Százdolláros bankjegykötegek szépen sorba rakva egy tetszetős kanapén – ez látszik azon a fotón, amely még május közepén készült Vszevolod Knyazjev, az ukrán Legfelsőbb Bíróság elnökének otthonában.
Nagyhalat fogtak
Knyazjev az elmúlt idők legnagyobb, 2,7 millió dolláros megvesztegetési botrányának egyik fő gyanúsítottja.
Az ukrán Nemzeti Antikorrupciós Iroda szerint rajtakapták, ahogy átvesz mintegy 450 ezer dollárt, ami „az illegális juttatások második részlete” volt.
A bírót letartóztatták és elbocsátották állásából, a nyomozás jelenleg is folyik.
„Ez hatalmas ügy. Nem arról van szó, hogy egy közönséges bírót megvesztegettek egy helyi bíróságon – itt a rendszer csúcsán álló bíróról van szó” – érzékeltette a történtek jelentőségét Tatjana Sevcsuk, az Antikorrupciós Akcióközpont nevű kijevi szervezet ügyvédje a Washington Postnak.
Miközben az ukrán hadsereg az orosz haderővel szemben lendült ellentámadásba, addig az ukrán bűnüldöző szervek a korrupció ellen indítottak a hadjáratot, és ennek szintén nagyon nagy tétje van az ország jövője szempontjából az amerikai lap szerint.
Fekete lyukak
Ukrajna ugyanis nem csak a fegyverszállítmányokra, hanem a gazdasági támogatásra is rá van utalva, a Nyugat pedig érthető módon azt szeretné, ha támogatásaik célt érnének, és nem tűnnének el „egy fekete lyukban”.
A kérdés már csak azért is aktuális, mert a héten Londonban rendezik meg Ukrajna külföldi donorjainak a konferenciáját, amelynek témája az ország háború utáni újjáépítése lesz.
Egyes becslések szerint ennek költsége óriási, elérheti az ezermilliárd dollárt – azaz nagyon nem mindegy, hogy mennyire hisznek a potenciális támogatók az ukrán korrupcióellenes lépésekben.
Sőt, részben ennek sikerétől függ az EU-csatlakozási álmok beteljesülése, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai jövője is. Zelenszkij négy évvel ezelőtt ugyanis részben azzal az ígérettel nyerte meg a választást, hogy megtisztítja a közéletet és felszámolja a korrupciót.
Az ukránok, akiktől óriási áldozatokat követel a háború, pedig elvárják ennek betartását: ma már abszolút nem tolerálják a korrupciót közvéleménykutatások szerint.
Az ukrán elnök újságírói kérdésre mindenesetre reménykeltőnek nevezte a legfelsőbb bíró letartóztatását utalva arra, hogy az egy új korszak kezdete lehet.
Ez „egyébként” a legnagyobb nyomozás azóta, hogy Ukrajna nyolc évvel ezelőtt létrehozott két korrupcióellenes szervezet, a már említett Nemzeti Antikorrupciós Irodát és a Különleges Antikorrupciós Ügyészséget.
A két független szervezet feladata, hogy gyökerestül kiirtsa a korrupciót és a mutyikat, amelyek hagyományosan jellemzőek Ukrajnára. A remények szerint felderíti például azt is, hogy milyen bírói döntéseket befolyásolhatott Knyazjev, valamint a többi korrupcióval vádolt bíró.
A jéghegy csúcsa?
Civil aktivisták szerint ugyanakkor a mostani ügy az igazságszolgáltatás más területeire is kiterjedhet, és így az egész igazságszolgáltatási reform hitelességét megkérdőjelezheti.
„Nyilvánvalóan adódik a kérdés, hogy történtek-e más megvesztegetések is. És persze azt is szeretném tudni, hogy a jelenleg zajló reform nem Knyazjev kompromisszuma-e. Jó lenne, ha a Legfelsőbb Bíróság képes lenne megtisztulni” – mondta egy névtelenséget kérő európai diplomata az amerikai lapnak.
Az ukrán korrupcióellenes szervek szerint ez az ügy egy nagyobb megvesztegetési ügy része. Nyilvánosságra hoztak például olyan felvételeket és üzeneteket, amelyekben Knyazjev állítólag azt taglalja, hogyan juttassák el a kenőpénzt hozzá és más bírókhoz. Szerintük csaknem egymillió dollár készpénzt találtak a legfelsőbb bíró otthonában és irodájában, további félmillió dollárt egy másik, közelebbről meg nem nevezett helyszínen.
A kenőpénz célja állítólag az volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság kedvező ítéletet hozzon egy Franciaországban élő ukrán üzletember, Kosztantin Zhevaho holdingtulajdonlási ügyében.
Zhevaho ellen ugyanakkor nem emeltek vádat, Knyazjev pedig tagadja a vádakat. Azt állítja, hogy a pénz barátaié, akik még a háború előtt külföldre távoztak, és rábízták a szóban forgó összeget.
Knyazjev mellett mindenesetre más nagyhalakra is lecsaptak már az ukrán hatóságok.
Év elején például Zelenszkij hivatalának helyettes vezetője és a védelmi miniszterhelyettes kényszerült távozásra részben amiatt, mert állítólag emelt áron szereztek be ellátmányt az ukrán hadseregnek.
A nyomozások ebben az ügyben is folyamatban vannak.
Az egyik legkorruptabb ország
Más területeken ugyanakkor hiányosságokat mutat a korrupció elleni küzdelem.
A parlamentben, amelyben Zelenszkij pártjának többsége van, megrekedt például az a törvény, amely alapján ismét nyilvánosságra kellene hozni a közfeladatot betöltők vagyoni helyzetét.
Az oligarchaellenes törvény elfogadása után pedig néhány milliárdos kénytelen volt ugyan eladni egyes médiaérdekeltségeit, miközben a háború amúgy is megtépázta vagyonukat és befolyásukat – különösen azokét, akiknek Kelet-Ukrajnában voltak érdekeltségeik –, eközben más milliárdosok birodalma nagyrészt érintetlen maradt a Washington Post szerint.
Megfigyelők arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben a korrupcióellenes szervek számos korábbi kormányzati tisztviselő ellen vizsgálódnak, eddig egyetlen esetben sem emeltek vádat vesztegetés vagy hirtelen meggazdagodás miatt.
Az mindenesetre tény, hogy Ukrajna – tesszük hozzá – hagyományosan az egyik legkorruptabb országnak számít Európában.
A Transparency International 2022-es rangsorában a 116. helyen áll 180 ország közül – holtversenyben többek között Algériával, Mongóliával és Zambiával.
Ennél rosszabb helyen csak egy európai állam van: Oroszország.
16 ezer hektárnyi erdőt és falvakat perzseltek fel a lángok. 
