6p

Máris belefáradtunk volna a háborúba? Vagy inkább csak túlságosan abszurd az, ami néhány száz kilométerre zajlik tőlünk? Lapunk új véleményrovatában, a Nagyítóban Litván Dániel vall arról, miért nem tudja még mindig felfogni, ami Ukrajnában történik.

Néhány napot szabadságon, ráadásul külföldön töltve szinte elfelejti az ember, hogy háború van, Európában, egy szomszédos országban. Ha csak rá-rápillantunk a friss hírekre, az ukrajnai események már csak valami nagyobb fejlemény kapcsán uralják a címlapokat, szép lassan kikoptak a hírportálok vezetői helyeiről a folyamatosan frissített hírösszefoglalók, lapunk reggeli-esti összeállításaihoz is nehezebb már összevadászni a híreket, elkapott utcai, bolti beszélgetésekben sem kerül elő annyira gyakran a téma.

Ebben nyilván benne van az, amit “háborús fáradtság”-ként emlegetnek már egy ideje politikusok és elemzők. Akármilyen rémes vagy szokatlan is egy inger, ha elég sokáig vagyunk kitéve neki, egy idő után megszokjuk. A napi több tucat, több száz halott egy idő után már nem üti át ezt az ingerküszöböt, egy-egy ukrán település elleni pusztító orosz rakétatámadás már nem számít igazi hírnek.

A megszokás és a belefáradás biztosan szerepet játszik, de van talán egy másik oka is ennek a jelenségnek. Ez a háború minden borzalma ellenére, vagy inkább a mellett, túlságosan, a hihetetlenségig abszurd. Valamelyik február végi napon beszélgettünk egy kollégámmal, és ő valami olyasmit mondott: “Tankokkal elfoglalni egy másik országot? Ez annyira 20. századi dolog.”  

Hát igen, a 20. század vége felé, Európában születettek közül szerintem nem sokan gondoltuk volna, hogy egyszer még erre sor kerül. Biztosan nem én voltam az egyetlen, aki gyerekkorában falta a hadtörténeti ismeretterjesztő könyveket, és néha kicsit azért sajnálta, hogy nem tehet majd tanúbizonyságot bátorságáról és rátermettségéről a csatatéren is. Mert az nem nagyon volt kérdés, hogy erre nekünk már nem lesz alkalmunk.

Ti meghülyültetek?

Aztán kicsit felnőve már egyértelműen örültem persze ennek, és arra is rájöttem, hogy valószínűleg a fedezék alján, magzatpózba gömbölyödve próbálnám túlélni, ha csatába kéne mennem. Másrészt pedig nagyjából az ismert kamikazés vicc pilótájához hasonlóan reagálnék, ha valaki azt mondaná, hogy valami olyan homályos értelmű dologért, mint a “haza”, vagy a “szabadság” kockáztassam az életem, ha a saját vagy családom, barátaim élete egyébként nincs közvetlen veszélyben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán katonákkal fényképezkedik Mikolajivban 2022. június 18-án. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán katonákkal fényképezkedik Mikolajivban 2022. június 18-án. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Ha valaki esetleg nem ismerné, a vicc nagyjából így szól:

Behívatja a tábornok a kamikaze-küldetésre kijelölt pilótát.

   - Pilóta, az lesz a feladata, hogy beül egy robbanószerrel megtömött repülőgépbe.
   - Igenis, uram!
   - A gépet a légvédelmi zárótűzön át az ellenséges hajók fölé vezeti.
   - Igenis, uram!
   - Kiválasztja a legnagyobb hajót.
   - Igenis, uram!
   - Ezután a repülőgépet belevezeti a hajóba, és hősi halált halva megsemmisíti egy hatalmas robbanásban.
   - Igenis, uram! Lehet egy kérdésem, uram?
   - Mondja.
   - Te teljesen meghülyültél, bazdmeg?

A háború első napjaiban azt nem értettem, hogy hogyan lehet ennyi ukrán, aki nemhogy nem mondja azt feletteseinek, hogy ti meghülyültetek, bazdmeg?, amikor a tankok ellen küldik őket, hanem önként és dalolva fog fegyvert az agresszor ellen. Utána néhány nappal már azt nem értettem, hogy az orosz kiskatonák, akiket nagyjából díszszemlére felkészítve küldtek be Ukrajnába, majd szembesültek azzal, hogy itt őket bizony meg akarják ölni, és sokakat tényleg meg is ölnek, hogyhogy nem fordulnak vissza, és teszik fel a fenti kérdést saját fegyvereikkel megtámogatva parancsnokaiknak és Putyinnak.

Olvasom és időnként írom is a háború híreit, mégsem értem - valószínűleg az én készülékemben van a hiba.

A háború pedig azóta talán még abszurdabb, de egyben még sötétebb is lett. Az első napok hitetlenkedését, a lerobbant orosz tankok személyzetével viccelődő ukránok helyét a lemészárolt, megerőszakolt, megkínzott civilek vették át, maga a háború pedig abból a furcsa operettháborúból a második, sőt az első világháború világát felidéző “rendes” háborúvá vált. Nem néhány ezer fegyveres lövöldözik itt már egymásra, hanem frontvonal van, hadosztályok, több száz, több ezer tank, ágyú és repülőgép csap össze nap mint nap.

Kevesen ilyen lelkesek - orosz katonák a győzelem napi díszszemlére próbálnak a moszkvai Vörös téren 2022. május 7-én. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját. Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Kevesen ilyen lelkesek - orosz katonák a győzelem napi díszszemlére próbálnak a moszkvai Vörös téren 2022. május 7-én. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját. Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Kinek higgyünk?

És ha ez nem lenne elég, hogy minden valóságossága ellenére mégis nehéz legyen valóban felfogni, hogy ez tényleg megtörténik, még ott van az is, hogy csaknem lehetetlen kiigazodni a háborús információk tömkelegében.

Azt hihette volna az ember, hogy egy a tévékamerák mellett okostelefonokkal, drónokkal közvetített, műholdak, mindenféle csúcstechnológiás eszközök által megfigyelt háborúról majd mindent tudni fogunk. De ez nem így van, vagy legalábbis a mindenbe a nyilvánvaló hazugságok, a félinformációk és a tévedések is beletartoznak.

Játékfegyver lóg egy kiállított tárgyon a mariupoli helytörténeti múzeumban 2022. áprilsi 28-án. Fotó: MTI/AP
Játékfegyver lóg egy kiállított tárgyon a mariupoli helytörténeti múzeumban 2022. áprilsi 28-án. Fotó: MTI/AP

Az nem kérdés, és nem is újdonság, hogy Oroszország az információt saját lakossága és a külvilág ellen is fegyverként használja, és az állami vagy államilag szervezett orosz propaganda szemrebbenés nélkül közöl bármilyen hazugságot, ha azt hatékonynak látja. De az ukrán híradásokban sem lehet megbízni, hiszen természetesen a katonai célokat vagy a számukra előnyösnek ítélt narratíva fenntartását figyelembe véve ott sem éppen a teljes igazságot tárják a közvélemény szeme elé. Maradnak a megbízhatónak ítélt nyugati lapok, szakértők, akik viszont tévedhetnek, és tévednek is. És ott vannak azok az elemzők, akik nyíltan elérhető forrásokból sokszor mindenki más előtt járnak, máskor viszont legalább akkora bakot lőnek, mint a “hivatásosok”, ráadásul sokszor csupán egy közösségi médiás felületen osztják meg eredményeiket.

Újságíróként, a napi hírversenyben is helytállni igyekezve, lehetetlen ellenőrizni e források hitelességét, az ember kénytelen az ösztöneire és a józan eszére hagyatkozni, amikor dönt egy-egy információ közléséről. Azonban mindig ott a bizonytalanság, hogy mi van, ha egyszer tényleg sikerül valami igazán súlyos, egyértelműen a tényekkel ellentétes hazugságot, álhírt vagy marhaságot a kedves olvasó elé tárni.

Nincs jó magyar fordítása a post-truth kifejezésnek, pedig egyértelmű, hogy valamilyen szinten tényleg az igazság utáni világban élünk, ennek belátásához elég csak egyetlen nap belenézni a belpolitikai hírekbe. Csak közben azért próbáljuk nem elfelejteni, hogy a világ első rendes, igazság utáni háborúja azért a sokszor homályos részletek, és minden abszurditása ellenére mégiscsak valóság, ráadásul sokak, ukrán és orosz civilek, ukrán és orosz katonák számára nagyon is halálos valóság.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Levágott mellek és füstölgő Etna – Szicília testközelből
Szarvas György | 2025. április 26. 06:01
Szent Ágota szomorú legendája összefonódik Catania történelmével. A szent lassan két évezrede óvja a várost az Etna kitöréseitől – itt szinte minden a vulkánról és a vele való együttélésről szól. A Világjáró ezúttal Szicília második legnagyobb városában nézett szét, és a füstölgő Etnára is felmerészkedett.       
Szubjektív Dőlnek a tabuk: Orbán Viktor belengette az EU-kilépést – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. április 25. 18:31
A gyülekezési jog korlátozása után újabb vörös vonal átlépését pedzegeti a kormánypárt: a héten Orbán Viktor nyíltan beszélt a Huxit lehetőségéről egy lakossági fórumon. De mennyire gondolja ezt komolyan a kormányfő? Elfogyott a levegő Orbán Viktor körül Brüsszelben? Miért éppen Ukrajna EU-csatlakozását próbálja minden erővel megakasztani? Rá fog-e égni a kormányra az MNB-alapítványok botránya? És a mi szerkesztőségünk ajtaján mikor fog bekopogni Orbán Viktor? Ferenc pápa öröksége mellett erről is beszélt a Klasszis Média hangsúlyozottan szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Vég Márton és Wéber Balázs újságíró.
Szubjektív Trump és Putyin szorításában: az európai hadiipar botladozásai
Káncz Csaba | 2025. április 22. 18:36
Nagyító rovatunkban ezúttal az európai védelmi felkészültséget vesszük górcső alá. Eljött ugyanis Európa órája, hogy gondoskodjon saját biztonságáról. Ezt kontinensünkre az agresszív Oroszország és Trump hidegzuhanya kényszerítette rá. Ezen tektonikus geopolitikai változások figyelmen kívül hagyása többé nem lehetséges.
Szubjektív Cádiz: húsvéti készülődés csuklyásokkal
Bózsó Péter | 2025. április 19. 06:01
A körmenet, bevallom, meghatott. Van valami fennköltsége, közössége, és tiszteletreméltó az erőfeszítés a hordozók részéről. Valami megmaradt a régebbi időkből. A Világjáró e heti állomása: Cádiz húsvétkor.
Szubjektív Megkövetjük Rogán Antalt, visszasírjuk Lázár Jánost – Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Havas Gábor - Izsó Márton - Litván Dániel - Vég Márton | 2025. április 18. 17:07
Rogán Antal lekerült a szankciós listáról, de akkor nincs is semmi látnivaló? Mi a helyzet az MNB-alapítványokkal, kattan majd bilincs valaki kezén? Magyar Péter szárazon tartja a puskaport, de jól teszi? Ellenzékbe vonult a Fidesz, bejöhet ez a taktika? E témákról is vitatkoztak, beszélgettek, viccelődtek a Klasszis Média munkatársai, Csabai Károly, Litván Dániel és Vég Márton az Ez Viszont Privát legfrissebb adásában.
Szubjektív Ez az intézkedés a kiskereskedelem totális meg nem értéséről tanúskodik – az utca embere az árszabályozásról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. április 16. 18:59
A kormány bevezette az árrésstoppot, valamint fellépett a bankok és telefontársaságok áremelései ellen. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mit érzékelnek az árcsökkenésekből, és hogy szerintük mi az infláció fő oka.
Szubjektív Az Adria királynője – virágvasárnap Abbáziában
Elek Lenke | 2025. április 12. 06:01
Anno a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye volt, itt gyógyult Kosztolányi és Móra Ferenc is. Húsvét táján (is) érdemes célba venni, az április a színek pompáját hozza el. Errefelé nemcsak virágvasárnap létezik, hanem virághét is. A Világjáró e heti állomása Abbázia, vagy ismertebb nevén Opatija.   
Szubjektív Magyar Péter növelte az előnyét, Trump ejtette az Orbán-kormányt – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Wéber Balázs | 2025. április 11. 18:31
Eddig enyhén szólva sem hozta el a várt aranykort Donald Trump a magyar kormánynak: az amerikai vámok Magyarországot is sújtani fogják, a magyar korrupció benne maradt az amerikai jelentésekben, Rogán Antal fent maradt a szankciós listán, Orbán Viktort továbbra sem hívták meg a Fehér Házba. És Ukrajnában sem tört ki a béke. Eközben itthon a Tisza Párt kettőről hét százalékpontra növelte előnyét a Fidesszel szemben a Republikon szerint.
Szubjektív Valakihez húzódni kell, szorul a hurok – az utca embere Netanjahu látogatásáról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. április 10. 19:03
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a magyar kormány meghívására érkezett Budapestre, miközben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene. A látogatás megítéléséről, Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépéséről, valamint a kormány külpolitikájának jövőjéről kérdeztük a járókelőket. 
Szubjektív Ahol a nagy ravasz született – Kopogj be Shakespeare házába!
Elek Lenke | 2025. április 5. 05:46
Shakespeare szülőháza olyan, mint egy nemes időzárvány, vagy mint egy megkövesedett időkavics egy tobzódó kert közepén. A Világjáró e heti állomása a talán legismertebb angol drámaíró, költő és színész egykori otthona Stratford Upon Avonban.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG