5p

A győzelem napján most nincs mit ünnepelni, az évfordulót mindkét oldalon tömeges gyász kíséri. Orosz és ukrán fiatalok tömegei mennek vágóhídra geopolitikai érdekekből. Pedig az élethez való jog mindenekfelett való. Nagyító alatt a háború humanista szemszögből.

„Kétségem sincs, hogy Putyin a felelős, de ez nem felmentés nekünk. Több mint egy éve tart a háború, és mi innen nyugat felől úgy nézünk rá, mint egy sorozat harmadik évadára. Miközben a mi nyugati világunk egyik szélén egy húszévesnek joga lehet elvonulni egy biztonságos térbe, ahol nem érhetik a nyugalma megzavarására alkalmas kihívások, azalatt a másik szélén ukrán és orosz húszévesek ezrei gyilkolják egymást. Égbekiáltó és abszurd ez az egyenlőtlenség.”

Többek között ezt mondta Kemény István kortárs költő, író néhány hete a Magyar Hangnak adott interjúban a háborúval és kilátásainkkal kapcsolatos kérdésre.

Égbekiáltó egyenlőtlenség

Elgondolkodtató, fontos és sajnos ritkán hallható szavak ezek. Fontosak, mert végre új kontextusba helyezik mindazt, ami a szomszédunkban történik.

A régi kontextusokat ismerjük, ezeket harsogják a politikusok, ezekkel van tele a média. Szakértők elmagyarázzák nekünk a geopolitikai érdekeket meg a politikai játszmákat, olykor egymással szöges ellentétben álló narratívákat kínálva. Napi szinten értesülünk a katonai fejleményekről is – mennyi rakétát lőtt ki Oroszország, mennyi Leopardot kapott Kijev és mennyi utca van még ukrán kézen Bahmutban. A hírblokk végére még odabiggyesztik, hogy az ostromban ma több százan vesztették életüket. Aztán már jön is a következő hír.

Mintha természetes lenne, hogy itt, Európában naponta százak mennek a vágóhídra.

Danilo Deniszevicset gyászolják szülei Kijevben 2023. május 9-én. A 21 éves fiatal, aki civil életében filmeket készített, a Bahmutnál folyó harcokban vesztette életét. Fotó: EPA/SERGEY DOLZHENKO
Danilo Deniszevicset gyászolják szülei Kijevben 2023. május 9-én. A 21 éves fiatal, aki civil életében filmeket készített, a Bahmutnál folyó harcokban vesztette életét. Fotó: EPA/SERGEY DOLZHENKO

Az elmúlt egy évben hozzáidomultunk a háborúhoz – könnyű volt, mert itt nincsenek harcok. „Ugye ide nem jönnek?”, szegezte nekem a kérdést a háború kitörésének reggelén az egyik kolléganőm. Az emberek többségét a saját és a családja biztonsága érdekli, és ez érthető is.

Az már kevésbé, hogy a háborút beillesztettük a megszokott események sorába. Már úgy találgatjuk például az ukrán ellentámadás kilátásait, mint a kedd esti Real-Manchester City BL-elődöntő esélyeit. Zaporizzsja közelében indul a nagy támadás vagy a Luhanszki területen? Hány katona kell az ukrán hadseregnek az áttöréshez? Tényleg összeveszett a holttestek mellett őrjöngő Prigozsin Sojguval, vagy figyelemelterelés az egész? Aztán este megnézzük, ahogy mondjuk Benzema kilövi a bal alsót.   

És amíg mi a nyári célpontok között válogatunk – Balaton vagy Velencei-tó, Nápoly vagy Barcelona –, addig a korunkbeli ukránok és oroszok lövészárkokban fekszenek és rakétatűzben futnak az életükért. „Égbekiáltó és abszurd ez az egyenlőtlenség.”

Az áldozatok számáról nincs pontos adat, de becslések szerint már százezrek haltak vagy sebesültek meg. Egy nagyvárosnyi ember.       

A háború persze nem nonstop és nem mindenhol tombol. Ukrajna nagy részén normális az élet, a kocsmákban rezesbandák játszanak; Kelet-Ukrajna persze más, Bahmut meg maga a pokol, mesélte nemrég egy Ukrajnába gyakran átlátogató, a frontot is megjárt kollégám.

Kiért? Miért?

Ezzel együtt generációk tizedelődnek meg mindkét oldalon. Ukrajnában általános mozgósítás van, azaz minden hadra fogható férfit a frontra küldhetnek. Oroszországban ilyesmi egyelőre nincs, de ott is egyre bővül a besorozottak köre. Már rég nem hivatásos katonák gyilkolják egymást, hanem mérnökök, fodrászok, autószerelők.           

Az ukránok legalább elmondhatják, hogy a hazájukat védik, de hogy az oroszok mit keresnek egy másik ország földjén, azt alighanem ők sem tudják. Nem csoda, hogy sokan nem akarnak bevonulni.

„Nem tudom elképzelni, hogy megölök egy embert. Félek. Mi csak moszkvai srácok vagyunk, akik soha nem csináltak ilyesmit. Nem szeretjük a macsó dolgokat, nincsenek birodalmi ambícióink. Kiért? Miért? Nem értem.” „Akkor lennék kész fegyvert fogni, ha Moszkvát kellene megvédeni”.

 Ezt mondták moszkvai fiatalok az 1420 nevű orosz, független YouTube csatornának. Nézzük meg ezeket a srácokat (8:19-től láthatók) – mi közük nekik az egész őrülethez?  

Itt tartunk tehát most. 2023. május 9-én, a Szovjetunió náci Németország feletti győzelmének évfordulóján nincs mit ünnepelni, legalábbis a jelent tekintve. Tömeges gyász kíséri azt mindkét oldalon.

Az élethez való jog mindenekfeletti

De hogy lesz ennek vége? A tankokat Putyin indította meg Kijev ellen, és amíg ő hatalmon van, addig az oroszok nem fognak visszavonulni Ukrajna törvényes határai mögé, beleértve a Krímet. A közvéleménykutatások szerint ugyanakkor kizárt az is, hogy az ukránok belenyugodnának az újabb területi veszteségekbe.

Ennek az egyenletnek tehát egyelőre nincs megoldása. Marad „a katonai megoldás”, a másik megsemmisítése. Egyszer persze minden háború véget ér. A kérdés „csak” az, hogy addig még több százezer vagy több millió ember fog meghalni.

Ez az, amit nem szabadna megengedniük a döntéshozóknak, akik maguk soha nem fekszenek be a lövészárkokba.

„Hogy vagyok személyesen  háborúval? Azt szeretném, ha vége lenne, és azonnal. És ha azonnal nem lehet, akkor egy másodperccel se később, mint ahogy lehet. (…) Az élethez való jog mindenekfölött való. Nem tudom és nem is akarom elhinni, hogy az öldöklésnek nincs alternatívája, és hogy semmi többet ne lehetne tenni ellene, mint amennyi ma történik” – mondta Kemény István az említett interjúban.

Talán kompromisszum kellene. Vagy egy másik megközelítés. Vagy meg kellene tanulni elengedni dolgokat. Mindegyik jobb, mint a nonstop gyilkolás.

A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG