdete, 2022. február 24-e óta (orosz oldalon pedig 120 ezer halott és 180 ezer sebesült lehet).
Még több katona kell
A német lap szerint egyre több jel utal arra, hogy az ukrán hadsereg – ha nem változtat mozgósítási stratégiáján – lassan eléri teljesítőképessége határát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy augusztus végi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a katonai vezetők az eddiginél szélesebb körű mozgósításra kérték, részleteket azonban nem kívánt közölni. Igaz, néhány nappal később Olekszij Danilo, az ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács vezetője azt mondta, hogy nem lesznek változások ezen a téren, és azokat hívják be a hadseregbe, akikre konkrét feladatok miatt van szükség.
Olekszij Resznyikov, az időközben menesztett honvédelmi miniszter szintén augusztus végén úgy fogalmazott, hogy még nem érték el a törvény által rögzített „mozgósítási korlátot”. Szerinte a veszteségeket pótolni kell, de nem kritikus a helyzet.
Valójában azonban egyre több ukránt érint a mozgósítás.
A kormány például megbízott egy nagy reklámügynökséget azzal, hogy csökkentse azok félelmét, akiknek adategyeztetés céljából fel kell keresni a toborzóirodákat. „A félelem természetes. A bátorság legyőzi a félelmet” – hangzik el a reklámfilmben, amelyben egy kisfiú lemegy egy sötét pincébe zseblámpával a kezében.
A félelem növekedését jelzi az is, hogy egyre több olyan esetre derül fény, amikor orvosok hamis diagnózisokkal próbálnak segíteni a pácienseiknek a besorozás elkerülésében. Kiderült az is, hogy katonaorvosi bizottságok munkatársai több esetben segítették hadköteles korú férfiak külföldre szökését. Zelenszkij pártjának, a Nép Szolgájának a frakcióvezetője, David Arachamia már arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna kérheti az illegálisan külföldre távozott sorköteles ukránok kiadatását.
Ezzel párhuzamosan Fedir Veniszlavszkij, aki az ukrán elnököt képviseli a parlamentben, a hétvégén olyan változást helyezett kilátásba, amely 60 ezer férfit érinthet – behívhatják például a 30 év feletti, másoddiplomás képzésben résztvevőket is.
Sőt, az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint már olyan személyeket is mozgósíthatnak, akik eddig csak korlátozottan voltak alkalmasak katonai szolgálatra. Az alkalmasságot most már „konkrét katonai specializáció” alapján mérik fel (azaz feladattól teszik függővé).
A minisztérium egyúttal jelentősen csökkentette azon betegségek listáját, amelyek megléte esetén felmentést lehet kapni a szolgálat alól.
Mostantól behívhatják például azokat is, akik „tünetmentes HIV-fertőzöttek” vagy „enyhe, rövid ideig tartó pszichikai zavarokat” mutatnak. Számukra általuk is elvégezhető feladatot kell találni.
Emellett enyhítették azokat a kritériumokat, amelyeket az extra állóképességet kívánó egységeknél szolgálóknak – a tengerészgyalogosoknak és az ejtőernyősöknek – teljesíteniük kell.
Mindez összességében azt jelzi – írja a német lap –, hogy az ukrán hadseregnek bizonyos feladatokra már nincs elég kvalifikált újonca.
Véres megoldás
A mozgósítás erősödése – tesszük hozzá – katonai-politikai szempontból persze érthető, hiszen a Nyugat az óriási mértékű támogatásért cserébe katonai sikereket vár el Ukrajnától, amelyek reményei szerint lehetővé teszik a háború mihamarabbi lezárását. Ezt a humanitárius okokon túl már csak azért is szeretnék a nyugati kormányok, mert a harcok elhúzódásával egyre növekednek a költségek, ez pedig ellenérzéseket szülhet a nyugati közvéleményben.
Jelenleg tehát a „katonai megoldás” szakaszában vagyunk – mindkét fél próbál olyan eredményt elérni a harctéren, ami politikailag elfogadható.
„A legfontosabb kérdést a most zajló háborúban megszerzett területek jelentik. Ezekről Oroszország szerintem nem fog kivonulni, mert az vereséget jelentene a számára, az ukránok pedig nem fognak belenyugodni az elvesztésükbe” – mondta lapunknak korábban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, aki szerint mindkét ország jelentős mozgósítási potenciállal rendelkezik.
Kérdés persze, hogy miként reagál majd az ukrán társadalom a háború elhúzódására – azaz meddig tolerálja a halálos áldozatok egyre növekvő számát.
A magyar miniszterelnök Rómában négyszemközt tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. 
