Menesztette Volodimir Zelenszkij Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert, aki csaknem két éve, 2021 novembere óta irányította a védelmi tárcát – azaz ő állt annak élén az orosz katonai agresszió kezdete, 2022. február óta eltelt idő alatt.
Küszöbön állt a távozása
„Azt gondolom, hogy a minisztériumnak új megközelítési módokra van szüksége, valamint összességében másfajta együttműködést igényel a katonákkal és a társadalommal” – fogalmazott az ukrán elnök vasárnap este, némileg rejtélyesen.
A miniszter megerősítette, hogy már benyújtotta lemondó nyilatkozatát az ukrán parlamentnek.
Utóda Rusztem Umerov lesz. Ukrán lapok már korábban is többször megszellőztették, hogy Reznyikov kirúgása a küszöbön áll, azaz Zelenszkij bejelentése korántsem jött váratlanul.
Ezzel együtt az 57 éves politikus nem esett ki a hatalmi körökből, erre utal legalábbis, hogy már korábban beszélt az ukrán elnökkel egy új megbízatásról.
Ukrán sajtóértesülések szerint nagykövet lehet belőle Londonban, ahol jó kapcsolatokat épített ki magasrangú politikusokkal. Ez a poszt jelenleg betöltetlen.
De miért kellett pontosan mennie Reznyikovnak, és mi várható Umerovtól, aki mostanáig az állami vagyon privatizálását végző Állami Vagyonkezelő Ügynökséget vezette?
A most már csak egykori védelmi miniszter ismert személyiséggé vált hazájában a háború kezdete óta, miközben Nyugaton elismerést vívott ki magának.
Rendszeresen képviselte Ukrajnát a nyugati szövetségesekkel zajló egyeztetéseken, és a BBC szerint kulcsszerepet játszott a hadieszközökért folyó lobbizásban.
Reznyikov élen járt a minisztérium átalakításában, és így lefektette a jövőbeni NATO-tagság alapjait – közölte Jurij Sak ukrán védelmi tanácsadó a brit adóval. „Öröksége, hogy világszerte meggyőzte a védelmi minisztereket arról, a lehetetlen lehetséges” – mondta, arra utalva, hogy sikeresen lobbizott a külföldi kormányoknál fegyverekért.
Antikorrupciós offenzíva
De akkor miért kellett távoznia?
Elemzők emlékeztetnek arra, hogy menesztésére egy antikorrupciós intézkedéssorozat közepén kerül sor.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, augusztus végén hatalommal való visszaélés gyanúja miatt vádat emeltek a mezőgazdasági miniszterhelyettes és egy korábbi gazdasági miniszter ellen állami források 1,6 millió dollár értékű elsikkasztása ügyében. Zelenszkij pedig bejelentette, hogy büntetőjogi szempontból egyenlővé tenné a korrupciót a hazaárulással a rendkívüli állapot idejére.
A korrupció elleni küzdelem fokozása az egyik fő feltétele annak, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az országgal. Múlt pénteken Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pedig arra biztatta az illetékes ukrán tisztviselőket, hogy folytassák a gyanús ügyek feltárását, „bárhová is vezetnek.” A nyugati nyomás a kormányon eredmények felmutatására tehát egyre növekedett.
Bár Reznyikovot nem vádolták meg korrupcióval, az általa vezetett minisztériumot számos ilyen botrány rázta meg. Korábban már távozni kényszerült a védelmi miniszterhelyettes, Vjacseszlav Sapovalov is, mert állítólag emelt áron szereztek be ellátmányt az ukrán hadseregnek.
Helyi toborzó irodák tisztviselői pedig a gyanú szerint kenőpénzeket fogadtak el azoktól, akik a közbenjárásukkal akarták elkerülni a bevonulást, valamint sikkasztások történhettek kaszárnyák építésénél is.
Reznyikov állítólag már helyettese botrányába is majdnem belebukott. Mindenesetre rendre visszautasította a vádakat, és ártatlanságát bizonygatva azt mondta, hogy „lelkiismerete teljesen tiszta.”
Fejlődésre mindenesetre van tér: Ukrajna a Transparency International 2022-es rangsorában a 116. helyen áll 180 ország közül – holtversenyben többek között Algériával, Mongóliával és Zambiával.
Szakértők szerint Reznyikov távozása nem hoz majd jelentős változást Ukrajna katonai stratégiájában, amelyet Valerij Zaluzsnij tábornok, az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoka felügyel.
A júniusban megindult ukrán ellentámadás a vártnál lassabban halad, és ukrán oldalon is súlyos áldozatokkal jár – amerikai becslések szerint 70 ezer ukrán katona vesztette életét és 110-120 ezer sebesült meg augusztus közepéig. (Orosz oldalon pedig ennél is nagyobbak a veszteségek.)
Ki az új miniszter?
Ami az új honvédelmi minisztert illeti, a mindössze 41 éves Umerov krími tatár származású. Évek óta hangoztatja, hogy Ukrajnának vissza kell szerezni a 2014-ben Oroszország által önkényesen annektált Krím-félszigetet, valamint szerepet játszik a krími politikai és hadifoglyok cseréjében is.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint védelmi miniszterként elsősorban nem az ellenoffenzívával kell foglalkoznia – ennek felelősei a tábornokok és a hadsereg főparancsnokaként Zelenszkij –, hanem inkább a hadsereg finanszírozását, fegyverrel és munícióval történő ellátását kell biztosítania.
Umerov korábban egy amerikai vezetői program ösztöndíjasa, valamint vállalkozó és befektető is volt, és pénzügyi szakértőnek számít. 2019 és 2022 között képviselőként tevékenykedett az ukrán parlamentben, tavaly nevezték ki az Állami Vagyonkezelő élére. Jelölését honvédelmi miniszternek még a parlamentnek is meg kell szavaznia.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
