7p

A Trump által beterjesztett béketerv jelen állás szerint véget vetett a XXI. század egyik legdurvább vérontásának. A terv teljes megvalósulása és a tartós béke azonban minimum kérdőjeles, a palesztin államra egyre kisebb az esély. Nagyító alatt ezúttal egy történelminek mondott megállapodás és a gázai háború brutális két éve.  

„Háromezer évbe telt, hogy eljussunk idáig, hát nem hihetetlen? És ez most sikeres lesz” – a tőle megszokott nagy szavak kíséretében írta alá Donald Trump hétfő este az egyiptomi Sarm es-Sejkben tartott úgynevezett békecsúcstalálkozón azt a tűzszüneti megállapodást, amely – legalábbis egy időre – véget vet a több mint két éve dúló gázai háborúnak.

Az amerikai elnök szerint ez „óriási nap a Közel-Kelet számára”, néhány órával korábban, az izraeli parlamentben pedig „a terror és a halál korszakának végéről”, „az új Közel-Kelet történelmi hajnaláról” beszélt – azaz ismét csak történelmi jelentőségű szintre helyezte az egyezséget.

És persze nem felejtette el dicsérni magát, mondván, élete során több alkut hozott tető alá, de a mostanit tartja közülük a legnagyobbnak.

Donald Trump büszkén mutatja aláírását a gázai tűzszüneti megállapodáson
Donald Trump büszkén mutatja aláírását a gázai tűzszüneti megállapodáson
Fotó: MTI/EPA pool/Yoan Valat

Az első fázis

A 20 pontos béketervet, amelyet a nyugati sajtó általában Trump gázai béketerveként aposztrofál, még szeptember 29-én jelentette be az amerikai elnök Washingtonban, oldalán Benjámin Netanjahuval. Az izraeli elnök akkor azt mondta, hogy kormánya elfogadta a megállapodást, néhány nappal később pedig a Hamász is közölte, hogy – még ha nem is mondott igent a terv egészére – beleegyezett az összes, még a fogságában lévő túsz elengedésébe mintegy kétezer bebörtönzött palesztin szabadulásáért cserébe. És elfogadta azt az elképzelést is, hogy Gáza kormányzását „palesztin technokratáknak” adja át.  

E terv keretében, annak első fázisaként jött létre hétfőn a tűzszüneti megállapodás, amelyet Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok mellett a Hamász korábbi kulcsfontosságú pénzügyi támogatója, Katar, valamint Egyiptom és Törökország írt alá garanciavállaló országként – azaz ezek az államok ügyelnek a megállapodás betartására.

Az aláírásra Trump több mint 30 vezetőt trombitált össze a világból, meghívta például Orbán Viktor miniszterelnököt is. Aligha véletlenül, hiszen a magyar kormány az izraeli kormány egyik, ha nem a legszorosabb szövetségese Európában, és az izraeli vezetéssel szembeni fokozódó nemzetközi kritikák ellenére is az maradt az elmúlt két évben.

Az uniós kormány- és államfők közül például csak Orbán Viktor fogadta hivatalos látogatáson a háború kitörése óta Benjamin Netanjahut, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki a gázai háborúval összefüggésben, a feltételezett háborús bűnökért viselt felelőssége miatt.

A horror vége 

De visszatérve az amerikai béketervre – amely számos arab ország bevonásával készült –, pontosan mi várható tőle, mennyiben tekinthető pozitívumnak, és melyek a hiányosságai?

Annyiban mindenképp pozitívum, hogy legalább ideiglenesen véget vet a XXI. század egyik legvéresebb háborújának.

2023. október 7-én a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen: nem csak rakéták ezreit lőtte ki a zsidó államra, hanem tömegmészárlást követett el a határmenti kibucokban, valamint a Nova zenei fesztiválon. A terror mintegy 1200 áldozatot követelt.

A Hamász mintegy 250 túszt elhurcolt a Gázai övezetbe, akik közül 168-an térhettek vissza Izraelbe, a többieket megölték vagy a bombázásokban meghaltak. A terrortámadásban és a háborúban életüket vesztett izraeli biztonsági erők és katonák száma mintegy ezerre tehető.              

Az iszlamisták brutális terrorját követően az izraeli hadsereg szintén brutális következményekkel járó ellencsapásokat indított a Gázai övezetben. Ebben a gázai hatóságok adatai szerint, amelyeket az ENSZ sem von kétségbe, több mint 67 ezren haltak meg, közülük több mint 18 ezer gyerek. Az áldozatok valós száma még ennél is jóval nagyobb lehet, hiszen sok ezren a rommá lőtt épületek alatt maradtak.

Emberi jogi és segélyszervezetek emellett azt is felrótták Izraelnek, hogy szándékosan éhezteti a gázaiakat, azaz fegyverként használja az éheztetést.

Bár a Netanjahu-kormány ezt tagadta,  sorozatban láttak napvilágot olyan jelentések, amelyek szerint Izrael népirtást hajt végre a Gázai övezetben. A vizsgálatok alapján erre a konklúzióra jutott két nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International és a Human Rights Watch, valamint két izraeli emberi jogi szervezet, a B’Tselem és a Physicians for Human Rights Israel is.

És ezt állapította meg egy ENSZ-vizsgálat, valamint a világ vezető népirtás-kutatóinak nagy többsége is. Netanjahut pedig továbbra is körözi a Nemzetközi Büntetőbíróság. Izrael élesen visszautasítja a vádakat.

Ami a tervből kimaradt 

A gázai borzalmak a tűzszünettel remélhetőleg véget értek, és ebből a szempontból üdvözlendő a fegyvernyugvásnak megágyazó béketerv. Ugyanakkor az  – vagy legalábbis a nyilvánosságra hozott verzió – számos fontos kérdést nem érint, vagy ha érint is, csak nagyon elnagyoltan teszi. Valójában keretmegállapodásról van szó, amely még messze van egy olyan részletes egyezségtől, amelyre szükség lenne a háború teljes lezárásához.

Az 1967 óta izraeli megszállás alatt lévő Ciszjordániáról és Kelet-Jeruzsálemről például szó sincs benne. 

Annak ellenére sem, hogy ott továbbra is rendszeres az erőszak a palesztinokkal szemben: az elmúlt két évben mintegy ezren – köztük több mint 200 gyerek – vesztették az életüket az izraeli telepesek vagy hatóságok támadásaiban az ENSZ adatai szerint. Ráadásul Izrael a nemzetközi tiltakozás ellenére is folytatja a zsidó telepek bővítését, és így egyre jobban szétszabdalja a jövőben esetlegesen létrejövő palesztin államot.

Azt a palesztin államot, amelyet Trump béketerve megemlít ugyan, de nem vállal kötelezettséget a létrehozására. És amelynek létrejöttét Netanjahu továbbra is kategorikusan elutasítja Izrael biztonságára hivatkozva.

A béketerv a teljes izraeli kivonulást is rigorózus feltételekhez köti.

A palesztin államhoz valójában „már nincsen palesztin terület” – a Gázai övezet szét van lőve, Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordániát pedig Izrael nem fogja feladni, mondta N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő korábban lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a harc valójában a területért folyik, a folyótól a tengerig. 

Kérdés az is, hogyan működik majd a nemzetközi irányítás a gyakorlatban, valóban sikerül-e kiűzni a hatalomból a Hamászt, és egyáltalán, mennyire képes még egymás mellett élni a két nép az átélt borzalmak után.

Két háború közötti időszak?

Ráadásul a konfliktus nem október 7-én kezdődött: több mint egy évszázada tartó, politikai és vallási szembenállásról van szó, amely során Izrael 1948-ban létrejöhetett, Palesztina viszont gyakorlatilag azóta sem. A konfliktusnak az elmúlt két év csak az egyik – még ha kétségkívül az egyik legkegyetlenebb – periódusa volt.

Kis-Benedek József múlt héten a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy most ismét egy „két háború közötti időszak” jön. A biztonságpolitikai szakértő szerint kérdés például, hogy ki fedezi a gázai újjáépítés költségét és milyen nemzetközi erők kezében lesz az irányítás. A közeljövőt illetően optimista, a távolabbi jövőt illetően már kevésbé.

A Trump által hangoztatott történelmi jelzők tehát erősen túlzónak tűnnek – a fegyvernyugvás nagy pozitívum, de a tartós béke víziója egyelőre nem több politikai lózungnál.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatja.    

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
Nemzetközi Új szankciós hivatal kezdte meg a működését az Európai Unióban
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:09
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes „életciklusát” illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
Nemzetközi Közeledik a Zelenszkij-Magyar találkozó
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:09
Maga Magyar is arról beszélt nemrég, hogy az ukrán elnökkel forszírozzák az idei találkozót, lehetőleg Kárpátalján.
Nemzetközi Ismét magyar alelnöke lehet a szerb parlamentnek
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:25
Várhatóan ismét lesz magyar alelnöke a szerb parlamentnek, ahogyan az utóbbi években is, ám ezúttal nem a Vajdasági Magyar Szövetség, hanem az október 25-i választást megnyerő Egyetemista Lista soraiból kerülhet ki a politikus. A házelnököt és az alelnököket várhatóan szerdán választják meg.
Nemzetközi A kínai elnök felrúgta Trump kedvéért a protokollt
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 12:48
Ázsiai gazdasági csúcsra, az úgynevezett APEC-csúcsra érkezett meg a regnáló amerikai elnök, ami már önmagában fontos pillanat. A kínai elnök pedig szeméályesen fogadta amerikai kollégáját.
Nemzetközi Még utoljára bevittek egy gyomrost Trumpnak – Alaszka után itt a félidős választás végeredménye
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 12:26
Soha nem választottak még meg alaszkai őslakost – mostanáig.
Nemzetközi Trump áldásával szabadulhat el a pokol a világ egyik legveszélyesebb országában
Kollár Dóra | 2026. november 18. 10:36
Haitin egy emberrablás után indult el egy komolyabb katonai művelet, az amerikai elnök pedig egyértelműen helyesli azt.
Nemzetközi A rejtélyes leállások miatt Marco Rubio is megszólalt, de sok megnyugtatót nem mondott
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 07:26
Nyugtatni próbálta a kedélyeket a gyanús összefüggések kapcsán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG