Kedden európai országok nemzetbiztonsági tanácsadói egyeztettek egy ukrajnai béketerv részleteiről, előkészítve az Ukrajnát támogató országok szövetségének, a Tettrekészek Koalíciójának pénteki londoni találkozóját. A tervek szerint egy úgynevezett béketanács is létrejönne, amelyet Donald Trump vezetne, és amelyet az általa bemutatott közel-keleti béketervben szereplő „béketanács” mintájára hoznának létre – közölték uniós tisztviselők a Financial Times-szal.
Kijev és a Tettrekészek: tűzszünet a jelenlegi frontvonalon!
A brit lap szerint Ukrajna és európai szövetségesei ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a háború lezárásáról szóló tárgyalások a jelenlegi frontvonalakat vegyék figyelembe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és kilenc európai ország – köztük Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország – vezetői kedden közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy Kijev nem hajlandó újabb területeket átadni Moszkvának, és hogy „a jelenlegi érintkezési vonalnak kell képeznie a tárgyalások kiindulópontját.” A dokumentumot Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is aláírta.
Zelenszkij szerdán megerősítette, hogy Trump felvetése, miszerint Ukrajna és Oroszország a jelenlegi frontvonalaknál állítsa le a harcokat, jó kompromisszum lehet.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A frontvonal jelenleg több mint 1300 kilométer hosszan húzódik az ukrajnai Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Herszon régiókban. Az orosz erők folyamatos törtek előre a Donbászban, ahol Donyeck megye 78 százalékát és Luhanszk 99 százalékát ellenőrzik. A Harkivi és Dnyipropetrovszki területeken ugyanakkor csak kisebb részeket birtokolnak.
Putyin 2022 szeptemberében bejelentette Donbásszal együtt Zaporizzsja és Herszon annektálását is, és ezt az orosz alkotmányban rögzítette is – annak ellenére, hogy e két régiónak csupán 73 százalékát tartja ellenőrzés alatt. Sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség nem ismeri el Oroszország részeként az ekkor elcsatolt területeket.
Donald Trump megingása
Egybehangzó nyugati sajtóbeszámolók szerint ugyanakkor a múlt héten egy feszült találkozón Trump arra ösztönözte Zelenszkijt, hogy adja fel az egész Donbászt, ami a jelenlegi orosz követelés.
Később az amerikai elnök azonban már azt támogatta, hogy a felek a jelenlegi frontvonalak befagyasztásával zárják le a harcokat.
„Hagyják úgy, ahogy most van. Jelenleg így van felosztva. Úgy vélem, a terület 78 százalékát már Oroszország elfoglalta. Maradjon így” – mondta Trump vasárnap újságíróknak az Air Force One fedélzetén, Donyeckre utalva. „Később majd tárgyalhatnak valamiről, de én azt mondtam: álljanak meg a frontvonalnál, menjenek haza, hagyják abba a harcot, hagyják abba az öldöklést.”
Kreml: ragaszkodunk Alaszkához!
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden ugyanakkor elutasította Trump azonnali tűzszünetre vonatkozó javaslatát, mondván, az ellentmond annak a megállapodásnak, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel augusztusban, Alaszkában tartott találkozójukon értek el.
Úgy tűnik, hogy az orosz fél ragaszkodik az Alaszkában felvázolt tervhez: a kiszivárgott információk szerint a Nyugat elismerné a négy megye Oroszországhoz csatolását, az ukrán fél kivonulna a Donbászból, a többi helyen pedig tűzszünet lépne érvénybe. Ezek után Herszon és Zaporizzsja megyék még meg nem szállt részeit az ukránok átadnák az oroszoknak, akik cserébe kivonulnának a Harkiv, Szumi és Dnyipro régiókból.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov
A budapesti csúcs is lekerült a napirendről
Az amerikai elnök mindeközben a múlt héten bejelentett egy budapesti csúcstalálkozót Putyin részvételével, ám a Fehér Ház tegnap megerősítette, hogy a csúcsot a közeljövőben nem tartják meg. A döntés azt követően született meg, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn telefonon egyeztetett Lavrovval.
Washington azért visszakozott, mert orosz tisztviselők egyértelművé tették: nincs szándékukban megállapodást kötni az ukrajnai háború lezárásáról – számol be róla a The New York Times.
A bejelentés éles ellentétben állt azzal a derűlátó képpel, amelyet Trump mindössze öt nappal korábban festett, miután telefonon beszélt Putyinnal, és „meglehetősen gyors” személyes tárgyalást tervezett a magyar fővárosban a háború lezárásáról.
„Nem akarok egy értelmetlen találkozót” – mondta Trump kedden, amikor arról kérdezték, miért halasztották el a megbeszélést. „Nem akarok időt vesztegetni, majd meglátjuk, mi történik.”
Hozzányúlnának a befagyasztott orosz vagyonhoz
Visszatérve az európai tervre, az Kijev Oroszországgal szembeni további ellenállásának finanszírozását is célozza, immár esetleg az Egyesült Államok nélkül is. Ukrajna és a Tettrekészek olyan intézkedéseken dolgoznak, amelyek lehetővé tennék, hogy Ukrajna hozzáférjen a külföldön befagyasztott orosz állami vagyon teljes értékéhez.
Az uniós vezetők csütörtökön, Brüsszelben várhatóan jóváhagyják azt a tervet, hogy az orosz állami vagyonból származó, mintegy 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” Ukrajna rendelkezésére bocsássák. A legtöbb ilyen eszköz Belgiumban található, amely jogi garanciákat követel, de nem várható, hogy megvétózza a tervet.
Az uniós fővárosok között folyó egyeztetések arról is szólnak, hogy mire használják fel az orosz pénzt.
- Németország a katonai felszerelések finanszírozását javasolja,
- Franciaország azt követeli, hogy előnyt élvezzenek az európai gyártású fegyverek,
- míg Svédország és Hollandia nagyobb rugalmasságot adna Kijevnek, hogy maga dönthessen az eszközök felhasználásáról.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn az EU külügyminisztereinek azt mondta, hogy Ukrajna elsősorban Európából szerezné be a szükséges eszközöket, de bizonyos hadieszközöket – például a Patriot rakétarendszereket – csak az Egyesült Államoktól tud megvásárolni, közölték uniós diplomaták.
Bővítették a jogosultak körét is. 
