Első hallásra biztató bejelentést tett Volodimir Zelenszkij a korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatban egy televíziós interjúban vasárnap: azt javasolja majd az ukrán törvényhozásnak, hogy tegyék egyenlővé a korrupciót a hazaárulással a rendkívüli állapot idejére.
„Megértem, hogy ez nem maradhat így tartósan, de úgy gondolom, hogy a háború ideje alatt segíteni fog” – fogalmazott Ukrajna elnöke. – „Ha bizonyíték van (a korrupcióra), az adott személynek rács mögé kell kerülnie.”
Mint mondta, a javaslatot ezen a héten nyújtják be a parlamentnek, ugyanakkor nem biztos abban, hogy a törvényhozók támogatni fogják azt.
A bejelentésre néhány nappal azután került sor, hogy hatalommal való visszaélés gyanúja miatt vádat emeltek a mezőgazdasági miniszterhelyettes és egy korábbi gazdasági miniszter ellen állami források 1,6 millió dollár értékű elsikkasztása ügyében.
Csak szemfényvesztés?
A Zelenszkij által belengetett változás azonban valójában nem feltétlenül szolgálja a korrupció leküzdését, sőt, épp azzal ellentétes célt szolgálhat.
Két magasrangú, a törvényjavaslatot ismerő ukrán tisztviselő ugyanis a Politicónak azt mondta: helyi korrupcióellenes szervezetek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a javaslat következtében a legsúlyosabb korrupciós esetek kikerülnek látókörükből, és átkerülnek az ukrán elnök irányítása alatt álló Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SBU).
Az SBU-nak pedig – tették hozzá – potenciálisan lehetősége lesz arra, hogy eltussolja azokat az ügyeket, amelyekben magasrangú tisztviselők érintettek.
Hasonló véleményen van a Korrupcióellenes Akció Központ (Antac) nevű ukrán civil szervezet vezetője is.
„Azzal, hogy a korrupciót egyenlővé teszi a hazaárulással, Zelenszkij hivatala manipulálja az igazságra szomjazó közvéleményt” – jelentette ki Vitalij Shabunin a brüsszeli portálnak.
Ő szintén úgy véli, hogy Zelenszkij irodája a terv révén magasrangú tisztviselőket szeretne megvédeni a vádemelésektől, és egyúttal olyan eszközöket szeretne a kezébe kapni, amikkel lesújthat a (politikai) ellenfeleire.
"Az SBU ugyanazokat az eseteket vizsgálja majd ki, mint a NABU (Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Irodája), ami azt jelenti, hogy megsemmisítik a bizonyítékot az elnök hivatala számára kényes ügyekben. Tatarov ügye (az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese, aki ellen vesztegetés gyanújával indult vizsgálat 2020-ban) el lett temetve, miután átkerült az SBU-hoz a NABU-tól. Az elnöki hivatal ezt most gyakorlattá szeretné tenni” – figyelmeztetett Shabunin.
Újságírók és civil szervezetek egyre több, az orosz katonai invázió első hónapjaiban történt korrupciógyanús ügyre derítenek fényt, Zelenszkij szerint ugyanakkor ezeket az eseteket óvatosan kell kezelni.
„2022. február és március – Ukrajna ekkor a létéért küzdött. Az akkori korrupciós esetekkel kapcsolatban egyértelmű bizonyítékra van szükség. Ha van ilyen, a bűnöst a bíróságnak kell megbüntetnie, nem pedig a közvéleménynek”, mondta Zelenszkij egy televíziós interjúban.
Szerinte az, hogy a korrupciót egyenlővé teszik a hazaárulással, nagyon komoly eszköz a korrupció megelőzésére.
Az Antac ezzel szemben úgy véli, hogy az új szabályozás az ukrán korrupcióellenes rendszer összeomlásához fog vezetni.
Van hova fejlődni
A korrupció elleni küzdelem erősítése mindenesetre azért is fontos lenne Kijev számára, mivel ez az egyik fő feltétele az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének.
Az EU összességében hétlépcsős terv teljesítését várja el az ukrán vezetéstől, amely ebből eddig két lépcsőt teljesített, mondta Olga Stefanishyna, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese egy augusztusi konferencián.
Szerinte ugyanakkor partnereik elismerik, hogy az ország óriási fejlődésen ment keresztül ezen a téren a háború kezdete óta. A politikus továbbra is bízik abban, hogy idén decemberben megindulnak a csatlakozási tárgyalások.
Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt részben azzal az ígérettel nyert választást, hogy felszámolja a korrupciót. Ezt az ukránok mellett a Nyugat is elvárja tőle, amely nem szeretné feneketlen kútba önteni a pénzét.
Tény, hogy az ukrán hatóságok idén már rács mögé juttatták a Legfelsőbb Bíróság elnökét egy koprrupciós ügy miatt, év elején pedig távozni kényszerült Zelenszkij hivatalának helyettes vezetője és a védelmi miniszterhelyettes is, mert állítólag emelt áron szereztek be ellátmányt az ukrán hadseregnek. Szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes milliárdosok és politikusok egyelőre megúszták a felelősségre vonást.
Fejlődésre mindenesetre van tér: Ukrajna a Transparency International 2022-es rangsorában a 116. helyen áll 180 ország közül – holtversenyben többek között Algériával, Mongóliával és Zambiával.
A nagy kérdés most az, hogy Zelenszkij új törvényjavaslata javítana vagy rontana a helyzeten.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 703,75 pontos, 0,53 százalékos csökkenéssel 133 168,50 ponton zárt hétfőn.
